Fejezet

  1     1|                húznak ünnepnapon, és az mind ezüst; gomb, lánc, sarkantyú
  2     1|             piacokon ami pénz forog, az mind pengő, fényes új húszas
  3     1|              nem katona, hanem színész.~Mind a két család bizonyos előhangot
  4     1|                város egyik része előtt. Mind a két családnak volt egy
  5     1|                  Ezen vívmányokat ugyan mind a két fél ismét telhetőleg
  6     1|                koldusok szabályszerűleg mind, azonban szabálytalanul
  7     1|              egyenruhát varratnának, az mind rájok nézve sokkal ildomosabb
  8     1|                sokkal ildomosabb volna, mind pedig a közönségnek lehetővé
  9     1|                van nyitva a szája, hogy mind a két sor foga kilátszik,
 10     1|             most is azon divatot viseli mind kívül, mind belül, amivel
 11     1|              divatot viseli mind kívül, mind belül, amivel nyolcszáztizenhatban
 12     1|          kiviaszkolja, hogy ég felé áll mind a három; s a históriával
 13     1|           Menjünk innen, ezek itt önnek mind ellenségei; egyik elvenné
 14     1|                   El fogja ön nekem azt mind hinni, amit önnek mondok?~–
 15     1|            Martinovics.”~– De hisz ezek mind igen gyermekes beszédek.~–
 16     2|             bőrtokos díszkardokkal, kik mind ismerőik, rokonaik után
 17     2|               szakálla, vagy ha egyszer mind a kettő körszakállt növelne,
 18     2|                 annak van három leánya, mind a három csúf és ostoba,
 19     2|              vedd el az anyjukat, akkor mind a háromszázezer a tied;
 20     2|               megossza veled, akkor, ha mind való az, amit kedvesedről
 21     2|                 a trécselést; a derelye mind elázik!~– Aminél nagyobb
 22     2|               maga látott az ebéd után; mind az jön az asztalra, amit
 23     2|              ezek a bolond emberek most mind azt hajtják, hogy te kockára
 24     2|             hiszen csak őérte készül az mind.~Béla is fölkelt, megcsókolta
 25     2|                 az ív is.~– Adja vissza mind a kettőt. Adja vissza. Különben
 26     3|             adatik elő, hogy aki azokat mind megtartja, az a „világban
 27     3|             jött a társasághoz; azok is mind igen derék liberális férfiak
 28     3|       lepecsételése, melyre aztán kívül mind az öten felírták, hogy ez
 29     3|              vissza a leány.~Egy percre mind a ketten egymás szemébe
 30     4|                 csapatja fehér lovakon; mind szép rendben vonulnak végig
 31     4|                 volt, azt a közeledő ár mind tömte jobban a tribün felé.~–
 32     5|                 tudja, mi lesz, ha ezek mind kimennek a divatból? Ma
 33     5|                 zeneszó, az éljenriadás mind jobban kivehető a part felől.
 34     5|               aki most jár az utcán, az mind a városból siet kifelé a
 35     5|              dobogóhíd; az asszonyságok mind a Dunába vesztek!…~Hargitay
 36     5|            kapott, elordította magát.~– Mind a két Juditom!! (Nejét is
 37     5|         Csakugyan igaza volt. Az ő ősei mind szemközt állva szokták meglátni
 38     6|              német klasszikusok remekei mind pompás díszkötésekben állnak.
 39     6|                 acélmetszetek itt körül mind idegen szabású arcok, simára
 40     6|             valamelyikhez szegődik vagy mind a kettőhöz; egyik primadonnát
 41     6|                harangok, akkor temették mind a kettőt. Hallottam jól,
 42     6|              talán száműzött, az bennem mind hitté vált. De nem azt érték
 43     6|                Judit látta a néptömeget mind közelebb húzódni, s nem
 44     6|              siettek a többiek után, és mind odamaradtak, egy sem jött
 45     6|                az álgyémántos hercegnők mind sorba ugyanazt követik el
 46     6|                azután a többit külön és mind valamennyit együtt. Azután
 47     6|                 meg a mai nap szónokait mind. Azok nem ellenkeztek a
 48     7|           érzett ezen betűk iránt, amik mind olyan szépen, olyan kalligráfiai
 49     7|           leszek színésznő, s megtartom mind a kettőt, a vagyont is és
 50     7|                 kézszorítás? – És ő ezt mind nem mondhatja meg neki.~
 51     7|                tulajdonnév megszűnt.~És mind e prózai csekélységen keresztül
 52     8|               ügy felett.~A jelenvoltak mind igen derék férfiak és lelkes
 53     8|                jószág hogyan pusztul el mind?~Kapor uram csendesen sóhajta,
 54     8|         szentegyházba kapott bele; most mind a két torony lángol; most
 55     8|              malmok a Dunán úsznak égve mind. Koldusokká leszünk, én
 56     8|       rémvilágítás távolodik, s a tájat mind jobban elfoglalja az éjsötét
 57     8|            város; a templomok, kórházak mind tűzben, lángban állnak,
 58     9|                venni, hanem aztán mikor mind a ketten kijutottak az utcára,
 59     9|            tehén számára, s mikor aztán mind együtt vannak, mikor leültek
 60     9|               sietett egyszerre felelni mind a két öcsémuram; a nagy
 61     9|                 Bihari román újonc volt mind a kettő. Lávayné nem tudta
 62    10|              legjobb tábori kém az, aki mind a két felnek szolgál. Hogy
 63    10|            jobban, az az ő titka. Talán mind a kettőnek egyformán. Ez
 64    10|            leveleket is kapott. Azok is mind a sánta ember mankójában
 65    10|                rá.~Ezen azután nevettek mind a ketten.~Ez őszinteségre
 66    11|           férjhez ment a városban; amik mind ott égtek el a szép kéttornyú
 67    11|               karjaikat, mintha azok is mind rokkantak volnának gazdájukkal
 68    11|           ékesíti zászló, mikor a többi mind repülni készül, az ő kapujából
 69    11|                ostrom alatt.~Szomszédai mind otthagyták lakásaikat, mert
 70    11|                csillag, s jön közelebb, mind közelebb, egyszerre aztán
 71    11|               egész úgy tetszik, mintha mind csak álom volna. Várostrom,
 72    11|                 csörömpölő hadcsapatok: mind csak álom és álmodás. Azután
 73    11|                romok, az ujjongó tömeg: mind álom, ami fejemet elkábítja.
