Fejezet

  1    El|            az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet.
  2     1|             a táncot, s emlékül egy szép opálgyűrűt is ajándékozott
  3     1|        finom, selyempuha kezecskét, szép rózsaszín körmökkel, s közel
  4     1|           közel hajolva hozzá, hogy szép szőke fürtei szinte arcához
  5     1|             köszöntő verset, valami szép akrosztichont, ami elöl-hátul
  6     1|    szemrehányásra szomorún hajtá le szép fejét.~– Talán mégis: –
  7     2|          elvinni hozzá, majd én egy szép megtisztelő levelet is írok
  8     2|             tudja legjobban, milyen szép kisfiú volt az ő Bélája.~
  9     2|           gyakorlataiért. Hát még a szép írásáért! Hát mikor az első
 10     2|       magukat előtte. Olyanok, akik szép szavakkal csábították; még
 11     2|           kérdéses jegyet bontani a szép aranyos papirosból.~– No
 12     3|             honti követtel Pesten a Szép utcában történt. Mindjárt
 13     3|           halavány arcát, szabályos szép vonásaival, nagy fekete
 14     3|  istenasszony.~S a mirtusszal olyan szép volt – miként egy szép halott.~
 15     3|        olyan szép volt – miként egy szép halott.~Bárzsing úr azzal
 16     3|        azóta a hagyományos pipafüst szép barnára avított. A szekrényekben
 17     3|  felkunkorodó bajusz; a duzzadt, de szép metszésű ajkak és a villogó
 18     3|      jókedvet csinálni. „Hát kegyed szép húgocskám, mit fog holnap
 19     3|      válaszolnia.~– Akkor tudok egy szép köszöntőt; a legszebb ez,
 20     3|        lehet; az, amivel Vörösmarty Szép Ilonkájában köszönti fel
 21     3|            senki sem tudta, mi az a Szép Ilonka, s mi az a vadász-tószt,
 22     4|           el nem mondtad. Hiszen ez szép.~Egy ágyúdördülés a túlparti
 23     4|        csapatja fehér lovakon; mind szép rendben vonulnak végig a
 24     4|      díszhintóban maga a nádor, egy szép daliás arcú férfi, élte
 25     4|             szemei, hosszúdad arca, szép magyaros szénfekete bajusza
 26     4|              kiáltás helyett valami szép rigmust mondjon a nyújtott
 27     5|          nejeik, gyermekeik után! A szép fegyveres polgárőrség hogy
 28     5|    diadalnapjukat.~Le is van írva a szép dialektikával alkotott szónoklat,
 29     5|           Juditnak hítták.)~És erre szép piros életvidám arca elkezdett
 30     5|         arcszín szederjesre vált, a szép délceg alak aranyzsinóros,
 31     5|        szemei megpillanták az isten szép világát, midőn egy szabad
 32     5|         támadt, hogy az élet nagyon szép.~Megmenekülni! Éppen annak
 33     6|       bejönni.~– Hozzám? Éjszaka?~– Szép éjszaka – dörmögé a vén
 34     6|            igen jó rendőrséget tart szép szemeiben.~– S kegyed igen
 35     6|     helyette, ez kevésbe kerül, egy szép szó, egy mosolygás elég,
 36     6|           napot bevégeztük. Térjünk szép rendben haza.~Arra mindenki
 37     7|            a divat, amikor gyönyörű szép tollakat viselt minden ember
 38     7|         kerüli a ránéző tekintetét, szép fejével csendesen ingatva,
 39     8|          Képzelje, lelkem, én jövök szép csendesen a fal mellett,
 40     8|      szakasz minden reggel kivonult szép polgári zeneszóval hadgyakorlatokra,
 41     8|        egyre szomorú kondulásait. A szép város háromnegyed része
 42     9|       tűzhely mellett?~Valóban ott; szép fehér kezei össze is vannak
 43     9|            kiült a sátorajtóba, s a szép meleg márciusi napfényen
 44    10|            voltak.~Melchior látta a szép ifjú arcot napról napra
 45    10|             egyéb semmi. A százasok szép újak voltak, keveset törődve.~
 46    10|   pávafarkkal, hófehér szárnyakkal; szép, okos, nyúlánk fejjel. Milyen
 47    10|    kikísérték, vajon megöli-e azt a szép galambot.~– Van eszem, hogy
 48    11|            amik mind ott égtek el a szép kéttornyú templomban.~És
 49    11|       beszélgetést, s azt mondta:~– Szép tudomány a haditudomány.~
 50    11|             s nem állt többet semmi szép szónak.~Így élte végig az
