1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2084
Fejezet
1 El| írjatok mindig irányregényt.~Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen
2 El| ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, anélkül, hogy
3 El| fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a
4 El| életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő
5 El| nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a
6 1| melynek azonban jó híre nem egyúttal jó szerencséje
7 1| kardhüvely, valódi, igazi ezüst, nem hazudott, nem kínaezüst;
8 1| igazi ezüst, nem hazudott, nem kínaezüst; és a piacokon
9 1| ezüstje. Valódi ezüst korszak; nem a fényes, kérkedő arany
10 1| freskók pedig kívül a kapun nem csupán díszítményül vannak
11 1| díszítményül vannak odafestve, nem is azért különböztetik meg
12 1| kapun városi hatóságnak be nem szabad tenni a lábát, sem
13 1| közigazgatás alatt áll; nem a város, de a vármegye földén
14 1| se kocsma, se mészárszék nem volt, hanem azokban tulajdon
15 1| időben szolgálaton kívül nem viseltek egyenruhát, hanem
16 1| mely az első tekintetre fel nem ismerte volna benne, hogy
17 1| volna benne, hogy az se nem pap, se nem katona, hanem
18 1| hogy az se nem pap, se nem katona, hanem színész.~Mind
19 1| nagy buzgalommal leírja, nem kímélvén a magasztalást
20 1| emberi ésszel megakadályozni nem lehet, hogy koldusok legyenek
21 1| leánya, Judit kisasszony nem fog fellépni. S hogy minden
22 1| elszántan mindaddig vissza nem térni, míg az ebből támadt
23 1| míg az ebből támadt zaj le nem csendesül. Járjanak miatta
24 1| ablakvasra felkapaszkodnunk nem illik, hogy onnan leskelődjünk
25 1| Bizonyosan most vette észre, hogy nem ide akart jönni, hanem a
26 1| isz oda ugyan többet be nem megy; hiszen ki van tiltva
27 1| nevetni akármilyen nagyon, de nem fennhangon. Tehát rajta.~
28 1| cselédség majd szétesik, aki nem szokta még meg nevetni –
29 1| Már kétkedtem önben, hogy nem jön el.~– Éppen azt feledtem
30 1| látszik rajta, hogy még nem mondott le minden igényéről
31 1| közepett, ha Szerafin ki nem segítené.~– Kérem. Lávay
32 1| ezúttal az én vendégem, nem mamáé. Nem is lesz hozzá
33 1| én vendégem, nem mamáé. Nem is lesz hozzá szerencséje
34 1| szónokolt, bizonyomra, Anschütz nem szavalt volna jobban.~Ez
35 1| magas szárú csizmát, pedig nem tudja már maga se fel-,
36 1| jövevény rovására.~– Pedig én nem is tudom, hogyan jutott
37 1| tőle valamit, de amit éppen nem lehet fegyveres kézzel elvenni.~–
38 1| fordulva Zelejihez.~– S nekünk nem szabad e konspiráció titkaiba
39 1| azt a nevet magyar ember nem ismeri; ő jelenleg a magyar
40 1| jár az ilyen dühös állath? Nem tartják azt kötve?~– Hiszen,
41 1| valaki racionalista; azért nem szűnt meg keresztyén lenni.~–
42 1| ilyenekkel a francia; nekünk nem valók. És én azt mondom,
43 1| is eljön.~– No – akkor én nem leszek itten.~– Az már más.~–
44 1| öregúr zélusán, csak Lávay nem, amiért ki is kapott az
45 1| ember nevet, csak öcsém uram nem nevet olyankor soha. Nem
46 1| nem nevet olyankor soha. Nem jó jel! Nagyon mély dolgokon
47 1| mély dolgokon töri a fejét. Nem szeretem az ilyen embert.
48 1| szeretem az ilyen embert. Nem ott jár az esze, ahol másé.
49 1| az esze, ahol másé. Pedig nem jó öcsém uramnak az a republikánus
50 1| Társalgónő, ki Szerafint sehol el nem hagyja, s amíg az ébren
51 1| az ébren van, szemeit le nem hunyja mellette.~És arra
52 1| nagyon süket; egy hangnak ő nem hallója; azért ő ugyan minden
53 1| a horgacsoló tű soha el nem hagyja kezét. Akármilyen
54 1| őrködik fölötte; s ha szavait nem hallhatja, figyel arcvonásaira,
55 1| mosolyába kerül őt idehódítani. Nem első eset ez.~Szerafin,
56 1| szándékosan kerülni igyekeznek. Nem találta ön még ki?~– Túljár
57 1| Kegyed tudja, hogy még csak nem is szivarozom, s semmi kártyához
58 1| s velem a munkakedv.~– Nem jöhettek régibb viszonyára?~–
59 1| régibb viszonyára?~– Az nem volt soha.~– Ez rossz bók
60 1| hogy ha makacs leszek, nem vesz el feleségül.~– Ah,
61 1| másról. Tehát minthogy ön nem találja ki, mit vétett,
62 1| jobbágyfelszabadítás kérdésében.~– Ah!~– Nem olyan képtelenség ez, mint
63 1| arcát, amit soha haragra nem bírt semmi gerjeszteni,
64 1| hangját valami előttem soha nem álmodott dörgéssé, mely
65 1| ismeretlen, soha kimondani nem mert tárgyakról, a nemzet
66 1| az a hevült zaj, amiből nem lehetett kivenni ellenmondás
67 1| idéztek elő. Azon az éjszakán nem hagyott senkit aludni a
68 1| múlni.~– Ne higgye ön; itt nem csupán Hargitayné idegei
69 1| összeomlását okozza.~– Ejh. Nem értenek engem. Hiszen nem
70 1| Nem értenek engem. Hiszen nem kíván senki magánáldozatot.
