Fejezet
1 1| adva a rendelet, hogy ha Lávay jön, azt kell neki mindig
2 1| Behallatszott.~– Azon, hogy Lávay úr az elébb benyitott, belépett,
3 1| befalás közben magasztalna.~Lávay úr, ki néhány perc múlva
4 1| költeményei. Köszönöm.~– Lávay úr megint oly későn jött –
5 1| alakulásra képes hang.~– Lávay úr mindig elkésik tőlünk –
6 1| hangon a szemrehányás, mire Lávay úr egy hang mentséget sem
7 1| ki nem segítené.~– Kérem. Lávay ezúttal az én vendégem,
8 1| Gyermekkorunktól kezdődik.~– Úgy, Lávay úr nagyon fiatal ember.~–
9 1| siete a magyarázattal Lávay.~– Valaha olvasni, most
10 1| Blumné asszonyság.~– Óh, Lávay úr híres szavaló! – E magasztalással
11 1| tetszésben részesül; maga Lávay is mosolyog rajta. Fiatal
12 1| főhadnagy”, „Artmann kapitány”, „Lávay Béla”.~Zeleji és Lávay erre
13 1| Lávay Béla”.~Zeleji és Lávay erre kezet szorítnak, míg
14 1| mint Albert – viszonza Lávay.~Szerafin erre karjába ölti
15 1| nagybetűvel megy ki, ha tud.~Lávay arca, mely eddig egészen
16 1| Hiszen, kérem – magyarázá Lávay –, ez csak teória. Ez csak
17 1| az öregúr zélusán, csak Lávay nem, amiért ki is kapott
18 1| sejtelmei helyessége felől.~Lávay is a jelöltek sorába tartozik.
19 1| amint a mellékteremben Lávay mellett helyet foglalt,
20 1| Szerafin – szólt borultan Lávay. – Ön sohasem szeretett
21 1| Judit… (Tovább nem mondta Lávay.)~– … Hogy Judit ezt az
22 1| megtudni, melyik az! Nézze Lávay, ez az alattomos ember kileste,
23 1| kettő közül Szerafin férje: Lávay vagy Róbert?~– Amelyik hamarább
24 2| nem megy, de menettetik~Lávay másnap a gőzhajókiállásnál
25 2| nem jó gondolat – szólt Lávay –, hisz a rohanó néptömeg
26 2| lenni, ezt már megígérte Lávay.~– Tehát nagysádtok sem
27 2| meghívójegyek után a bankettre.~Lávay szerette volna barátjának
28 2| Bárzsing nevű fiatal embert?~Lávay arca tűzveres lett e névnél.
29 2| Bárzsing úr saját mondásától; Lávay e szóra nagyon leráncolta
30 2| magában: ezt most bizonyosan Lávay beszélte le arról, hogy
31 3| leányomat érni. Ismerem Lávay karakterét. Ha ő megtudandja,
32 3| nemzetes és vitézlő Füzitői Lávay Béla úrnak; hites ügyvédnek,
33 4| vendéget hozza, már látható.~Lávay sietett a hídra jutni, melyhez
34 4| ezután olyanhoz akar szokni.~Lávay szemei meg nem tudtak válni
35 6| a közönség: Pusztafi és Lávay Béla neveit. Milyen régen
36 7| embernek is van esze. Kegyednél Lávay Béla úr mindennapos; kegyedhez
37 7| eltávolítani vagy nem?« Ha kegyed Lávay Bélához sem nőül menni,
38 7| Ráérsz-e velem jönni? – kérdé Lávay.~– Veled menni (és eszébe
39 7| Levelére válaszolok. Én Lávay Bélának törvényes hitvese
40 7| várom, s nem fogadom el.~Lávay Béláné.”~Így.~Mindkét levelet
41 9| Az is olyan jól ismerte Lávay Bélát, mint a tulajdon testvérét,
42 9| egész bizonyossággal, hogy Lávay Béla jelenleg Erdélyben
43 9| ne hímez-hámozzanak önök. Lávay Bélát gonoszul rágalmazta
44 9| szolgál, áruló. Fiam neve Lávay Béla.~A várkormányzó kissé
45 9| hajdankori jó barátját, bizonyos Lávay Bélát azzal vádolja úton-útfélen,
46 9| nevét – bizonyítom, hogy Lávay Béla derék, becsületes hazafi
47 10| lett Pusztafi, merre ment Lávay, hová lett a kis dadogó?~
48 10| cselszövényben nem szolgálok, ami Lávay Béla és neje ellen van intézve.~
49 13| márványasztal; a mellett ül Lávay Béla egyedül.~A kertben,
50 13| láttam őket.~– A kocsis Lávay Béla, az asszony pedig a
51 15| e kérdésre válaszolt:~– Lávay Béla…~…Kolbay hosszasan
52 15| felkiáltani: „Az nem igaz! Lávay Bélát ismerem jól. Ön nem
53 15| beleírta a mondott nevet: „Lávay Béla százados.”~Azután ismét
54 21| vagyok, a másik Fertőy… Ön Lávay Béla…~A megszólított szoborrá
55 21| gyanúja alaposságáról. Ez nem Lávay Béla.~Most egy pompás akvárium
56 21| reine du théâtre, madame Lávay…?”~Abban a percben az álkertész
57 24| Tizennégy hónapja, hogy Lávay Béla meghalt.~– Vagy úgy?~–
58 24| sem más, mint Judit férje, Lávay Béla.~– Ah! Tizennégy hónap
59 26| felnyílt az ajtó.~És ott állt Lávay Béla. A vad szerencsésen
60 27| felnyílt az ajtó.~És ott állt Lávay Béla. A vad szerencsésen
61 29| lesz. – Ilyen bagoly volt Lávay Béla is.~Mint ügyvéd, eljárt
62 29| csapás érte, hogy atyja Lávay Béla miatt megátkozta és
63 30| ura.~– De hogy híják?~– Lávay Béla.~– Miféle mesterember?~–
64 30| mulatságos fordulat lesz az, ha Lávay Bélát nevezem ki jogigazgatómnak,
65 30| megtudta, hogy a herceg Lávay Bélával micsoda új ismeretséget
66 30| Béla üdvözlé.~– Ah, ön az Lávay? Ah!~És azzal pajzán nevetést
67 30| Ön igen ízetlen ember, Lávay; ahelyett, hogy azt mondaná:
68 30| Üdvözlöm önt, kedves Lávay – szólt kezet szorítva vendégével. –
69 31| szellemtől, hogy hol jár Lávay Béla.~Az asztalka jött-ment
70 32| kegyed váljék el férjétől, Lávay Béla tanácsolta kegyednek.~–
71 33| pontos megjelenésben, mint Lávay Béla. Jó félóráig kellett
72 33| sánta lábaival barátját.~Lávay Béla pedig visszatért Szerafinhez.~
73 34| a csodájára.~Erre azután Lávay Béla átölelte, nyakába borult,
|