Fejezet

 1     1|             neki mindig mondani, hogy senki sincs otthon.~A vitát félbeszakítja
 2     1|               engem. Hiszen nem kíván senki magánáldozatot. Ez országos
 3     1|          hozzá.~– De az egész világon senki sem állhatja ki.~Szerafin
 4     2|          dália vitézkötéssel; azt már senki sem kérdi, hogy mi lesz
 5     2|         ellensége volnék, de minthogy senki sem tette azt, mint saját
 6     3|          Vörösmartyt nagyon szerette, senki sem tudta, mi az a Szép
 7     4|              ahova mai nap bizonyosan senki sem fog tévelyedni, találjuk
 8     4|             zúgása, hallatszik idáig; senki sem zavarja a beszélgetőket.~–
 9     4|          magas vendéget? Úgysem fogja senki meghallani kárba veszett
10     5|               hanem összeborzaszt.~És senki sem jő onnan, hírt hozni.
11     5|             járókelőktől: mi történt? Senki sem tud felelni; aki most
12     7|            neki, nincs számára itthon senki?~E kérdésre nem volt idő
13     7|           férje dolgozószobájába.~Ott senki sem volt már, hanem a gyertya
14     8|           úszik vele, őtet sem bántja senki.~Amint így csendesen ballag,
15     8|               felébred, puskát ragad; senki sincs. Megint lefekszik.
16     8|               nem hagyhatván és addig senki fiát a szekeremmel nem fuvarozván.~
17     8|       elhagyván, az főbe lövettetvén.~Senki sem mozdult többet.~Az őr
18     9|     asszonyember vagyok; odúmból soha senki sem lát kimozdulni. Hogy
19     9|             annyi régi jó barátja él, senki sem akadt, ki e rágalom
20     9|           mert hiszen nem is tartozik senki az ellenkezőt hinni valakiről –,
21     9|          asszony, akit sohasem látott senki másként, mint otthon csendesen
22     9|             talán meg sem tudta volna senki, hogy történt ez.~
23    10|           elfér akármennyi.~– És erre senki sem jöhet rá.~Ezen azután
24    10|              baj; az iratból nem okul senki, mert a megoldó szót maga
25    13|              tengelyét ne törjék.~Még senki sem mondta nekik, hogy mi
26    13|               kozák!~Az ellen, akivel senki e hazában beszélni nem tud,
27    13|            távolban a menekülőktől, s senki azok közül még csak az arcát
28    13|    menekülőkhöz egy szót sem intézett senki.~Béla megmenekülése a csodával
29    14|             hallgatózik itt valaki?~– Senki sincs kívülem a szobában.~–
30    14|             Hát a kandalló ott?~– Ott senki sem rejtőzhetik, most is
31    14|      sebhelyéről homlokán nem beszélt senki, pedig száz meg száz ember
32    14|       félreállt az útból, most nem ír senki újságot.~– No azt jól is
33    14|           Pesten. Hiszen rád se ismer senki Komáromban.~– Igazán nem
34    14|                  Igazán nem ismer rám senki? – kérdé nevetgélve a leányzó.~–
35    15|              meg az abrakot rostálja. Senki sem gyanakodott volna rá,
36    15|            evezőt a kezembe. Énutánam senki árvája, özvegye ne sírjon.
37    15|               mondja, hogy nem akarná senki halálát a lelkén viselni.