71 1| helyrepótlása mellett.~– Ehhez én nem értek. – Kedves Béla! Ha
72 1| megijesztett, azt soha többet nem kapacitálhatja afelől, hogy
73 1| valami igen furcsát.~– Nem gondolok semmit, mert nem
74 1| Nem gondolok semmit, mert nem lesz belőle semmi.~– Bárzsing
75 1| akarják adni.~– Haha. (Ez nem volt nevetés, hanem csak
76 1| lenni, azért a világ előtt nem örömest mond le a liberális
77 1| Mint ön tudja, Bárzsing nem nemes eredetű. Ő ugyan szereti
78 1| De hiszen Judit… (Tovább nem mondta Lávay.)~– … Hogy
79 1| hexameterekben van írva, amiket én nem tudok szavalni.~Béla bámulva
80 1| dugá be a fejét az ajtón.~– Nem szabad az önök konspirációját
81 1| ijedtséggel kiálta fel.~– Nem, nem, nem. Önnek nem szabad
82 1| ijedtséggel kiálta fel.~– Nem, nem, nem. Önnek nem szabad megtudni,
83 1| kiálta fel.~– Nem, nem, nem. Önnek nem szabad megtudni,
84 1| Nem, nem, nem. Önnek nem szabad megtudni, melyik
85 1| mennyre-földre esküdött, hogy ő nem hallotta, egy szót sem tudott
86 1| arcán úgy meglátszott, hogy nem is tudna hazudni, ha akarna
87 1| akarna sem.~A tárgyat többé nem lehetett folytatni. Béla
88 1| beszélgetést, ahova közeledik; nem sokat búcsúzott: itt legjobb
89 1| kutyavíz?” Én feleltem rá: „Nem, ez csak kút-víz.”~Tessék
90 1| Szerafin is boldog volt, hogy nem kell az egész hosszú verseskönyvet
91 1| sok saját eszméjük van, nem szeretnek olvasni.~Mikor
92 1| beszédben, mint az; már csak azt nem tudni, vajon a kanári madarak
93 1| sem lesz.~– Ah! És miért nem?~– Az egyik azért nem, mert
94 1| miért nem?~– Az egyik azért nem, mert az valaki mást nagyon
95 1| szeret; a másik pedig azért nem, mert engemet szeret nagyon.~–
96 1| szeret nagyon.~– Hát az nem jó?~– Aki nagyon szeret
97 1| úgy elevenére találtak. Ő nem szokott érte haragudni,
98 1| plasztronjára.~– De hát ha az első nem, a második nem, ki lesz
99 1| ha az első nem, a második nem, ki lesz a harmadik? Szerafin
100 1| Ah! ah! Hisz azt te ki nem állhatod.~– Nos aztán?~–
101 1| fel válláig. – Akkor te nem ismersz még engem.~Blumné
102 1| s minthogy már az úton nem volt kivel beszélnie, szemeivel,
103 1| a kísérő inasnak: „Mért nem hoztál melegebb sált, János?
104 1| ha arra gondolt, hogy: „Nem ismersz még te engem!”~
105 2| Aki nem megy, de menettetik~Lávay
106 2| mert mindenki tudja, s ha nem tudná, ott vannak az üdviratok,
107 2| műkedvelői előadás kárbamentét. Nem elég, hogy Hargitay maga
108 2| kihagytak e jelenésből.~– Az nem jó gondolat – szólt Lávay –,
109 2| nehéz valakit megismerni.~– Nem látja ön még Pusztafit? –
110 2| a kezem. Ha azt mondod „nem”, fordulok rögtön vissza,
111 2| megjegyzést tevé Lávayhoz:~– Nem veszi ön észre, mennyire
112 2| valakit ebben a városban, aki nem töri magát meghívójegyek
113 2| No az elég rosszkor jön; nem szerelmes embereknek való
114 2| úgy zúg!” És olyan időben nem jó, ha valaki a szívével
115 2| a szerelmet, akkor aztán nem ő uralkodik mifelettünk.
116 2| boldogtalanul szeretők, nem valók semmire, mint a Dunába
117 2| hajigálni őket, ha maguktól nem ugranak.~– No nekem nem
118 2| nem ugranak.~– No nekem nem sok biztatás kell hozzá.~–
119 2| öcsém, akkor te hallgass. Én nem azért jöttem ide, hogy a
120 2| előre tudtam, hogy „neked” nem lesz erre bátorságod, azért –
121 2| tudsz semmit, hacsak én nem mondom; azt már tanuld meg.
122 2| szamárságok, eszeveszettségek: nem használt; harmadik nap egy
123 2| attól kilelt a hideg. No ez nem a te dolgod. Hanem hát én
124 2| maga vadtulok…”~– Ezt csak nem mondtad neki?~– De mit vágsz
125 2| Könyvárus az ilyesmire nem vállalkozik, hacsak azt
126 2| vállalkozik, hacsak azt is le nem kötöm, hogy mindennap eljárok
127 2| befolyású hazafiakra, akik nem restellik a szaladgálást,
128 2| szaladgálást, s egykönnyen le nem hagyják magukat rázatni
129 2| két évvel ifjabb vagy), nem is illik –; jobb volna,
130 2| Borzasztó az olyan ember, aki nem pipázik! Egy gyufát nem
131 2| nem pipázik! Egy gyufát nem lelni az egész háznál! Nohát.
