Fejezet
1 1| volt, hogy maga még mint kis diák nekem az egzámentben
2 1| nyilatkozni – viszonzá a kis termetű, eleven asszonyság,
3 1| Blumné kétszer is összecsapta kis macskaláb-kezeit.~– Ah!
4 2| különben is igen kellemes kis tanya; egy kis sziget hegyén,
5 2| kellemes kis tanya; egy kis sziget hegyén, melyet nyúlánk
6 2| búsulj, édes fiam; van nekünk kis falusi jószágunk, kimegyünk
7 2| nyomulva be az ajtón s két kis mérges kuvasz ellen botjával
8 2| azt mondta, hogy „csinos kis vígjáték”.~(Azt persze nem
9 2| kezei közé, azt ezzel a kis langyos epithetonnal keresztelni
10 2| keresztelni meg: „csinos kis”.)~– Igen! – riada ragyogó
11 2| mondta, hogy „ugyan mérges kis dráma”. Az aztán megint
12 2| azt mondta, hogy „mérges kis jószág”, annak valami nagyon
13 4| felül két ágra szakad, s egy kis szigetet képez; a városból
14 4| fűzfa, az alatt van egy kis pad.~Ezen a helyen, ahova
15 4| odábbment, és újra fölépült. E kis tér lakóit minden csapás
16 6| nagynénémet, Gyöngyi Saroltát.~A kis eleven asszonyság, ki évei
17 6| szaladgált az utcán. Pusztafi egy kis sánta emberkét fogott el
18 6| kapni.~– Óh, nem sietős.~A kis sánta ismeretlen átadta
19 7| templomajtóban várt Pusztafi s a kis orvossegéd, ki ama nevezetes
20 7| találjon sehol.~Judit egy kis médaillont viselt keblében,
21 7| Judit kivette kebléből a kis keretet, s elébb megcsókolá
22 7| Pusztafit hívta el s a kis orvost, kiről már tudjuk,
23 7| akar”. – – –~– – – Még a kis pacsirta is ott van az ablakban,
24 7| álmából, ajkához szorítá a kis médaillont, a két arcképpel,
25 7| függött férjének arcképe, kis kerek rámában, azt levette
26 8| hadastyánnal, s hallja, hogy egy kis idő múlva nagy lárma támad
27 8| ember odaadja mindenét. Kis megtakargatott ezüstjét,
28 8| fellegvár sáncai közt terül egy kis sétány, melyet kevélységből
29 8| festette a tájat.~Reggelre egy kis tóparti város fogadója előtt
30 8| dideregve Bárzsing.~– Igyék egy kis rumot, az helyrehozza.~Bárzsing
31 9| a télen.~Hanem volt egy kis mező a város szegletében,
32 9| a kunyhó mögött volt egy kis szárnyék, ott állt egyetlen
33 9| cipőjét felhúzza, s egy kis kerek lyukat talál az orrán,
34 9| lépett be a sátorba éppen a kis pletykahordó Blumné, kinek
35 10| kétszer találkoztunk már e kis bicegő alakkal; egyszer,
36 10| ment Lávay, hová lett a kis dadogó?~Melchior elmondta
37 10| ekhós szekér, s belőle egy kis sánta ember kapaszkodott
38 10| szorítottak neki mégis egy kis helyet.~Hanem a vacsorálni
39 13| levélírásra.~A regényes, ábrándos kis lugas éppen alkalmas volt
40 14| Drága vércseppek~…A kis sánta doktor, Melchior,
41 14| biztosítá őt keserves zavarral a kis sánta férfi.~– Ki hát az
42 14| kék rokolyával; kezében kis összekötött batyu; csak
43 14| nevetett.~Vácon fölül, egy kis faluban állt meg kívül a
44 15| Judit a magával hozott kis batyut karjára vette, a
45 15| vízbarázdák között el-eltűnt a kis lélekvesztő, hol elejével,
46 15| veszté el magával hozott kis batyuját.~A sziget partján
47 15| fűzbokrok között rátaláltak a kis felhágóra, mely a szigetről
48 15| egyenruhában, rövidre nyírt hajjal, kis piros sipkával a fején.
