Fejezet

  1     1|           hogy maga még mint kis diák nekem az egzámentben egzercíciumot
  2     1|    megjegyzéssel mond:~– Ah! ez a név nekem kedves; nekem is van egy
  3     1|                ez a név nekem kedves; nekem is van egy kedves rokonom,
  4     1|      republikánus társaság, higgye el nekem. Már a szívére veszedelmet
  5     1|              így szólt:~– El fogja ön nekem azt mind hinni, amit önnek
  6     1|               barátairól beszélnek?~– Nekem most nincsenek jó barátaim.~–
  7     1|             volt soha.~– Ez rossz bók nekem – szólt nevetve Szerafin –,
  8     1|               férj is ellene fordult. Nekem ahhoz értő emberek mondák,
  9     2|             régi ismerősök vagyunk!~– Nekem is úgy tetszik – szólt a
 10     2|            maguktól nem ugranak.~– No nekem nem sok biztatás kell hozzá.~–
 11     2|           mert egyedüli barátom; s ki nekem azért egyedüli barátom,
 12     2|              Mondja csak Pusztafi úr, nekem nem vallja meg, mivel szokott
 13     2|   mendemondájuk Béla felől. Elmondták nekem, hogy az urak hogy megharagudtak
 14     2|         komolyan kérdezé:~– S felelsz nekem azért, ami ebből következni
 15     3|             hozzád volt bizadalma. Ha nekem akart volna írni, nekem
 16     3|               nekem akart volna írni, nekem írt volna. Úgy látszik,
 17     4|     processzió tart, igen hosszú lesz nekem.~– Nem jössz velem?~– Azt
 18     6|             megszabadítsa. Ezért kell nekem életpálya, melyet magam
 19     6|            már nincs betiltva. Lássa, nekem még arra is gondom volt.
 20     7|           szólítom fel kegyedet, hogy nekem mától számítandó négy nap
 21     7|                 Igen, kegyed keresett nekem szállást?~– Tudod, ez neked
 22     7|             reggeli álmodból felkölt, nekem indulást parancsol; én társaimmal
 23     8|         csürhét soha. Erre azt mondja nekem – katonák tegezni szokták
 24     8|               de legalább szólt volna nekem. Én berekommendáltam volna
 25     8|               a tűz, uram!~– Mi bajom nekem az önök tüzével.~– Az, hogy
 26     9|             volna elég: „Te Szerafin, nekem a lábam kőbül van; te Szerafin,
 27     9|               lőnek; nem jó volna, ha nekem elébb elvágnád a nyakamat
 28     9|          várba.~– Nem lehet már.~– De nekem be „kell” mennem.~Ez oly
 29     9|       megdönthetetlen.~– Mit kíván ön nekem mondani, asszonyom? – szólt
 30     9|          asszonyom, kegyed azt izente nekem, hogy valami országos ügyről
 31    10|               jó szolgálatot tehetnél nekem. Ha még egyszer oda fogsz
 32    10|             éhes vagyok. Teringettét, nekem pecsenye kell.~A többi vendégek
 33    11|            akartam kérni, hogy legyen nekem násznagyom.~– Ah, ah, tehát
 34    11|            legyen olyan jó, és legyen nekem násznagyom.~Az öregúr erre
 35    11|         napjai nagyon régen elmúltak. Nekem ez az egész úgy tetszik,
 36    12|                Ha én azt mondom, hogy nekem e mai napon mindenem elveszett,
 37    12|          egyik fő ott a víz színén.~– Nekem még ma van nőm, és holnap
 38    12|       szorítja össze valami. Bajtárs, nekem itt meg kell halnom.~– Legyen
 39    12|              kockáztatnod… Megígérted nekem… Ha megmozdulunk, észrevesznek…
 40    13|        soraimat, hogy te megbocsátasz nekem, kibékülsz irántam, anélkül,
 41    13|            messze én nem gondolkozom. Nekem csak egyik pillanattól a
 42    13|            tudom. És ez fáj legjobban nekem.~– Légy férfi, Béla. Legyen
 43    13|           Béla. Legyen erőd, mint van nekem. Nem az a legerősebb, aki
 44    13|         hiányzik; minden kenyér jóízű nekem, ha téged látlak. Nem érzesz-e
 45    13|          hasonlón? Egykor azt mondtad nekem: számodra egy egész világ
 46    14|       imádkozom? Ez az őrülésre visz. Nekem meg kell őt szabadítanom!
