Fejezet
1 1| össze a szomszédaiddal, majd azok aztán elmondják, hogy
2 1| menjünk a szomszéd házba, ott majd mindent elmondanak felőlük.~
3 1| utcaszögleten, ő is ide tart, s majd az bevezet bennünket mint
4 1| nagyon szórakozott ember, s majd csak az előszobában fogja
5 1| amitől a többi cselédség majd szétesik, aki nem szokta
6 2| gyűjtőívet elvinni hozzá, majd én egy szép megtisztelő
7 2| Pusztafi a beretirálóhoz. – Majd úgy járt ön, mint Krétai
8 2| nemes fiatalságnak, hogy majd ha lesz valahol csizmadia-lakozás,
9 2| derék lyánykához, s hozza majd hírül, hogy elfogadta-e
10 3| benne, mert tudnotok kell; majd a másik három csak kívül
11 3| ősi jogok bajnokai ellen. Majd ha híre fog futamodni annak,
12 3| történik; hiszen időközben majd Judit húgocskámat is jobb
13 3| mellékelje a hat húszast, majd a hajdú el foga azt neki
14 3| ami benne volt, meglátta, majd megcsókolt; azt mondta,
15 4| álljon mellém a tensúr; majd én helyet csinálok – szólt
16 8| most itt ő parancsol, hogy majd megmutatja ő, hogy az ily
17 8| fontos kohás puskával, ami majd letörte a vállát, s úgy
18 8| zeneszóval hadgyakorlatokra, majd a folyampartra, majd a közbeeső
19 8| hadgyakorlatokra, majd a folyampartra, majd a közbeeső szigetnek. Az
20 8| hogy mikor van dél; azt majd mások fogják eldönteni.~
21 8| Ah! Már most hol fognak majd dikciózni a tekintetes karok
22 9| megbiztatá: „Várjon asszonynéném, majd felkeresem én, engem nem
23 9| nem tudja, ki vagyok, én majd kikérdezem.”~Szolgabíró
24 9| hogy ő is vele megy, aztán majd hírül hozzák, amit kitudnak
25 9| első forrásból hallatja majd hírül hozott csodadolgait.~
26 9| restellné a fáradságot, hát majd én utánamegyek.~Néhány perc
27 9| papirost rántott elő.~– Majd én mondani fogom, hogy mit
28 10| volt, azon szín alatt, hogy majd vezeti.~– Erdélybe vagyok
29 10| ide útlevélért.~– Óh, azt majd eszközlök én ki önnek. Meddig
30 11| nem szeretitek egymást, s majd mikor föl fogtok ébredni,
31 11| mert hízeleg önnek, ha majd mondják az utcán: íme itt
32 12| tódul ki rajta.~– Várj, én majd kendőmmel bekötöm sebedet,
33 12| van most. Hogy fog engem majd keresni! Hogy fogja az országot
34 12| amit most neked mondok… Majd éjszaka lesz; abban te megszabadulsz,
35 12| kezét szívén hosszan, hogy majd átmelegszik annak életmelegétől;
36 13| Csodálatos utakon. Később majd elmondom azt. Ezer veszély,
37 13| Ne féltse azt az úr; azok majd átnádalnak valamerre az
38 14| neheztelő hangon az orvos.~– Majd kinő az újra. De az még
39 14| csupán csak annyit, hogy majd mikor otthon leszállok a
40 14| aztán nem is lesz. Hát csak majd kitalálok én azért innen.~
41 14| nem szokott semmit inni.~Majd meg ismét, hogy kiverje
42 15| Hát a vízmerő lapát?~– Azt majd viszem én – monda Judit –,
43 15| észjárása.~Most oldalt fog, majd meg szemberohan, sokáig
44 15| hullámokra bízzák magukat, majd a füzes szigetre, mely a
45 15| abban, hogy az híres úszó, majd kikap valahol, s ismét előkerül;
46 15| hevenyészett sáncok mögött; majd egy hosszú sor következik,
47 15| még itt kegyelmeddel?~– Majd megmondom, ha elment. Nyisd
48 15| konyhából; András gazda pedig majd a földhöz verte magát nevettében.~–
49 16| az elválástól.~Hogy fogja majd férjét ezentúl e gyöngéd
50 16| rajtuk; télen fogják azokat majd járni, szánnal.~Déltől estig
51 16| megyünk odább. Valahára majd csak falut érünk mégis.~–
52 16| vigyen ki innen a vízből, majd el tudok menni gyalog.~Kapor
53 16| kérte Judit, hogy tegye le, majd fog menni odább.~Pedig alig
54 17| vonjuk le ujjáról, hogy majd ha egyszer férje visszajő,
55 17| csak menjenek aludni, ő majd fennmarad virrasztani a
56 17| elfoglalnunk.~– Nem tesz semmit. Majd fölfekszem a padlásra, ott
57 18| kívül.~– Ha az őr meglátná, majd a körmére koppantana – jegyzé
58 18| összegöngyölítve kezében tartá, hogy majd azt hirtelen be fogja dugni
59 19| tábori ágy, arról aztán majd a többi.~Hanem amint a füst
60 19| kezdd el a földet felvájni. Majd nemsokára találsz egy rézpitykét,
61 19| gondolva, hogy jó lesz, ha majd visszajövünk értük.~– No,
62 19| visszajövünk értük.~– No, majd meglátom, ha igaz, az úrnak
63 19| kincs után, mert félek, hogy majd azután elfelejted.~– Esküszöm,
64 19| takarjuk le ismét, s aztán majd apródonként rájárogathatunk.~
65 19| vigye fel azokat; azalatt majd Vencel magára vállalja a
66 19| történt, azt a következmény majd mindjárt igazolni fogja.~
67 19| a tartalmához; megfogja majd az üveget a nyakánál, hozzáüti
68 20| kell jönni.~– Aztán hová?~– Majd megmondom akkor; csak siessen.~–
69 20| megyünk embervadászni!~No majd meglássuk, hogy mit hoz
70 20| hátha én megharagszom?~– Majd visszaharagszik – monda
71 20| jeles ifjú vállát, amitől ez majd beesett az aszalókemencébe.~–
72 21| illatossá tenni? Jöjjön ide, majd én megmondom.~A kertész
73 22| keresni arra várva, hogy majd egyszer neje is utána fog
74 22| figyelmeztetnie, hogy el ne felejtse majd magával bevinni a színpadra.