132 2| szerelem boldogságához. Nem kérdem kegyedtől, van-e
133 2| embernek: »Sajnálom, a gyűjtést nem fogadhatom el; nem érek
134 2| gyűjtést nem fogadhatom el; nem érek rá, nem vagyok oly
135 2| fogadhatom el; nem érek rá, nem vagyok oly helyzetben; magam
136 2| nevével aláírt ívet. Ha pedig nem találja helyesnek e tervemet,
137 2| tekinte barátjára, mint ki nem tudja, hogy tréfa-e ez vagy
138 2| fogsz megszeppenni; azért nem is kérdeztem tőled előre,
139 2| szereted-e őt? Igen vagy nem? Szeret-e ő téged? Igen
140 2| Szeret-e ő téged? Igen vagy nem? Ha mindkétszer igen, akkor
141 2| ő a tied, te az övé. Ha nem adják, elveszed erővel.~–
142 2| mondd!~– Az vagy, Picotin; nem Saint-Just.~Azt természetesen
143 2| ha Béla anyja maga rájuk nem nyit, ebédelni híva a perlekedőket,
144 2| ösztönünk súgja, az égiek nem értik e tárgyban a tréfát;
145 2| a tréfát; a költő áldása nem fogott azon a házon.~Béla
146 2| megnőnek, s a jó öregek nem akarják azt megérteni.~Az
147 2| azt mondja rá: „éretlen”, nem veszi el.~Egyébiránt büszke
148 2| sem erősebb ifjú a földön nem létezik. Hisz ő tudja azt,
149 2| puritán szobájában senkitől nem hallva énekelgeté magányosan
150 2| drága jó ételek: Pusztafi nem győzi magasztalni, s mindegyikhez
151 2| kínálkozásból; baja, hogy mért nem vesz háromszor!! Hát Béla,
152 2| s még azt mondja, hogy nem éhes.~– Beteg vagy? Valami
153 2| bizony valami bajod van. Vagy nem szereted már az itthoni
154 2| már az itthoni ételt? Ugye nem szereted. Pesten jobbat
155 2| csak Pusztafi úr, nekem nem vallja meg, mivel szokott
156 2| tudom ám azt készíteni, ha nem tudom, hát megtanulom; előteremtem
157 2| világ végéről is, ha itt nem kapható.~A jó öreg ajkai
158 2| az én ínyem rossz.~– Az nem igaz. Nem az ínyed rossz,
159 2| ínyem rossz.~– Az nem igaz. Nem az ínyed rossz, hanem bánatod
160 2| Az öreg asszonyság pedig nem értett semmiféle élcet,
161 2| hiszen hát igaza volt. Én nem voltam ott, de tudom bizonyosan,
162 2| bizonyítá Pusztafi hevesen. – Ha nem úgy szólt volna, akkor kellene
163 2| kacagott Pusztafi. – Nem is annak indult.~– Akik
164 2| nála nélkül, ha egy nap meg nem látogatta őket, most eltagadják
165 2| ezt szívedre, édes fiam. Nem akartalak én keseríteni.
166 2| keseríteni. Tudom én, hogy nem ő az oka, hanem gőgös szüléi;
167 2| mindig mondtam én azt neked: nem jó nekünk nagyobb szerencsére
168 2| örülni fogok rajta, hogy nem lesz egy fejjel kisebb –
169 2| No, no, fiam, hiszen nem akartalak én keseríteni.
170 2| tetted a fejedet. De az nem igaz, én tudom, hogy nem
171 2| nem igaz, én tudom, hogy nem igaz.~– Ah, nem kell a kisvárosi
172 2| tudom, hogy nem igaz.~– Ah, nem kell a kisvárosi pletykahordókra
173 2| epeszted velük magadat? Nem szorultál te rájuk, nem
174 2| Nem szorultál te rájuk, nem fogsz te közöttük igaz emberre
175 2| nézett fiára, hogy Pusztafi nem bírta e tekintet fájó varázsát
176 2| én olyan könnyen sírok, nem kell azt hinni, hogy gyönge
177 2| hanem én, mikor láttam, hogy nem tud olyan gorombán beszélni,
178 2| soha rokkanyéllel megverve nem volt!” El is eblábolt őkelme,
179 2| biztatott egy soha-soha vissza nem álmodható édes, szerelmes
180 2| mint saját magam, tehát nem is üldözhetem.~E pillanatban
181 2| meggyszín bársonymellényt, s bár nem illik bizonyos öltönyrészekről
182 2| kutyáidat – lármázott ez, még nem térve magához az ijedtségből,
183 2| spongyát adok nekik, ha jobban nem szoktatod. Lehetetlen, hogy
184 2| Lehetetlen, hogy külön nem dresszíroznád arra, hogy
185 2| barátja az erénynek”, csak nem akar ön dikciót tartani?~(
186 2| irányában használtatva, akiknek nem akarja az ember azt mondani,
187 2| kis vígjáték”.~(Azt persze nem tudhatta az egész világ,
188 2| dráma”. Az aztán megint nem volt mindenkinek az orrára
189 2| terménynek kellett lenni.~– Te nem is mondanád az embernek,
190 2| Béla Bárzsing urat.~– Hm. Nem lehetünk mindnyájan egy
191 2| egyszerűen bejelentéd, hogy nem szónokolsz.~Pusztafi aggodalmasan
192 2| vendégemet és barátomat el nem hagyhatom.~Pusztafi azt
193 2| diplomatának született fickó: nem is hazudik, de igazat sem
194 2| sem mond; sért, de rajta nem kapatja magát.~– Hanem hát
195 2| tisztelt hazafi, mindekkoráig nem adhattam át, mert nem voltak
196 2| mindekkoráig nem adhattam át, mert nem voltak itthon.~Hála istennek! –
197 2| úr szavába.~– No ha eddig nem adta át, akkor ezután ne
198 2| megszeppenve a nemzetiszínű ifjú –, nem voltak itthon; nem is tudtam,
199 2| ifjú –, nem voltak itthon; nem is tudtam, hol vannak.~–
200 2| megjöttek már.~– De, de, én nem mehettem hozzájuk, mert
201 2| hozzájuk, mert tizenkét óráig nem lehet látogatóba menni.