 47    14|             szabadítanom! Ugye ön fog nekem ebben segíteni?~Melchior
 48    14|             mert ha ön nem teendi meg nekem e szolgálatot, akkor magam
 49    14|           kedves barátom, akarja-e ön nekem azt a szolgálatot megtenni?~
 50    14|           nagyon. Minden le van égve: nekem is csak a fél házam van
 51    15|              vonatnak.~– Óh, istenem! Nekem még ez éjjel be kell jutnom
 52    15|      összekulcsolva a halász előtt –, nekem még ez éjjel a városban
 53    15|              ki sincs ásva a földből, nekem ajánlaná is, mégsem venném
 54    15|            megöl, és irtózatos módon. Nekem át kell jutnom a várba!~
 55    15|             az én leányom.~– De hátha nekem meg szeretőm lesz; eszem
 56    16|                Én sem. Aztán annyi az nekem, mintha csak egy kisgyereket
 57    17|            Nyugodalmas jó éjszakát.~– Nekem nem lesz, én a halott mellett
 58    17|              nem érez semmit.~– Hagyj nekem nyugtot. Ne törődjél velem.
 59    20|           hirtelen Lávayné.~– Nem ád? Nekem egy kéve zsúpot?~– Nem én
 60    20|             az a Bárzsing. Ellenségem nekem is, a fiamnak is, de azt
 61    20|         felőlem.~– Hát igazán: nem ad nekem valami ülésnek valót?~–
 62    21|         bizonyosan nem állíthatom, de nekem így beszélték jól értesült
 63    21|          legyen olyan jó, szakítsa le nekem azt a halavány sárga rózsát,
 64    21|           gyáva; de ön férfi. Adja ön nekem ezt a kést.~– Mit érdekli
 65    21|              s vallomás után ítéljen. Nekem semmi jogom valakinek azt
 66    21|              önt elfognák, hiszen van nekem annyi összeköttetésem, hogy
 67    21|               ártatlanul szólják. Óh, nekem jól esnék az, ha igaz volna,
 68    21|             rettenetes kínt, hogy ezt nekem kell önnek megmondanom?~–
 69    21|               oly lenézőleg beszélni. Nekem őt a megboldogult hercegnő
 70    21|               mint ez a jó fiú; pedig nekem „Hofmeisterem” volt, aki
 71    22|           nevetett.~– Tudja, barátom, nekem is jól fog esni egy kis
 72    22|        kocsmán keresztül; kár is volt nekem csengetni. Ismerősök bejárhatnak
 73    23|              fekete kenyér. Jólesett.~Nekem ki kellett mennem Róberttel
 74    23|              Azt kérdezte ,Mit főztél nekem?’~Én lábaihoz borultam sírva,
 75    23|              minek tesz így, mikor ez nekem olyan rosszul esik.~És ezután
 76    23|             forogva. Pokolbeli vízió!~Nekem az a gondolatom volt, hogy
 77    23|        tekintete volt, mint akkor.~És nekem nem jutott eszembe, hogy
 78    23|               hogy ma itt fog aludni.~Nekem úgy tetszett, mintha meg
 79    24|             ez; hanem hát engedjen ön nekem két hetet mindezeknek a
 80    24|            bosszút Lávayn?~– Óh, nem. Nekem az nagyon tetszik, hogy
 81    24|            Fertőy nagylelkűségéből.~– Nekem nem bosszúállásra van szükségem,
 82    24|               a fejét.~– Higgye el ön nekem – monda Fertőy –, hogy amennyire
 83    25|              hogy jutottam ma eszébe? Nekem nincs kiadó pénzem, amivel
 84    25|         pénzem, amivel uzsoráskodnám, nekem nincsenek előkelő összeköttetéseim,
 85    25|             előkelő összeköttetéseim, nekem még csak fiam sincs, akiért
 86    25|            meggyalázott.~– Igaza van. Nekem csak a névhez van már közöm,
 87    25|               kegyed akkor azt mondta nekem: „Nem adok; máskor sáfrányt,
 88    25|              egy dezertor katonát, és nekem vén fejemmel meg kellett
 89    26|         kegyed ura saját tetteinek, s nekem semmi visszakövetelnivalóm
 90    26|          Különös. Nem szíveskednék ön nekem megmondani gyermeke atyjának
 91    26| szerencsétlenné tett egy asszonyt, ki nekem leányom volt; most én ez
 92    27|         kegyed ura saját tetteinek, s nekem semmi visszakövetelnivalóm
 93    27|          Különös. Nem szíveskednék ön nekem megmondani gyermeke atyjának
 94    27| szerencsétlenné tett egy asszonyt, ki nekem leányom volt; most én ez
 95    28|          hozott engem ide? Megmondták nekem ezt még otthon; megmondták,
 96    28|             kezemmel. Minek mondta ön nekem, hogy Judit menyem becstelen?