 51    11|         bezárt ajtajú ház felé: egy szép fiatal hölgy, ifjú katonatiszt
 52    11|              Kéréssel? Az én kedves szép húgom? Bámulok! Miben szolgálhatnék
 53    11|        valakinek? Mostani világban! Szép leánynak? Akinek vőlegénye
 54    11|          világosan. Kegyed, tündéri szép húgom, most azt hiszi, hogy
 55    12|          Róbert nagyot sóhajtott.~– Szép, derék és okos asszony –
 56    12|         csillagok közelből megannyi szép emberarcok… Ez arc olyan
 57    12|             bajtársát, beszélt neki szép napokról, szép feleségről;
 58    12|         beszélt neki szép napokról, szép feleségről; nem felelt az
 59    12|            válik belőled, ami föld. Szép temetésed lesz, a pattogó
 60    12|             a menekülőké.~„Bajtárs, szép temetésed van. Isten veled.”~
 61    13|       kastély kertében van egy igen szép lugas tujabokrokból és jerikói
 62    13|          vissza a kozákokra, valami szép asszonyt megmenteni; vagy
 63    13|       ravaszán volt.~Hogy fogja ő e szép kedves ifjú főt, ha kell,
 64    14|           Önnek le kell vágni azt a szép hosszú haját – szólt messze
 65    14|          remekeit szokta végezni, s szép fejét a karszék támlájára
 66    14|          arra megint felpillantott; szép csendesen megdorgálta a
 67    17|        asszonyok suttogják: „Milyen szép halott, hogy illik homlokára
 68    17|            órákra volt felosztva; a szép földi időre, melyben éj
 69    18|              ha eltitkolnók, hogy a szép asszony szenvedett. Nagyon
 70    18|              Ott benn a várban igen szép séták esnek; a bombamentes
 71    18|           egyik sem gondolt, hogy a szép zöld pázsit alatt, mely
 72    18|          gyakran sétált Blumnéval a szép áprilisi verőfényen a rácsos
 73    19|        üzenetet kellene megírni egy szép asszonynak, amiben senkinek
 74    19|           sem lesz semmi kára. Az a szép asszony K…ban lakik; a férje
 75    19|                De arra kérlek, édes szép Vencel, hogy elébb járj
 76    19|    egyenként Hubertnek, egyszer egy szép cifra papirosos cinklappal
 77    21|             magát is.~A herceg igen szép ember volt, valódi női szépség
 78    21|        szemek, dúsgazdag szőke haj, szép metszésű száj, ahogy Adoniszokat
 79    21|          meg hármunk számára.~– Óh, szép nagysád, az én kertészemről
 80    21|           cserjék a diáknál mind a „szép nemhez” tartoznak.~– Nos,
 81    21|       figyelmét megragadta.~És ez a szép virág volt az, melyet Fertőy
 82    21|       hiszem, Semiramide asszonyság szép lehetett valaha.~– Igen
 83    21|          azt a herceg egy igen-igen szép asszony nevére? Valld ki.
 84    22|        tünemény átvillant előtte. A szép nemes arcvonásokon méla,
 85    22|             mindenki rájött, hogy a szép özvegy valakit szerelmével
 86    23|        hírét hallotta.~És valóban a szép delnőnek nehéz lett volna
 87    23|           halála után örökölt ugyan szép vagyont, melyet falusi földesúr
 88    23|       sátánt; titokban elfoglalja a szép vidéket, s a szenzálról
 89    23|            koporsóban feküdt. Olyan szép kis fehér halott volt.~Úgy
 90    23|           alá a békét. Látod, mégis szép élni! Te tudhatod azt legjobban,
 91    24|              Tele van vele a város. Szép skandalum!~– Micsoda skandalum?~–
 92    24|             úgy?~– Vajon ki lehet a szép kis magzatkának az apja?~–
 93    24|             tudhatta meg, hanem egy szép reggelen kapott egy gondosan
 94    25|             akit a gazdája néz.~Egy szép nyári napon a kis Perflexné
 95    25| kínálgatólag tekingetnek ki az útra szép gyümölcsfái; én nem tudom,
 96    25|             úrnőim, csókolom kezét, szép nagysád; ezen volt utam,
 97    28|             ott az orangériában egy szép asszonyt kebléről felriasztott?~–
 98    28|   felriasztott?~– Uram!~– S amire a szép asszony aztán ezt mondta
 99    29|             évet engedtem. Az pedig szép idő.~Vannak azonban szerencsés
100    29|     tisztelt nejének fog ítéltetni. Szép vagyon! Megérdemli a pörlekedést.