202 2| Adja vissza. Különben is nem akarom a kisasszonyt terhelni
203 2| kérdésére.~Béla azt felelte: „Nem.”~– Micsoda? – te azt hiszed,
204 2| badaron Bárzsing vitéz –, nem lesz annak semmi rossz következménye.
205 2| bízni. Ah, Judit kisasszony nem olyan nő.~Gondolta magában:
206 2| Hargitay háznál.~– Akkor hát nem bánom, vigye el, barátja
207 2| hogy elfogadta-e azt, vagy nem.~– E pillanatban itt leszek!
208 2| hogy honi posztó a ruhám, nem ment át a foga.~– Melyik
209 3| fel, Amerikából importálva nem levén.~A zöld kapus háznál
210 3| levén.~A zöld kapus háznál nem ugattak a kutyák az emberre,
211 3| maga volna itthon, akkor nem jelenteti be magát, hanem
212 3| Igen, de a dicső könyv nem ad semminemű utasítást arra
213 3| valakire. És mikor az a valaki nem más, mint a kisasszony maga.~
214 3| ajtókon való hallgatózás nem volt diplomáciai rangra
215 3| van az utolsó óra: ha meg nem gondolod magadat, meglátod,
216 3| Sem én, sem atyád bele nem egyezünk soha, hogy hozzá
217 3| engesztelhetlen iránta. Te azt nem érted, miért, mert az politika.
218 3| Az úrbéri kérdésekben is nem atyád volt-e az, ki az ,
219 3| örökváltság’ elve mellett küzdött? Nem magasztalták-e ezért? És
220 3| kiáll és ellármázza, hogy nem ,örökváltság’, hanem rögtöni
221 3| azt oly halkan tevé, hogy nem lehetett meghallani.~Hargitayné
222 3| ország birtokos nemessége nem kérdi azt tetőled. Nem is
223 3| nemessége nem kérdi azt tetőled. Nem is bízták rád – szerencsére.
224 3| Bizonyosan rossz társaságba! Tán nem tudja minden ember, hogy
225 3| biztos állomásba segíti; nem ő utasította-e azt vissza?
226 3| amit ő kimond, azt meg nem másítja soha. Ma három órára
227 3| utolérjen a büntetés. Én nem akartam, hogy ennyire menjen
228 3| tarthatja, ha csak inasnak és nem szobalyánynak nézték.~Márton
229 3| Tessék besétálni.” Pedig ez nem látogatásokhoz alkalmas
230 3| bevonulás alkalmával. Ő nem akar sehogy az én ízlésemre
231 3| mintha mondaná: te filkó! nem tudtad már még azt a mirtuszt
232 3| Pusztafi ennél a háznál nem a legkedvesebben hangzó
233 3| ajánlólevele mellett. Az ilyesmit nem lehet megtagadni.~S azzal
234 3| hogy én ilyen megbízásokkal nem foglalkozom; sem kedvem,
235 3| hozzá.~– De azért mégis nem kellett volna levelét összetépned –
236 3| összetépned – feddé őt anyja.~– Nem kedves emlék előttem, ami
237 3| miért jött. – Akkor hát nem alkalmatlankodom nagysádtoknak;
238 3| akarta elfordítani, amelyik nem fordul. Az a hiányos társalgási
239 3| türelmetlen, bocsánatot soha nem ismerő, érdemeire hiú, népszerűségére
240 3| megbocsásson, én mégis nem állhatom meg, hogy elhallgassam.