75 22| fogja szállítani.~Azt ő majd futva fogja követni, s megtudja
76 22| No jól van, adja ide, majd én felviszem.~Béla nevetett.~–
77 22| esni egy kis borravaló, majd csak magam viszem fel. Aztán
78 22| bevégzett már. Hulláját majd kivetik a habok valahol
79 22| titkolózik kiléte felől; majd az egyik, majd a másik szálláson
80 22| kiléte felől; majd az egyik, majd a másik szálláson jönnek
81 23| akkor úgy fájt a szívem, majd megszakadt.~Róbert nem sírt,
82 24| a meggondolására; akkor majd bővebben beszélünk felőle.
83 24| szolgáltatja az eszközöket, az majd az ő tiltakozása dacára
84 25| Igen megköszönöm, én pedig majd viszek egy kosár ringlótát.~
85 25| nagy próbatétet is fognak majd letenni. – Hogy egy előkelő
86 25| Gruber?~A kis Perflexné majd eldőlt nevettében, s Herr
87 25| cantalouptól, abban a kínban majd megfulladt.~Fertőy úgy volt,
88 25| asszonyom, szolgálatjára?~– Majd elmondom, de nem akarom
89 25| kérni, jöjjön be a házamhoz, majd ottan elbeszélem.~– Ezer
90 25| szerzek útlevelet.~– Jó, hát majd tudok szerezni magam! –
91 26| szívében azt gondolja, hogy majd eltartja a gyalázat!…~–
92 27| szívében azt gondolja, hogy majd eltartja a gyalázat!…~–
93 28| mellékszobába. A többit ezen úrral majd elvégzi Béla.~Az öregasszony
94 29| divat: elkopik, elszakad; majd ez, amelyik most nem tetszik,
95 29| fogjátok érteni, de egyszer majd megértitek, addig majd csak
96 29| egyszer majd megértitek, addig majd csak elviselem megvetéstek
97 29| sokat.~– Óh, igen sokat! Majd annak idejében megtartjuk
98 29| a tizenhárom krajcárért majd eljön máskor, mert azt a
99 29| ki pörlekedő rokonaiddal. Majd megtudod egyszer, hogy ki
100 30| és sorsszeszély.~Szerafin majd vígabb lesz, ha élni kezd,
101 30| kiegyeztesd.~– Jól van; majd gondolkodni fogok rajta.~–
102 30| annyit tesz nálad, hogy majd közlöm elébb a feleségemmel.
103 30| másképpen nem lehet, hát majd a vállamon viszem le.~–
104 30| belőlem most a bor beszél, s majd holnap, ha kipárolgott,
105 30| Szegények, hová lettek? No majd ha egyszer egy tósztot mondok „
106 30| kettő, mint a gyöngytyúk; ha majd egy csárdást akarsz valamelyikkel
107 30| csillagrúgók.~– A csillagrúgó majd te magad fogsz lenni az
108 30| akarta húzni a kanócát, hogy majd újat tesz bele.~A röppentyű
109 31| mondta, hogy most itt hagyja, majd reggel érte küldi az inast;
110 32| hiába számítanak rá, hogy majd hozzáveszik a maguk telkeihez,
111 32| násznagyságot; tudtam, hogy ennek majd megaláztatás lesz a vége.~–
112 32| egymással; még ez mind enyelgés. Majd nemsokára jön olyan beszéd,
113 32| közelítenek egymáshoz most, azt majd megmondom én. Nagyon sajnálom,
114 32| Várjon ön holnap délig; akkor majd meg fog tudni valamit; és
115 33| nagyon rövid a végválasz, azt majd csak ott írom le a törvényszéken.~–
116 33| látszik, mindent Fertőyre akar majd kenni. Annál rosszabb. Te
117 33| tégy semmit azért, hogy majd öntudatod jutalmaz, a világ
118 34| mertek belevágni; hanem majd aláírást próbálnak rá nyitni.~
119 34| szemrehányást fog, kapni majd, ha magukra lesznek.~És
120 34| nyakába; ez aztán elalszik. Majd meg a jövő posványából dugja
121 34| vonta be. Gondolt ilyesmit: „Majd én a te derék nőd nyakára
122 34| marakodni az emberekkel. Majd talán agyonütnek valahol.
123 34| lehet vetni. Aztán akkor majd elbeszélgetünk.~Egy tenger
124 34| itthon. Rá emlékezzél, ha majd egyszer nyakad a guillotine
125 34| nyílhatnak október vége felé. Majd egyszer, ha sok időd lesz,
126 34| mikor azon kihajtatott. Majd elgázoltak a lovai. Az asszonyság
127 35| ide leteszem az asztalra, majd ha fel tetszik ébredni,
128 Ut| hadügyminisztériumtól; de majd kérdést fog intézni az iránt
|