Fejezet

 1     1|          Szerafin kisasszony?~– Azt önnek ugyan nincs oka kérdezni;
 2     1|             Menjünk innen, ezek itt önnek mind ellenségei; egyik elvenné
 3     1|          nekem azt mind hinni, amit önnek mondok?~– Föltétlenül.~–
 4     1|           barátaim.~– Én megígértem önnek, hogy ki fogom tudni, s
 5     1|          tudni, s őszintén elmondom önnek, mi okozza, hogy önt Hargitayék
 6     1|             s ismét helyére téve.~– Önnek erős képzelme van Szerafin,
 7     1|           magas állású úr, ki éppen önnek brochure-jét lapozgatá a „
 8     1|          küldetett a kancelláriához önnek denunciációjával. Valószínűleg
 9     1|       életben szerzett. Midőn tehát önnek, a megyei fiatalság vezérének
10     1|           valamin; és én azt mondom önnek, hogy az lehetetlen, mert …
11     1|        kiálta fel.~– Nem, nem, nem. Önnek nem szabad megtudni, melyik
12     2|            forgóját is feltűzi. Hát önnek mi szerep jutott?~– A nézőé.
13     2|        tanakodtak rajta, hogy adják önnek tudtára, miszerint jónak
14     2|          vagyok, s városunk nevében önnek, mint országos hírű, nagy
15     3|             ember vagyok. Ami pedig önnek azon ellenvetését illeti (
16     3|            sokáig élhetek, meg kell önnek jegyeznem, hogy apám, nagyapám,
17     6|           magát kegyed.~– Bemutatom önnek nagynénémet, Gyöngyi Saroltát.~
18     6|        kedves polgártársam. Mi neve önnek?~– Glanz Melchior, alászolgája,
19     7|             látszik, hogy alulírott önnek nagybátyja, s ön szülőinek
20     7|           idők igazolták, megtilták önnek szüléi családi összeköttetésre
21     7|            de jó híremhez megtiltom önnek nyúlni. Ez utolsó szavam
22     9|       felelt nyugodtan az agg nő –, önnek egy futárja érkezett ma
23     9|   asszonyság kezét:~– Asszonyom, ha önnek a fia is „ilyen katona”,
24     9|              akkor gratulálok hozzá önnek is meg nekünk is.~Azzal
25    10|            azt majd eszközlök én ki önnek. Meddig marad ott?~– Amikor
26    10|          Köszönöm a szállást; de én önnek semmi olyan cselszövényben
27    11|            mondja, mivel szolgálhat önnek a legvénebb, legostobább
28    11|          magához ölel, mert hízeleg önnek, ha majd mondják az utcán:
29    14|             tenni. Mindent el fogok önnek mondani, kezébe adom sorsomat.
30    14|           Segítségemre lesz-e ön?~– Önnek le kell vágni azt a szép
31    15|      elvitték.~– Óh, én tudom, hogy önnek még van egy csónakja a padláson.~–
32    19|           Zeleji Róbertnénak K…ban. Önnek férje elesett S… alatt,
33    21|         levél a legjobb barát.~– De önnek nem lehet tovább itt maradni –
34    21|             akadályozta eddig, hogy önnek nem árthatott, mivel a herceg
35    21|            világnak igaza van: csak önnek nincs. Csak önnek nem szabad
36    21|              csak önnek nincs. Csak önnek nem szabad engem elítélni.