241 3| Tudhatja azt jól, hogy én nem vagyok kapacitálható. Nagyobb
242 3| kimondtam, azt kimondtam. Én nem vagyok szélvitorla, amit
243 3| halt meg. Az én családomban nem szoktak csendesen, ágyban
244 3| hogy e végrendeletem súlya nem fogja leányomat érni. Ismerem
245 3| félbeszakítandja a viszonyt; nem azért, mintha félne Juditot
246 3| gazdagabbá akarja tenni. Én nem gyűlölöm e fiatalembert,
247 3| fogok az átadásával.~– No, nem oly sürgetős. Halaszthatja
248 3| kisasszonynak, aki a gyűjtést nem fogadta el, de maga aláírt
249 3| goromba ember, ha valaki nem tartja meg a szavát.~– Óh,
250 3| mint járjon el.~Bárzsing nem tudott hozzájutni, hogy
251 3| kacagásformán Hargitay.~– Nem mondhatnám – szólt Márton
252 3| borravalónak.~– Akkor hát nem tudom, minek örült olyan
253 3| vállvonítva a büszke honfi, s nem is törődött e kérdéssel
254 3| pompás beszédben csak Judit nem vett részt. Kenyéren kívül
255 3| vett részt. Kenyéren kívül nem evett semmit, és nem szólt
256 3| kívül nem evett semmit, és nem szólt semmibe.~Fertőy szeretett
257 3| vadász-tószt, a válasz tehát nem tett semmi hatást.~Ebéd
258 3| közeledett:~– Egész ebéd alatt nem ettél. Bajod van?~– Meg
259 4| változtatás történt, hogy Hargitay nem a kiszálláskor üdvözlendi
260 4| sem reszketett. Hát a tied nem reszket-e? No ezt szeretem.
261 4| igen hosszú lesz nekem.~– Nem jössz velem?~– Azt jól tudod.~–
262 4| csapásaiban is szereti, imádja és nem hagyja el szülötteföldét.
263 4| balga! Nagyon jó, hogy el nem mondtad. Hiszen ez szép.~
264 4| Hanem azért Márton huszár nem szűnt meg egykori kegyencét
265 4| mellől.~Tudniillik, hogy nem a díszmenetet lehet legjobban
266 4| szokni.~Lávay szemei meg nem tudtak válni Judit szilfidi
267 4| szilfidi termetétől.~– Ide nem nézne egy világért, pedig
268 4| belelökték a vízbe. Azontúl nem állt semmi az útban. Aki
269 4| baldachin szárnyaitól takarva, nem látták ezt az egész veszélyt,
270 4| recsegni kezdtek. Hargitayné nem látott, nem hallott abból
271 4| Hargitayné nem látott, nem hallott abból semmit. Ünnepélyes
272 4| zuhant.~A következő percben nem látszott a víz tükrén más,
273 5| előre-hátra, mint kinek jó tanács nem jut eszébe. Egy csoport,
274 5| bizonnyal ezeknek a napja leend!~Nem Hargitay János, hanem azon
275 5| élek, amíg e test össze nem roskad, addig ez eszmék,
276 5| Ilyen tekintet az, mely nem fél a holnap szelétől, mely
277 5| a holnap szelétől, mely nem mondja a jövendőkre: „ha
278 5| volt, mint az elébbeni. Nem az a kitartó zengés, mely
279 5| zűrzavaros zsivaj, mely nő, de nem közeledik, melynek hallása
280 5| közeledik, melynek hallása nem melegít, hanem összeborzaszt.~
281 5| ezt már a jámbortól, de ő nem hallott most semmi kérdést,
282 5| hallott most semmi kérdést, s nem felelt semmi mást, csak: „
283 5| feltekinteni, mert talán nem mondta volna nekik, ha megismeri.~–
284 5| lett. Néhány pillanatig nem lehete tudni, megőrül-e
285 5| hullám.~És egy jajkiáltás nem hallatszik; a rémület mindannyinak
286 5| fájdalmas kérdésnek: meghalni. Nem ijeszté őt meg a pillanat
287 5| feje fölött.~Szemeit le nem tudta hunyni a víz alatt.~
288 5| volt.~Judit látta, és még nem érezte, hogy ez a halál.
289 5| érezte, hogy ez a halál. Még nem nyitotta fel ajkát. Nem
290 5| nem nyitotta fel ajkát. Nem érzett egyebet, mint azt
291 5| zsibbadni érzé minden idegét. Nem gondolt egyébre, mint hogy
292 5| ez a hideg erőszakos kéz nem engedi azt megtörténni,
293 5| nyugodalmas halálba.~Judit nem ellenkezett vele; csendesen
294 5| folyvást tartotta alant, és nem bocsátotta el. Érzé, minő
295 5| Hagyj el, menekülj magad!” Nem volt az szó, csak gondolat
296 5| ellen.~S a halálba vivő kéz nem akarta elereszteni.~Az öntudat
297 5| öntudat elhagyta egészen; nem eszmélt semmire már; ekkor
298 5| üldöző elmaradt tőle, s többé nem fogózott belé; – akárki
299 5| küzdőket szokta meglepni. Nem volt már semmi gondolatja.
300 5| sietett segélyükre. Béla nem hallotta már szavát; az
301 5| vesztébe ragadta.~De a költő nem hagya elveszni azt, akit
302 5| is ölelve tartá kedvesét, nem lehete őket egymástól elválasztani.~
303 5| Pusztafi a csónakot, szemeit le nem véve az ölében fekvő két
304 6| acélmetszetű arcképek; de nem azok, amiket minden háznál
305 6| találni a magyar földön; nem azon jó bajuszos, szakállas
306 6| valakinek megártson, ők nem engednék, visszatolnák.~
307 6| nyakkendőkkel, ódivatú frakkokban. Nem egy falusi ismerője a költőnek,
308 6| már a költemény, de a vége nem tud megszületni. Nincs,
309 6| okvetlen látni akarnak.~– Nem tetszik előbb felöltözni?~–
310 6| arcvonásaiban. Szándékom nem nyerte meg tetszését.~–
311 6| meg tetszését.~– Óh, miért nem? – szólt a költő iróniával. –
312 6| megelőzni Juditot. Hisz ő csak nem dicsekedhetik saját talentumaival.~–
313 6| csitítá őt Pusztafi. – Nem hangról, nem érzésről kérdezősködöm
314 6| Pusztafi. – Nem hangról, nem érzésről kérdezősködöm én.