49 15| ötszegletű férfinyak között; egy kis barna festék más színt ad
50 15| négyszegletű palackot, meg egy kis poharat magával. A palackban
51 15| vitéz kapitány uram, egy kis papramorgót! – szólt teletöltve
52 15| András gazdának csak egy kis invitáció kellett arra,
53 15| E-ből lehet V-t idomítani, a kis n-ből r-et… akkor lesz „
54 16| fogja őt meglepni, midőn a kis udvartelkes házban gondolatokban
55 16| a padkán ványolgott, egy kis zsámolyon ült a házigazda,
56 17| életét megmentené. De azt a kis levélkét senki sem fogja
57 18| nekiadni.~Ez adott is némi kis feszültségre alkalmat, aminek
58 18| fedve; az egyik szögleten kis kínai mulatóka van felállítva;
59 18| érzékeny lélek, aki egy kis irónt és papírtekercset,
60 18| valamit a rostélyon. Úgy egy kis öt pengő forintos bankjegyecskét
61 19| szegletében voltak olyan kis ökölnyi lyukacskák, amik
62 19| elnyúlt komor embernek egy kis jókedvet csináljon.~A gassenhauer
63 19| add fel a postára azt a kis izenetet.~– Feladom uram,
64 19| Ekkora súllyal ilyen kis terme mellett semmi sem
65 19| fehérsárgás por, mely azon kis rézkupakok fenekén szokott
66 20| őrnagy életrendébe némi kis változatosságot hozott az
67 20| meglátogatni, más meg egy kis borocskát kért beküldetni,
68 20| meglátszott a közelben a kis telep, melyen Magyarország
69 20| pedig legelébb is, hogy e kis dohánytelepen magának Kolbay
70 20| Kolbay őrnagynak is volt egy kis őseitől maradt részbirtoka,
71 21| eladván neki mesés áron e kis faemlékeket, s a foglyok
72 21| delnők hadd jöjjenek egy kis kellemes emócióba.~A sűrű
73 22| nekem is jól fog esni egy kis borravaló, majd csak magam
74 22| összetartva, tenyerébe fekteté a kis medaillont, s amint hosszasan
75 22| Judit hirtelen felnyitá egy kis benyíló ajtaját, mely tanulószobájául
76 23| titkos imádóját lepje meg egy kis kényszerített kölcsön tervezetével.~
77 23| kellett.~Legelébb is annak a kis rózsafa szekrénynek a kulcsa,
78 23| szokta valahol felejteni. Egy kis acéllánc volt a kezén, azon
79 23| koporsóban feküdt. Olyan szép kis fehér halott volt.~Úgy haragudtam
80 23| velem.~Az éjjel komáromi kis szobánkban voltunk. Én már
81 24| igénybe. Ugyan esedezem, egy kis tüzet.~– Tehát csakugyan
82 24| Vajon ki lehet a szép kis magzatkának az apja?~– Én
83 25| volt az öreg Lávaynénak a kis Perflexné.~Néha bizony egyik
84 25| Egy szép nyári napon a kis Perflexné ellátogatott az
85 25| Herr Gruber?~Herr Gruber a kis menyecske szájának cuppantásáról
86 25| meglátogatta a Perflexné kertjét.~A kis vidám asszonyság igen szívesen
87 25| Nicht wahr, Herr Gruber?~A kis Perflexné majd eldőlt nevettében,
88 25| asszony letette kezéből a kis üvegkést, melyet az uzsonnához
89 26| A felvert vad~Egy kis oldalszoba, melynek széle,
90 26| hangját elenyésztik, egy kis íróasztal a szögletben; –
91 26| míg ő megnézi, ki jő.~A kis rejtekszobán kívül még egy
92 26| mert ide jövetelemnek egy kis törvényes alapja is van;
93 27| A felvert vad~Egy kis oldalszoba, melynek széle,
94 27| hangját elenyésztik, egy kis íróasztal a szögletben; –
95 27| míg ő megnézi, ki jő.~A kis rejtekszobán kívül még egy
96 27| mert ide jövetelemnek egy kis törvényes alapja is van;
97 28| a másik.~Egy perc múlva kis bölcsője előtt térdelt annak
98 28| Ah igen. Szegénynek egy kis hóbortja volt, ami akkor
99 29| ember úgy óhajtozik egy kis zivatar után.~Mert az életben
100 29| szobájában találta Melchiort. A kis doktor sűrűen használta
101 29| leveleket a postakihordó.~A kis termetű férfiú régi szolgája
102 30| művésziebben fog játszani, ha egy kis szenvedés éri.~Másnap Dombay
103 30| tapintata legfinomabb.~Egy kis világi mendemonda, egy kis
104 30| kis világi mendemonda, egy kis látszat, egy kis féltékenység,
105 30| mendemonda, egy kis látszat, egy kis féltékenység, s a sok apróságból
106 30| vezetteté magát.~Jó, félreeső kis szoba volt az, mely a levéltárba
107 31| művésztől a tudósig olyan apró, kis háromlábú asztalkákat, akik (
108 31| szellemidéző a többek között a kis Blumné.~Most már régóta
109 31| utcán. Meg is szólítja a kis eleven asszonyság, akit
110 31| Valahányszor ön felől megkérdezem a kis asztalt, az mindig azt írja,
111 31| tanulmányaival foglalkodik.~– Kis asztalt? – kérdé Judit,
112 31| szemeivel végigbámulva a kis fürgenc asszonyt, onnan
113 31| Judit nem akarta elrontani a kis vidám menyecske kedvét,
114 31| Holnap elviszem magammal a kis asztalkámat is kegyedhez;
115 31| amivel őt egyszer Blumné a kis kertben megvendégelte, mint
116 31| Jöjjön, barátném – szólt a kis Blumné Judithoz –, önnel
117 31| tenni az ujjai hegyét a kis asztalra, ha feleletet akar
118 31| komolyabb arccal Judit.~A kis asztal izgett-mozgott, s
119 31| kérdezünk tőle semmit.~A kis Finanzratné azután többet
120 31| tán egy ujjas mellénykét kis unokája számára.~– Nem találja
121 31| kísértetek, amik ellen ez a kis parányi kéz védhetné meg
122 32| A két öreg~A régi kis kert a invalidus fákkal,
123 32| minden jó embernek volt egy kis jó háza, abban lakott vidám
124 33| szólt nagyot örülve a kis sánta ember. – Te átengeded
125 33| mind együtt legyenek.~A kis doktor azt állítja, hogy
126 34| Maradj itt nálunk. Lesz egy kis csöndes szobád, ahol senki
127 34| alakok: anyám, nőm és a kis Melchior.~– Nőd? – szólt
128 35| esetről jövök – monda a kis doktor –, most tartottunk
129 Ut| együtt a regényt. Volt egy kis örökségem a szüleim után,
|