 74    11|              Akiket látok, azok is csak mind álomalakok, és amit azoktól
 75    11|              amit azoktól hallok, az is mind álom, álom; elmúló álom.~–
 76    11|          zászlóját meghajtva előtte, és mind a ketten azt álmodták, hogy
 77    12|                  Ifjú, deli és halovány mind a kettő. Úgy hasonlítanak
 78    12|                azután nagyot hallgattak mind a ketten.~Hosszú hallgatás
 79    12|                 habok körülöttünk; – ez mind az én vérem.~Azután megint
 80    12|               odább vinni.~Szivarjai is mind össze voltak facsarónak
 81    12|                  hogy nádkévéit azalatt mind szétbontották a farkasok,
 82    12|                 támadt, mely lassanként mind távolabb vonult.~Pusztafi
 83    13|                  mi történik azután? az mind titok lelkem előtt; de hisz
 84    13|           szembejövő ágyúk, társzekerek mind rendes sorban jöttek a bal
 85    13|               és rongyos munkásosztály, mind halkan, trombitaszó nélkül,
 86    14|             nyugodott meg, hogy azoknak mind sokkal kevesebb panaszuk
 87    14|               az ostorát, megsuhogtatta mind a kettő fölött, hogy csak
 88    15|        emberséges halászok laknak, akik mind „jó” emberek. Éjfél után
 89    15|                 faut – deve”, – stb. ez mind csak annyit jelent, hogy „
 90    15|                 őrizet alatt tartják.~– Mind? Mind?~– Csak éppen egy
 91    15|           őrizet alatt tartják.~– Mind? Mind?~– Csak éppen egy lélekvesztő
 92    15|              Itt van tárcám, ékszereim. Mind jutalmul adom, csak szállítson
 93    15|   villámlobbanás megmutatta nekik, hogy mind a két parttól egyenlő távolban
 94    15|                 kezdte látni, mire való mind ez alakoskodás.~Bele is
 95    15|                az is nagyon jól ismerte mind őt, mind Bélát… Az volt
 96    15|             nagyon jól ismerte mind őt, mind Bélát… Az volt Kolbay.~Judit
 97    16|              ügettek. Egy őzet üldöztek mind a heten, melynek csak csörtetését
 98    16|             aminek csak örültünk, abból mind siralom lett.~Már a falu
 99    16|             gazda, asszony és gyermekek mind odanéztek, hogy ki jön,
100    17|               két halott~Tehát már most mind a kettő meg van halva.~Az
101    17|               oltalom a halállal együtt mind le fog szállni a földbe,
102    17|                 fogja a hulló hantoknak mind jobban, jobban enyészetes
103    18|      megtalálták és eltemették; itt van mind a háromnak (hiteles szászföldi
104    18|       ruhasuhogásról azt higgye, mintha mind a ketten nyomában járnának,
105    19|        azonkívül, hogy haja és szakálla mind leperzselődött, semmi baja
106    20|                 ezeknek a megbízásait ő mind rendre szedte, s azokban
107    20|               bemesszolni.~Kolbay pedig mind azon gondolkodott, hogy
108    20| megrövidítésével, hamis bevallással, őt mind egész nemzetestül együtt,
109    20|            ősapjának vére öntözött, aki mind katona volt, és soha egy
110    21|            csakugyan a herceg „niècei”.~Mind a kettő hercegi szépség.