315 6| királynék civillistája nálunk nem olyan nagy, hogy abból minisztériumot
316 6| s a bejáró cseléd ehhez nem ért; főzés közben szerepe
317 6| azokat megtartja. A királyné nem lehet mindig királyné, hanem
318 6| embert elevenen. Vagy pedig nem tűr, hanem intrikázik: fog
319 6| Kegyed elpirul: bocsánat, nem mondom tovább, csupán általánosságban
320 6| akartam kezdeni. Kegyed nem engedett engem meghalni,
321 6| van anyám?” a körülállók nem feleltek, elfordultak, szemeiket
322 6| megmenekültem. Hogy élek, hogy őrült nem levék ez iszonyú óra után,
323 6| ők elijesztésemre írtak, nem sejtve, hogy a holnapi nap
324 6| házához. Szegénynek lenni még nem baj, s attól ő sem irtózik,
325 6| bennem mind hitté vált. De nem azt érték el vele, amit
326 6| érték el vele, amit akartak. Nem riasztottak el, sőt inkább
327 6| Azt vártam öntől, hogy nem fog lebeszélni. Tanácsát
328 6| azon világ lesz, amikor nem leendnek betiltott színművek.~–
329 6| erről.~– Akkor jó lesz, ha nem mutatja kegyed magát az
330 6| hogy itt van, akkor titkát nem fogja előtte megőrizhetni.~–
331 6| múlhatlan dolga nincs odakinn, nem kívánkozik el hazulról.
332 6| valóban hallható volna… Ez nem a felidézett szellemektől
333 6| felidézett szellemektől jő, ez nem képzelet, ez való. Az utcákon
334 6| szavainak.~Ha annyira el nem lett volna mélyedve tanulmányában,
335 6| mind közelebb húzódni, s nem tudta kitalálni, hogy mi
336 6| tudta kitalálni, hogy mi az. Nem örömzaj, nem tisztelgés,
337 6| hogy mi az. Nem örömzaj, nem tisztelgés, nem harag, nem
338 6| örömzaj, nem tisztelgés, nem harag, nem ijedelem moraja;
339 6| nem tisztelgés, nem harag, nem ijedelem moraja; mi tehát?~
340 6| történt.~Kérem: hiszen mi nem történetet írunk, hanem
341 6| hogy az a szegény gyermek nem lesz itt jó helyen; tán
342 6| ma másutt kellene lenni. Nem emlékezik rá? Tegnap abban
343 6| színháznál meg foga kapni.~– Óh, nem sietős.~A kis sánta ismeretlen
344 6| megszokott rendén.~Ideát nem tudott egyebet a közönség,
345 6| lehetett olvasni a diadalt. Nem kellett kérdezni, hogy mi
346 6| nap szónokait mind. Azok nem ellenkeztek a népakarattal,
347 6| De e nyugodt éj Juditot nem tudta elaltatni.~Amint hazatért,
348 6| napba!~Csoda-e, ha e napnak nem tudott lenni éjszakája?!~
349 7| úgy látszani, hogy a toll nem teszi azt a jó szolgálatot,
350 7| választott, gyámi engedélyt nem kérve, nem várva, mely önt
351 7| gyámi engedélyt nem kérve, nem várva, mely önt emancipálni
352 7| azonban a színvilág istennőit nem sokat zsenírozzák. Színésznőknél
353 7| zsenírozzák. Színésznőknél nem szokták azt kérdezni, nem
354 7| nem szokták azt kérdezni, nem is igen szokás különbséget
355 7| tenni: ki a lány, ki nő. Ez nem vétetik ott szigorúan. Azonban
356 7| kijátszásának. Kegyed azt mondá: »Nem választom sem az egyiket,
357 7| is.« Hasonló ott még csak nem is felötlő; ha az embernek
358 7| Neje-e kegyed Lávaynak, vagy nem? És ha nem az, akarja-e
359 7| Lávaynak, vagy nem? És ha nem az, akarja-e őt magától
360 7| magától eltávolítani vagy nem?« Ha kegyed Lávay Bélához
361 7| menni, sem tőle elválni nem akar, akkor határozottan
362 7| tenni. Ah, ez lehetetlen. Ez nem azon büszke átlátszó lélekhez
363 7| Fertőy fenyegetését bevárni nem lehet! Nem szabad! Ki adhat
364 7| fenyegetését bevárni nem lehet! Nem szabad! Ki adhat jó tanácsot
365 7| kellemetlen mondanivalója van, nem tudja, hogy kezdjen hozzá.~–
366 7| kézszorítás? – És ő ezt mind nem mondhatja meg neki.~De hát
367 7| itthon senki?~E kérdésre nem volt idő választ adni, mert
368 7| meg kezét, mint mikor még nem tudta azt, hogy mi ennek
369 7| jön?~Az sietett felelni: nem ér rá.~– Tehát egyedül. (
370 7| kedvese keze után nyúlt, az nem húzta vissza kezét. Hanem
