Fejezet
1 1| szőnyegre.~Ezen vívmányokat ugyan mind a két fél ismét telhetőleg
2 1| látogatókat illik.~Egy kissé ugyan meg fogjuk ezzel a barátunkkal
3 1| volna neki.~– De isz oda ugyan többet be nem megy; hiszen
4 1| csinálnak odabenn.~Most ugyan azt kérdik: mit nevetnek?
5 1| sírnak? mit pörölnek? s ugyan már minek mondaná ő meg
6 1| félkacaj minden ajakról.~– Ugyan kérem – szól előre voltigírozva
7 1| kisasszony?~– Azt önnek ugyan nincs oka kérdezni; de ha
8 1| hangnak ő nem hallója; azért ő ugyan minden társaságban részt
9 1| jelöltek sorába tartozik. Igaz ugyan, hogy félig-meddig a szomszéd
10 1| Bárzsing nem nemes eredetű. Ő ugyan szereti a nevét arisztokrát „
11 2| Pénelopédnél.~– Énértem?~– De ugyan hallgass. Ahelyett, hogy
12 2| Arról meg azt mondta, hogy „ugyan mérges kis dráma”. Az aztán
13 3| Hargitayékhoz – amennyire ugyan az éjjel esett zápor engedé
14 3| társasághoz szokott ifjú”? Ő ugyan könyv nélkül megtanulta
15 3| nevére érdemes. 4-ik §-us ugyan körülírja: „ha a jó társasághoz”
16 3| Az ajtón át hallottakból ugyan annyit sejthetett, hogy
17 3| az elébb hallottak után ugyan természetesnek kelle találni.~–
18 3| igen-igen nagyon.~– No, ennek ugyan jóleshetett az a két forint! –
19 6| magában első körültekintésre: „ugyan minek tartja itt ezt a sok
20 6| Mondta magában: no ennek ugyan kár volt „in bianco” aláírni
21 7| sokan rózsaszínűt is; ők ugyan azt hitték, hogy az veres.
22 8| most már ő a mester.~Van ugyan a szakaszában egy rossz
23 8| hogy a kálvinista toronyban ugyan már elütötte ám a tizenkettőt
24 9| baja, el van látva; ott ugyan veszedelem nem érheti. A
25 9| be a kártyázó szobába.~– Ugyan édes lelkem, menjen be hozzá,
26 9| falhoz támaszkodva várt rá.~– Ugyan kérem – szólt a pincér fütyörézéshez
27 10| egy bizonyos helyen megvan ugyan, ha még megvan; annak a
28 10| Fertőy úrra nézve.~Rátalált ugyan a régi levéltárnokra, aki
29 10| táborban?~– Óh, akárhányszor.~– Ugyan kérlek, nem láttál ott valami
30 10| felelte, hogy látta biz azt.~– Ugyan kérlek igen nagyon. Egy
31 10| eligazodni.~Legegyszerűbb ugyan a szóbeli izenet, mert az
32 10| etuis, kétfelé válik.~– Ugyan kérem, mutassa meg.~Melchior
33 15| Kapor András uram nem tudta ugyan kitalálni, mi oka van Juditnak
34 15| prémes bekecs eltakarja ugyan a női kecsteljes formákat,
35 15| gondolatnál. E hamisítás miatt ugyan senkinek sem támad kára;
36 19| amik nem éppen szükségesek ugyan, de már szokásosak ilyen
37 19| kocsmárost szereti; ezzel ugyan még semmi kocsmárosnak se
38 20| embert én meg akarom enni!~– Ugyan, édes őrnagy úr, nem érdemes
39 20| szívélyes patriarkális viszonyt ugyan egy kissé megrigázta a dolgok
40 20| sajátja volt, de ahol ő ugyan sohasem járt; ott az aszalóban
41 20| kívánságra jött volna uraságod. Ugyan jó, hogy itt van.~Kolbay
42 20| ügyével foglalkozunk. De ugyan hogy is vallhatta be uraságod
43 20| tekintendik.~Bárzsing szólt:~– Én ugyan hajlandó vagyok uraságod
44 20| isten ebben az utamban; ugyan megvert.”~Csak nézte, hogy
45 21| barátja, aki együttműködött ugyan a magyarországi campagne-ban,
46 21| ajándék öntől. Azt mondják ugyan, hogy barátok közt kést
47 21| dialektus volt, hogy azt ugyan senki sem foghatta rá, mintha
48 21| mintha mondaná neki: én ugyan csak egy paraszt vagyok,
49 23| anyja halála után örökölt ugyan szép vagyont, melyet falusi
50 23| eszközölhető. Bárzsing, az ügyvivő, ugyan azt replikázta, hogy a végrendeletnek
51 24| számadásokat követeltek tőle.~Még ugyan tekintélye és hitele nagy
52 24| heteket vesznek igénybe. Ugyan esedezem, egy kis tüzet.~–
53 24| apja?~– Én jól ismerem.~– Ugyan ki lehet?~– Mindhogy ön
54 25| felől.~Eléje sietett.~– Ugyan örülök, hogy jó uramat előtalálom.
55 25| látja, s még eléje siet. – Ugyan miben lehetnék, jó asszonyom,
56 26| készülök elkövetni: hazulról ugyan azzal a szándékkal jöttem
57 27| készülök elkövetni: hazulról ugyan azzal a szándékkal jöttem
58 29| ne is emlegessünk. De hát ugyan, ki vetné neki ezt szemére!
59 29| viszontagságainak elbeszélésében, ő ugyan még most is viselte azt
60 29| Béla – úr, alászolgája. Mi ugyan valaha tegeztük egymást,
61 29| természetű. Másvalami sarlatán ugyan azt mondaná, hogy neme a
62 29| Én apellálom az ügyet.~– Ugyan kihez?~– Ahhoz, aki legilletékesebb:
63 29| önnek védencéhez.~– Nőmhöz? Ugyan tegye azt.~– Ne tessék mosolyogni.
64 30| maradna. A szegénység szégyen ugyan a mások szemében, de legalább
65 30| ahová akarja a herceg.~– De ugyan kérem, ne titulázzuk egymást,
66 31| az egész város ismerős. Ugyan rendkívüli dolog, hogy Judit
67 31| tudnak mindent.~– Akkor ugyan kár őket életükben annyit
68 31| kegyed gondolt-e rá?”.~– Ugyan kérdezzük meg – szólt cselszövő
69 32| mióta fiát újra föltalálta. Ugyan, hogy tudja megszokni azt
70 32| asszony, ferde utat vett ugyan kevélysége, ambíciója, de
71 34| szégyentől féltenie nevét?~Ugyan mi lehetne belőle?~Vagy
72 34| szerint az utca igen szép ugyan, de nagyon szűk.~Béla szomorodva
73 34| pedig, az újabbikkal (no azt ugyan szépen belemártottad az
74 34| mondja rám minden ember: „Ugyan jól járt.” – De nem, nem.
75 34| Ez is nagy ember volt, ugyan hamar agyonitta magát.” –
76 34| temetést szánt magának.” – Ugyan kérlek, adass még egy korsó
77 34| házat és odatalálok. Ki van ugyan írva a kapu alatt, hogy „
78 35| metsz. Mintha mondta volna: „Ugyan jól jártál volna vele, ha
79 35| reklamálni. Hasonlítottunk ugyan egymáshoz egy kicsit valaha;
|