101    30|          valaki nem ő. Tehát más.~A szép nő elfogadja udvarlásait,
102    30|     ügyvédnek neje. Óh, ebből olyan szép láncos szillogizmusokat
103    30|            lenni a nagy urak. Judit szép asszony, művészi hírben
104    30|     bonyolódott lehetett.~Fertőynek szép neje volt és szép unokahúga.~
105    30|         Fertőynek szép neje volt és szép unokahúga.~Szép nejének
106    30|             volt és szép unokahúga.~Szép nejének volt gazdag imádója,
107    30|           gazdag imádója, s ugyanaz szép unokahúgának távoltartott
108    30|    távoltartott tisztelője.~Viszont szép unokahúgának szegény férje
109    30|            szegény férje és ugyanaz szép nejének távol tartózkodó
110    30|         engesztelhetlen ő maga?~Egy szép szüreti nap volt, midőn
111    30|             érdekeit.~– Ah, az igen szép. Akkor sokszor fogjuk egymást
112    30|         elértette azt.~– Sajnálom a szép alkalmat, melytől a pörös
113    30|           ott. Amott is van még egy szép asszony, az a halavány;
114    30|          mert ilyenkor megölni való szép!~Béla azt mondta rá, hogy
115    30|     cigánynak elsőbbsége van minden szép asszony fölött.~Hiszen a
116    30|            asszony fölött.~Hiszen a szép asszonyok is tudnak zongorázni,
117    30|       szépen is. Meg is csudáljuk – szép, gömbölyű vállaikat, s magasztaljuk,
118    30|             is vagyunk ragadtatva a szép fehér kezek által, melyek
119    30|       egészen más. Akkor csókolom a szép fehér kezét mennyei nagysád,
120    30|           emelt ott poharat „minden szép asszony” egészségéért; a
121    31|            Amerika talált ki valami szép játékot: a táncoló asztalokat.~
122    31|       szellemek ezen a földön, akik szép strucctollas kalapban, volantokkal
123    32|              ha Judit nem volna oly szép, oly okos, oly jó, mint
124    32|      merészelt!~– Úgy van. És Judit szép, okos és jó nő – és Béla
125    32|           múló örömért, hogy kegyed szép mosolygásában gyönyörködhessék,
126    32| közelíthetünk egymáshoz. Az asszony szép asszony, s ha nem tetszett
127    32|          járni szobájában, mint egy szép leopárd az állatigéző jelenléte
128    32|           mondani fogja önnek, hogy szép asszony, és mindenkinek
129    33|         sápadt asszony ma különösen szép volt. Szemeiben egy álmatlanul
130    33|   visszatetszett, hogy Szerafin ily szép „akar” lenni.~– Eljöttem
131    33|            maga ellen fölidézett.~A szép büszke delnő odaomlott a
132    33|             A szégyen jogot ád, s a szép asszonyok szégyene rettentő
133    33|     Mindenki elismeré, hogy ez igen szép elhatározás Szerafintől.~
134    34|            lehetne belőle?~Vagy egy szép hulla a Duna-parton, melyet
135    34|            fektet; – vagy pedig egy szép álarc, amely mosolygó képpel
136    34|            hatását tanulmányozza; – szép volt ő kendőzés nélkül is;
137    34|             fehérítse meg.~Ne fuss, szép hölgy, a koponya elől, ~
138    34|            volt s fekete hajam? ~Mi szép fiú lehettem akkor én! ~
139    34|                Te még most is olyan szép vagy…~Minden idege végig-végig
140    34|         jobbra-balra taszigálnak, a szép leányok, akik hátranézegetnek,
141    34|              Sebaj. Jól van minden. Szép az élet. Hát vezess az odúdba,
142    34|    életnézetei szerint az utca igen szép ugyan, de nagyon szűk.~Béla
143    34|          Béla elbúsultan állt meg e szép rom előtt, melyet fölépíteni
144    34|            Dehogy folytatom. Nagyon szép az élet. A világ tökéletes.
145    34|            S ezóta a hamvában olyan szép őszi kökörcsinek nyílnak,
146    34|            nekiajándékozom az egész szép világot; azt teheti benne,
147    35|         szikrázó tósztok, amikben a szép asszonynak hosszú életet
148    35|             pohárban habzó bor; – a szép asszony csak az üres szék
149    35| szeretetreméltóbbnak, mint ma.~– Ez szép nap volt – szólt a herceg,
150    35|         derültnek régen láttam önt, szép asszony.~– Azt mondják az
151    35|       vesztit érzi”.~– Óh, az ilyen szép asszony nem veszhet el,
152    35|            tartva, és megszólalt:~– Szép nagysád, én e gyűrűt hozom
153    Ut|           gyermeke. Fiatal, ideális szép neje gyermekágyban feküdt.