371 7| könnycsepp volt szemében.~De az nem a fájdalom könnye volt,
372 7| zajjal járt. Rajtuk kívül nem is volt más a templomban
373 7| nő édesanyja.~Midőn Béla nem láthatá, Judit kivette kebléből
374 7| szállással. Judit érezé, hogy ez nem igaz; de olyan ügyesen volt
375 7| Hogy ilyen komoly ember nem restell azzal bajlódni.~
376 7| szót olvasá:~„Juditomnak.”~Nem tudta mire vélni ezt. Reszkető
377 7| olvasott.~„Kedves szerettem!~Te nem sejtéd, hogy amidőn utolszor
378 7| megcsaltalak. Azt fogadtam, hogy nem hagylak el soha, s íme egy
379 7| letelt, de a vérszomjú idő nem vár. Tegnap volt az utolsó
380 7| néven, mit neked adtam, nem szabad semmi foltnak lenni;
381 7| nézett vissza rá, mint aki nem kerüli a ránéző tekintetét,
382 7| írt.~Az egyiket Bélához, nem sok volt benne, tán csak
383 7| életben, melyre válaszát nem várom, s nem fogadom el.~
384 7| melyre válaszát nem várom, s nem fogadom el.~Lávay Béláné.”~
385 7| lepecsételé. Még a Bélának szólót nem is tudta, hogy hová intézze.~
386 7| aki érzi, hogy most már nem egy, hanem két ember nehéz
387 7| te meggyújtottál, azt én nem olthatom el.”~ ~Hiszitek,
388 7| Hiszitek, hogy ilyen dolgok nem történtek a világon? Hogy
389 7| történtek a világon? Hogy az nem történhetett meg, hogy vőlegények
390 8| viselni, kivált huszárnak; nem néz sem jobbra, sem balra,
391 8| néz sem jobbra, sem balra, nem ügyel a mellette elhaladó
392 8| nemzetőri csapatokra, mintha nem is léteznének rá nézve;
393 8| még és ragad.~Az öregúr nem vitáz senkivel, enged mindenkit
394 8| mindenkit tenni és beszélni; nem áll útjába az árnak, azért,
395 8| útjába az árnak, azért, hogy nem úszik vele, őtet sem bántja
396 8| pisztoly van dugva az övébe.~Nem messze ide van Lávayné háza;
397 8| mondék neki. – Édes amice, nem őrizénk mi együtt négylábú
398 8| megfog, s azt mondja: de nem addig van az, hanem, hogy
399 8| menni, utat csinálni! De nem mondtam neki semmit, csupán
400 8| elmennék innen, soha vissza nem jönnék többet. De nem tudok
401 8| vissza nem jönnék többet. De nem tudok már megválni innen;
402 8| katona akart lenni, azt nem hibáztatom, magam is az
403 8| volna ranggal, ha a felesége nem akar vele egyik garnizonból
404 8| elment katonának. Pedig én nem arra neveltem.~Azzal nagyot
405 8| és úgy tapasztalá, hogy nem tud olvasni belőlük, a betűk
406 8| vér odaadásnak, s azoknak nem minden nemét szereti minden
407 8| meg, hogy az ilyen várakat nem építik olyan komforttal,
408 8| követelni a véréből egy kicsit. Nem éppen sokat, hanem egyszerre
409 8| amerikai plága, amit még Mózes nem ismert, különben bizonyosan
410 8| Kisvárosok polgárai még nem ismerik ezt a fenevadat;
411 8| osztunk.~Ama gyülekezet tehát nem egyébről tanácskozott, mint
412 8| Uraim! Fegyver élétől mi nem irtózunk, rohanunk ha kell
413 8| csípetni, maratni magunkat nem engedhetjük. Jöjjenek ránk
414 8| ajánlkoztunk a hazáért harcolni, de nem a hazáért vakarózni. Azt
415 8| hogy meghaljunk, de azt nem, hogy ne aludjunk. Én még,
416 8| még, amióta itt vagyunk, nem aludtam egyebet, mint a
417 8| ellen, s híres felőle, de nem egymillió csimaz ellen,
418 8| kétszázezer török ellen, mert nem volt neki kétszázezer poloskája
419 8| egy rossz béreslegény, aki nem tud különbséget tenni a
420 8| mert vele versenyt futni nem akart.~– Álljon meg egy
421 8| mutatott.~– Arra lévén.~– Nem vihetne el engemet a szekerével
422 8| Megbolondult az úr?~– Nem úgy lévén.~– Tréfálni akar
423 8| hónapig és tizenöt napig el nem hagyhatván és addig senki
424 8| senki fiát a szekeremmel nem fuvarozván.~Azzal Kapor
425 8| A zászlóaljparancsnok el nem tudta gondolni, hogyan lehet
426 8| Hogy ki ide tartozó, ki nem, azt a világért sem lehetett
427 8| emberek voltak, csakhogy nem akartak semmi áron hazatalálni.