37    21|      gázolnak, mint egy sáros kőre, önnek eszébe kellene jutni, hogy „
38    21|          amit el nem hallgathattam. Önnek el kell innen menni, el
39    21|         annyi összeköttetésem, hogy önnek sorsán akkor is lehetne
40    21|             a kastélyban rövid időn önnek a nejét rágalmazni fogják,
41    21|  Méltatlanul rágalmazzák. Én mondom önnek. Egy-egy ízt szakítok le
42    21|         szívemből, midőn azt mondom önnek, hogy Juditot ártatlanul
43    21|           kínt, hogy ezt nekem kell önnek megmondanom?~– Köszönöm –
44    21|           Béla.~– Beszéljünk önről; önnek azért kell megszabadítnia
45    21|         magát, hogy őt megvédhesse; önnek azért kell élnie, mert egy
46    21|            hangulatába.~– Tetszik-e önnek a terv?~Béla némán intett,
47    21|           hírhedett lótusznak, mely önnek akváriumában egy szépasszony
48    24|          ama zivataros időben, mert önnek alapos gyanúja van, hogy
49    24|        magát.~– Azok felelni fognak önnek vissza, hogy nem tudnak
50    25|            hallani, mit mesélhetett önnek valaki; én csak azt a képet
51    26|    elfulladt hangon –, én nem tudok önnek felelni.~– Nem is kívánom –
52    26|        valami versíró poéta; én azt önnek szemére nem vetem; azt fogom
53    26|            Hiszen én nem felelhetek önnek.~– Keljen fel ön! – kiálta
54    27|    elfulladt hangon –, én nem tudok önnek felelni.~– Nem is kívánom –
55    27|        valami versíró poéta; én azt önnek szemére nem vetem; azt fogom
56    27|            Hiszen én nem felelhetek önnek.~– Keljen fel ön! – kiálta
57    28|          azt is. Íme odaajándékozom önnek azt, amit Juditnak akartam
58    28|           előttem egészen igazolttá önnek azon törekvését, hogy megsértőjét
59    28|           herceg kertésze mutogatta önnek az orangéria virágait?~–
60    28|        világ nem tud felőle semmit. Önnek állítását csak egy tanú
61    28|            Nem azokért jött ön ide. Önnek oka volt engemet napfényre
62    28|            szavam van önhöz, melyet önnek gondolóra venni éppen úgy
63    28|          pert, mert van kiért!~– Én önnek egyezkedést jöttem ajánlani.~–
64    28|              Én egyezkedést kínálok önnek a per alatti vagyon egyharmadának
65    28|           hozzá vagyok szokva, hogy önnek egy szavát se higgyem. Amiket
66    29|              mint kétnegyed rész, s önnek ajánlatot tett, mielőtt
67    29|          ugyanazon ajánlatot téteti önnek, amit tett Fertőynek.~–
68    29|        akinél most van, juttathatná önnek a kezébe oly roncsolt állapotban,
69    29|             van. Tehát én is mondok önnek egy prókátoros észrevételt.
70    29|           nagyon csalatkoztam volna önnek éles elméjében, mert azt
71    29|             tegye föl, miszerint az önnek az együgyűségére számít.
72    29|             itt nincsen vásár.~– Ez önnek az ultimátuma?~– Kibeszéltem
73    29|         Ahhoz, aki legilletékesebb: önnek védencéhez.~– Nőmhöz? Ugyan
74    30|          mondana semmit. Mi szükség önnek mindenre felelni, amit én
75    30|          kezdtem. Az nekem jól jön, önnek rosszul. Ne beszéljen semmit.
76    30|       kivívott babért feltűzze. Van önnek kedve odamenni és besorozni
77    30|             neki:~– Mi szükség volt önnek ezt kitalálni?~– Mert ez
78    30|          Azért mégsem kellett volna önnek ezt szemembe mondani. Hiszen
79    30|           amit ön kívánt e percben, önnek perét megnyerni a világ
80    30|          kedves Szerafin! És ez nem önnek az ideálja, ugye?~– Fájdalom,
81    30|      kastélyba vissza. Ma nem lehet önnek Volozovval beszélni, mulatni
82    31|         igen; a table movingot. Hát önnek még nincs ilyen? A szellemíró
83    31|    olvashatott felőle eleget. Pedig önnek ez bizonyosan felelne, mert
84    31|           annál jobb.~– Hanem ebben önnek is részt kell venni – erősíté
85    31|              Hogyan; részt venni?~– Önnek is rá kell tenni az ujjai
86    32|          velem közölte. Én be fogom önnek is és másoknak is bizonyítani,
87    32|           ez a gúny nekem tetszett. Önnek az apja nemcsak születési,
88    32|              Mindenki mondani fogja önnek, hogy szép asszony, és mindenkinek
89    32|   mindenkinek joga lesz ezt a bókot önnek elmondhatni, és az nem lesz
90    32|               Három nap óta keresem önnek férjét, hogy szemébe mondjam
91    33|             nem akarom tartóztatni. Önnek ma feleségét kell védelmeznie
92    33|            talán kétségben volt. Én önnek gyermekkori játszótársa
93    33|            ellen. Én megbocsáthatok önnek, csak ön tudjon megbocsátani
94    33|        rettentő szabadalom. Jó lesz önnek más országba menni. Engedje,
95    33|      legnagyobb bűnöm. Én azt, amit önnek itt elmondtam – megírtam
96    33|     haraggal rántva vissza kezét. – Önnek rossz szíve van!~Azzal egy
97    34|            e szóval vált meg tőle: „önnek rossz szíve van”, a hideg
98    Ut|            szintén bemutattam. „Van önnek két bőre, hogy az egyiket
99    Ut| beleegyezett; még én is itt vagyok. Önnek elébb reverzálist kell adni