 97    28|             becstelen? Minek szerzett nekem útlevelet? Ez kelepce volt!~–
 98    28|             kezeiben.~– Megmondta ezt nekem egy öregember otthon – rebegé
 99    28|              ön szokta. Ön azt akarja nekem elmondani, hogy megsértett,
100    28|               és most elégtételt akar nekem adni; ha kívánom, öt lépésről
101    28|           megvallom őszintén, hogy az nekem igen kedves elégtétel volt,
102    28|               úgy érdekében áll, mint nekem.~– Meghallgatom.~– Nekünk
103    28|        egyezkedést jöttem ajánlani.~– Nekem? Egyezkedést? – szólt Béla
104    28|              tehetné ön, nem ajánlana nekem egyezkedést.~– Már pedig
105    28|             ember. Ez most nem akarja nekem ez okiratot átadni más áron,
106    28|              kell felelni. Ezért volt nekem szükségem kegyedre. Most
107    29|        ellensége, mint neki Bárzsing; nekem is olyan rosszul esett,
108    29|               kegyed jól tudhatja. Ha nekem nőm volna, a fél világért
109    29|            mert még szükség lehet rá. Nekem semmi szükségem rá; neked
110    30|                  Te Elemér, mondd meg nekem, ki az a fiatalember ott
111    30|              azonosságról. Mi szükség nekem egy mai gentlemanben egy
112    30|             esze van, mint neked, meg nekem, meg az egész famíliádnak,
113    30|               ügyek halmaza megfoszt. Nekem gyorsan kell itt végeznem;
114    30|          felelni, amin én kezdtem. Az nekem jól jön, önnek rosszul.
115    30|              Jól van tehát ügyvéd úr, nekem is van egy perem. Szabad
116    30|          bolondnak; mindenkinek, csak nekem nem; mindenkinek, aki utána
117    30|               meg magamban, miszerint nekem múlhatatlan kötelességem
118    30|     felszólítani egy nagy elszánásra. Nekem rá kell arra beszélnem kegyedet,
119    30|             szólok kegyedhez. Higgyen nekem. Én tudom, hogy merész szó
120    30|               jó, nem lehet közönyös. Nekem nagy okaim voltak kegyed
121    30|            felejtse el, amit mondtam; nekem lenne legnagyobb örömöm,
122    30|                  Nem hihetem, mert az nekem vagy nagyon kevés, vagy
123    30|          beszéljünk; látja, az ma nem nekem való, ma az ingemet is odaadnám,
124    30|          Hiszen ez igaz. Ez a felelet nekem nagyon tetszik. Még ilyen
125    30|         nagyon tetszik. Még ilyen jól nekem nem felelt senki. Bizony
126    31|         világért nem tudnék így írni; nekem fertelmes írásom van, ez
127    31|             keserű lenni senki iránt. Nekem kellett az ellenségein bosszút
128    31|            férj, apa és fiú! Tartozik nekem, neked és annak a gyermeknek
129    32|             volna. Ezzel tartozott is nekem asszonyom, mert én voltam
130    32|           kegyed még nem köszönte meg nekem. No, de elengedem. Hát mit
131    32|          kegyed milyen újságokat mond nekem.~– Ezt sem tudta még? Igen.
132    32|          bennünket vele, de ez a gúny nekem tetszett. Önnek az apja
133    32|               is én azokat! Mi gondom nekem Lávayékra? Nekem csak kegyeddel
134    32|               gondom nekem Lávayékra? Nekem csak kegyeddel van dolgom.
135    33|              a fiatal jegyző elmondta nekem.~– Úgy, kérlek, légy szíves
136    33|           sánta ember. – Te átengeded nekem, hogy én vigyem meg legelőször
137    33|    bérkocsimat, itt áll a kapu előtt; nekem még egy utam van délig,
138    33|           engedheté, hogy egy nő, ki „nekem” régi barátném volt, éppen
139    34|         Komolyan aggódom.~– Lásd, ezt nekem már sokan mondták, akikről
140    34|             Tehát ha annak nincs, van nekem. Élj nekem.~Pusztafi átölelte
141    34|           annak nincs, van nekem. Élj nekem.~Pusztafi átölelte Bélát,
142    34|            elutasító gőggel –, ti nem nekem való emberek vagytok. Nekem
143    34|           nekem való emberek vagytok. Nekem olyan emberek kellenek,
144    34|              üss jól, de jól oldalba. Nekem úgy látszik, mintha rám
145    34|          tudnék lenni a muszkákba. Az nekem gusztusom. Így is bámulatom
146    34|            nagyon. Észem ágában sincs nekem, hogy én Fertőynére csak
147    34|             akar. Érts meg világosan. Nekem számot kell itthon adnom,
148    35|              az nem volt igaz, és ezt nekem tudnom kellett volna.~Hogyan
149    35|          elámultan.~– Bizony, fráter, nekem ezen az egész ostoba világon
150    Ut|        készséggel teljesíteni fogja.~(Nekem például megengedte, hogy
151    Ut|          Tárcában folyó regény miatt; nekem aztán egyre-másra törülnöm,
152    Ut|               volt a munkájával, mint nekem ezzel az elbeszéléssel.