428 8| annyi óra nincsen. Ez már nem lehet igaz. Kondult végre
429 8| Megdöbbenve néztek össze: ez nem délharangszó, nem óraütés,
430 8| össze: ez nem délharangszó, nem óraütés, ez tűzilárma!~Egy
431 8| pattogó tűzrobaj elnémítani nem bír, sem a tomboló vihar
432 8| tomboló vihar hahotája túl nem ordít.~És azok, akik ebben
433 8| zsarátnokhullás közepett, és nem hallották azt, hogy ki az,
434 8| azért kötelességünkről meg nem feledkeztünk. Talán valamikor
435 8| és városban erre a napra nem következett éjszaka. A terjedő
436 8| fáklyavilágától; csillag nem tudott keresztültörni a
437 8| elmaradoznak az útfélen, ő nem néz előre soha; mindig csak
438 8| visszfényét.~Ettől a látványtól nem bír megmenekülni, pedig
439 8| Az előbbi vörös fényből nem maradt rajta más, csak a
440 8| mi történt a városban, nem felelt, fogai vacogtak,
441 8| hegyes vidék; az égő város nem látszott már; az utas vissza-visszanézett
442 8| még, a lángoló tornyokat nem találta háta mögött; nem
443 8| nem találta háta mögött; nem jöhettek azok utána, a csillámló
444 8| utána, a csillámló folyam nem futott vele versenyt, mindenütt
445 8| felhő, egy vérveres felhő nem akart elmaradni feje fölül
446 8| véve, fölment a fogadóba.~Nem is tudakozódott; tudta már
447 8| az helyrehozza.~Bárzsing nem kínáltatta magát kétszer;
448 8| riadtan tekinte szét.~– Nem látszott ide az éjjel? A
449 8| magamat.~E szóra Fertőy nem mosolygott, a fogait szítta.~–
450 8| bele a város dolgába, mikor nem vagyok ott birtokos. Most
451 8| vitték a Rozália térre, ahova nem jutott el a tűz, Szerafin
452 8| Judit kisasszony?~– Már nem kisasszony. Férjhez ment –
453 8| Bárzsing úr kedvét éppen nem rontották el.~Mikor letette
454 8| is égett!~Fertőy most már nem mosolygott.~
455 9| és a leégett város még nem volt fölépítve. Nem olyan
456 9| még nem volt fölépítve. Nem olyan tél volt ez, mint
457 9| volt szokás beszélni, s nem zeneszó volt, hanem egészen
458 9| ami a kebleket hevíté.~De nem akarom én leírni a férfiak
459 9| volt a négy víz közül el nem meherni: benn voltak a városban.
460 9| benn voltak a városban. Nem a romok között, miknek nem
461 9| Nem a romok között, miknek nem volt tetejük; azért nem,
462 9| nem volt tetejük; azért nem, mert ez olyan esztendő
463 9| melyet a hullócsillagok nem értek el; úgy híják, hogy
464 9| egy sor nádasviskóban el nem fér; aki nem fér, úgy segít
465 9| nádasviskóban el nem fér; aki nem fér, úgy segít magán, megvásárol
466 9| társaságnak.~Holdváryné nem sokat volt útban; ő a nagy
467 9| hagyták, egy helyen maradt, és nem kívánkozott sehova.~Szerafin
468 9| Bizony, édes kincsem, az nem cotillonfigura!” – szokta
469 9| rekesztékben fekhelyéről meg nem mozdulva, folyvást nyögött
470 9| magának, mintha a valódi nem volna elég: „Te Szerafin,
471 9| hogy őket lőjék, ha lőnek; nem jó volna, ha nekem elébb
472 9| igaz, hogy ha a főzésben nem nagy segítségére volt is
473 9| másik Holdváryné rokona. Nem volt testüknek, lelküknek
474 9| Fiskális úr, szolgabíró úr nem is valami haszontalan emberek.
475 9| legderekabb adoma volna.~Nem is volna Lávaynénak egyéb
476 9| melyikbe menjen bele inkább; s nem abban, hogy melyiket kerülje
477 9| szeretett volna olyant, akit nem hagytak neki szeretni; ne
478 9| a legnagyobb oka! Miért nem tudtad őt magadhoz fűzni?
479 9| nehezen lehetett. Posta nem járt. Azon idők mása volt
480 9| kérdésre azt felelné, hogy nem tud ebben semmit.~Ez nem
481 9| nem tud ebben semmit.~Ez nem is szokott megtörténni.
482 9| hát hogyne ismerte volna! Nem tudná-e megmondani, hogy
483 9| látva; ott ugyan veszedelem nem érheti. A jó öreg asszonyság
484 9| véletlenül igazat is mondott. Nem tehetett róla, tudtán kívül
485 9| Bárzsing úr.~– No, ettől nem kérdezősködöm Béla felől –
486 9| majd felkeresem én, engem nem ismer, nem tudja, ki vagyok,
487 9| felkeresem én, engem nem ismer, nem tudja, ki vagyok, én majd
488 9| csakhogy az újabb divat szerint nem híják többé Perflexnek,
489 9| A figyelő anya szemeit nem kerülheté ki az izgatott
490 9| rossz komédiás lett volna. Nem tudtak semmi tettetéshez.~–
491 9| szót.~– De hát hol van? Nem történt-e valami veszedelem?~–
492 9| történt-e valami veszedelem?~– Nem, óh, nem; az nem történt –
493 9| valami veszedelem?~– Nem, óh, nem; az nem történt – sietett
494 9| veszedelem?~– Nem, óh, nem; az nem történt – sietett egyszerre
495 9| félrevinni a beszédet.~– De ha nem érte semmi baj, miért nem
496 9| nem érte semmi baj, miért nem beszélnek róla többet? –
497 9| róla többet? – Tán csak nem tett valami szégyenelni
498 9| való dolgot? – Tán csak nem lett – gyáva!?~Olyan megható
499 9| kérdezé azt, hogy fia tán csak nem volt gyáva.~A két öcsémuram
500 9| szepegve nézett össze, és nem tudott hirtelen mit felelni.~–
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2084 |