111    21|  emlékezőtehetségét. Annyi ezer növényt mind nevéről ismer.~– Ah, az
112    21|                fák és cserjék a diáknál mind a „szép nemhez” tartoznak.~–
113    23|               és a hitvesi megtérés; ez mind készakarva rendezett alakoskodás,
114    23|               az asszonyok is elhulltak mind.~Féltem, iszonyodtam a csatától;
115    23|                 állna, fülembe zajongna mind.~Amint én megjelentem, mindenki
116    23|              fekete ruha volt, a többin mind színes, aranyos, hímzetes.~
117    23|               voltak.~Én ezt hallgattam mind csendesen. Szívem úgy dobogott,
118    25|                 téve Lávayné. – A többi mind hazudott, mind titkolódzott
119    25|                  A többi mind hazudott, mind titkolódzott előttem, míg
120    26|             nyelven deklamálnak; én oda mind nem mehetek, az mind ki
121    26|                oda mind nem mehetek, az mind ki van lopva az életemből.
122    26|           magamat a meghaláshoz!”~De ez mind nem igaz.~Az, aki a fák
123    27|             nyelven deklamálnak; én oda mind nem mehetek, az mind ki
124    27|                oda mind nem mehetek, az mind ki van lopva az életemből.
125    27|           magamat a meghaláshoz!”~De ez mind nem igaz.~Az, aki a fák
126    28|              helyet; hanem ez rám nézve mind kevés reális alappal bíró
127    28|             készült – külföldre. Ezt én mind igen jól tudtam.~Béla úgy
128    28|             békét. Amiket ön elmondott, mind alaptalan semmiségek. Nem
129    29|            azért, mert te és én éreztük mind a kettőt, nekünk kell azt
130    29|               az ő divatját. Az éntőlem mind kitelik.~Az öreg asszonyság
131    29|          fejével Bárzsing, mint aki azt mind igen helybenhagyja.~– Így
132    29|       helybenhagyja.~– Így van, igenis. Mind jól tudom. Fertőy gondolta
133    29|                 Bárzsing, mesebeszéd az mind, amit hol te, hol Fertőy
134    29|              szenvedésébe került azután mind a kettőnek; de én Bélának
135    30|          szoktam utasítani, s az megért mind a kettőnket. De milyen mulatságos
136    30|             másikat – fogadásból. Ahogy mind a kettőt ismerem, a vitézi
137    30|               aki hozzám közel esik, az mind versenytársam a „vanity
138    30|    Elhatározásom az.~Szerafin eszméiben mind mélyebb gyökeret kezdett
139    30|                  Isten önnel Béla.~Most mind a két kezével megszorítá
140    30|         sajnálatraméltóbb volna, mintha mind a kettőt kilőné.~Béla mindezt
141    30|           beszélj velük, kérlek, ostoba mind a kettő, mint a gyöngytyúk;
142    31|                 szellemek természetesen mind szabadelvűek. Ők nem barátjai
143    31|                példás természetességgel mind a két zsebét; biz azokban
144    31|                sem ád. Ennek egyébiránt mind asszonynéném az oka. A szellem
145    31|                 a kisgyermek mosolygott mind a kettőre.~
146    32|            többé; a sima arcú ismerősök mind tüskés, bozontos, őszbe
147    32|            árulnak; a régi úri házakból mind kurtakereskedők boltja lesz
148    32|          beszélhetünk egymással; még ez mind enyelgés. Majd nemsokára
149    32|                 csalogató képzelmeknek; mind szétrepült, mind szétfoszlott,
150    32|          képzelmeknek; mind szétrepült, mind szétfoszlott, hideg köddé
151    33|               elnök, és a többi urak is mind igen tiszteletre méltó férfiak
152    33|                 Blum úr igen jó barátja mind a két jeles férfiúnak. Végre
153    33|            ülnökeinél kézről kézre jár; mind valamennyi az ablak felé
154    33|               mondani.~Béla ölébe vette mind a kettőt, s a paradicsomot
155    33|               sok volt a rováson, de ez mind ki van fizetve. Béla most
156    33|              ebédre, hogy akik örülnek, mind együtt legyenek.~A kis doktor
157    34|         Eltemettek volna,~Te is, én is, mind a ketten ~De jól jártunk
158    34|                a holtak élete!”~Az alak mind egyre közelebb jött Szerafin
159    34|                 képzelmében, a kísértet mind jobban körvonalazta magát.~
160    34|          háborít, s akiket látni fogsz, mind régi, tűzpróbálta alakok:
161    34|             világot; azt hiszi, hogy az mind tele van az ő jó barátjaival,
162    34|            alázatos szolgáival, akiknek mind nincsen elébbvaló dolguk,
163    34|                emelni. Lassanként aztán mind összébb szorul a világ;
164    34|            gyászfátyolos honleányok, és mind, akik kísérni fognak: fáklyavivők,
165    Ut|              voltam azt hinni, hogy ezt mind föl lehet már támasztani
166    Ut|                mellett, akár ellene, az mind közcsendháborító volt, mind
167    Ut|             mind közcsendháborító volt, mind becsukták. Pokoli humor
168    Ut|             fogja kielégíteni. Barátaim mind beleegyeztek az elhatározásomba.