38    15|             hozzá. A záportul nem lát senki, ha meglát is a silbak,
39    15|               halászt nem látta többé senki. Az elment gyermekei s unokái
40    15|             Andrást, hogy az őrhelyen senki sincsen. Nem őrizte már
41    15|          érkezőket meg sem szólította senki.~– Tensasszonyom, „itthon”
42    15|             ruháit a szekrénybe, hogy senki észre ne vegye.~Judit egészen
43    15|           ablakán sem látott volna be senki.~De Judit rettegése oly
44    15|    oltalmazott, nem létezett rá nézve senki.~Most csak az volt aggodalmai
45    16|        tengerit zsúrolt. Ezeken kívül senki sem volt odabenn.~– Hát
46    17|              fog szállni a földbe, és senki sem veheti azt fel onnan.~
47    17|     megmentené. De azt a kis levélkét senki sem fogja megtalálhatni,
48    18|             volt avatva.~Például, azt senki sem foghatta meg, miért
49    18|               volt bizonyosnak venni, senki sem kételkedhetett annak
50    18|              Nagyon szenvedett. Mikor senki sem láthatta, nagyon sokat
51    18|            két pólus! Hanem az utcára senki sem vitt ki hasonló érzelmeket;
52    19|           ahol el vannak ásva. Ott az senki jószága úgyis.~– Hát hol
53    21|                mert sohasem tudta meg senki. Hanem ennek vége.~Bélára
54    21|        dialektus volt, hogy azt ugyan senki sem foghatta rá, mintha
55    22|             Judit játékát, szavalatát senki sem kíséri oly figyelemmel,
56    22|           rögtön eltűnt a kastélyból, senki sem tudta meg, merre; én
57    22|               elsőt sohasem ismeri el senki vetélytársáról; tehát az
58    23|               arról az egyről nem tud senki mesélni, hogy hol van az
59    23|           kétsége volt, hogy az igazi senki sem más, mint herceg Volozov.
60    23|    szerelmesek.~Pedig Volozov az! Ezt senki sem hiszi, de Fertőy tudja.
61    24|                hogy az az ügyes ember senki más, mint Bárzsing maga;
62    24|          fiacskájának a papája?~– Hát senki sem más, mint Judit férje,
63    25|         megjegyezni, hogy nem lesz ám senki ottan, csak éppen ő maga,
64    25|               a szerencséje még, hogy senki társaságát sem keresi, senkitől
65    25| társalkodónéján meg Gruber úron kívül senki a kerti nyaralóban. Blumné
66    25|        elvette a szakácsnéját, s most senki sem akarja látogatásaikat
67    25|         ki-kitérhet jobbra-balra, azt senki észre sem veszi, egy színésznő
68    26|              aki általuk illetve van.~Senki sem fog rajta csodálkozni,
69    26|         tengerre, melynek partját még senki sem látta, s mely még tört
70    26|              afelől, hogy a kísérő úr senki sem más, mint Melchior!
71    27|              aki általuk illetve van.~Senki sem fog rajta csodálkozni,
72    27|         tengerre, melynek partját még senki sem látta, s mely még tört
73    27|              afelől, hogy a kísérő úr senki sem más, mint Melchior!
74    28|              a párbaj. Örömest bizony senki sem keresi azt. Olyan ostoba
75    29|              merészelt.~Nem fogja azt senki észrevenni, hogy ez Juditnak
76    29|         kémiai tanulmányokkal, amiket senki sem hallgatott olyan nagy
77    29|               ebéd csendben folyt le, senki sem szólt a másikhoz egy
78    30|        politikáról ebben az országban senki sem beszél ez idő szerint.~–
79    30|            ilyen jól nekem nem felelt senki. Bizony úgy van. Bizony
80    31|               Nem tudott keserű lenni senki iránt. Nekem kellett az
81    32|         Hogyan jött, miként jött, azt senki sem tudja kitalálni; elég
82    33|            alatt nem emlékezik reájuk senki többé.~Fertőy úr és Bárzsing
83    33|                Ráncok, amiket azelőtt senki sem vett észre, kezdenek
84    33|            végrendeletet nem írhatott senki az ott készült papírra,
85    33|                 A levelet nem olvasta senki; tartalmáért meg van bocsátva
86    33|               amiket tán el sem hinne senki, ha e letörölhetlen jegyek
87    34|              rosszul használta óráit?~Senki sem, csak ő maga.~Ismét
88    34|              a szomorú alakok, akikre senki sem várt már? Hát azok,
89    34|           vétettünk őellene; és onnan senki bosszút állni vissza nem
90    34|              kis csöndes szobád, ahol senki sem háborít, s akiket látni
91    34|          előttem a világot szidni, de senki oly kegyetlen kritikát nem
92    35|               Vagy nem fogja őt látni senki, csak én? Nem fog más előtt
93    35|            hogy mellette azt a helyet senki sem foglalta el. A herceg
94    35|            azzal a bizonysággal, hogy senki sem látott olyanforma embert.~
95    35|           teremben még akkor nem volt senki.~Ráért körültekinteni.~Selyemszőnyeg
96    Ut|                Írni sem mert már bele senki a neve alatt. Egyszer aztán