Fejezet

 1     1|          mond:~– Ah! ez a név nekem kedves; nekem is van egy kedves
 2     1|            kedves; nekem is van egy kedves rokonom, akinek neve Bella,
 3     1|               Ehhez én nem értek. – Kedves Béla! Ha ön valakit megsértett,
 4     1|          azt akarta ön mondani. Oh, kedves Béla, higgye el, hogy ha
 5     2|            magamnak biztosítanom.~– Kedves öcsém, ha valaki a szívét
 6     2|    Saint-Justéhez? S még én tégedet kedves Saint-Justömnek szoktalak
 7     2|        tekintettel szólt Bélához.~– Kedves öcsém, most már bánom, hogy
 8     2|        fordítani beszédét. – Látod, kedves barátom, miért is léptél
 9     2|              se el ne árulja.~– Hát kedves Náci – szólt könnyű vérrel
10     2|             fejét: „Óh, te okos, te kedves állat, te derék emberismerő
11     3|                Jöjjön csak, jöjjön, kedves Bárzsing. Magának jó ízlése
12     3|               feddé őt anyja.~– Nem kedves emlék előttem, ami Pusztafi
13     3|             meg, hogy elhallgassam. Kedves bátyám még legjobb életkorában
14     3|    beszélnek.~– No, úgy megnyugszom kedves bátyám akaratában – szólt
15     3|           hatalmamban állott, az én kedves sógoromat, Fertői Fertőy
16     6|       milyen lesz egész napom, hogy kedves vagy gyűlöletes arccal találkozom-e
17     6|          haladt előre.~– Álljon meg kedves polgártársam. Mi neve önnek?~–
18     7|             rosszaságát.~Úgy volt.~„Kedves unokahúgom! – szólt a levél. –
19     7|        tudja, hogy kezdjen hozzá.~– Kedves Judit – szólt végre valami
20     7|             pecsétet, és olvasott.~„Kedves szerettem!~Te nem sejtéd,
21     9|        védje meg, vezesse mindenütt kedves fiát, lelkének drága kincsét;
22     9|            nyájassággal monda:~– De kedves asszonynéném, én nem beszéltem
23    10|      megsimogatta, megcsókolgatta a kedves állatkát, s tenyerére fektetve
24    11|        hadastyán. – Kéréssel? Az én kedves szép húgom? Bámulok! Miben
25    11|            alatt.~– Nem mulatságba, kedves bácsi, arra nincs se helyünk,
26    11| engedékenységre bírhatni.~– Hiszen, kedves bácsi, nem arra szólítjuk
27    13|          tárcája pergamen lapjára.~„Kedves Juditom.~Több nap nem virrad
28    13|           volt.~Hogy fogja ő e szép kedves ifjú főt, ha kell, egy perc
29    14|           nő legyőzhetetlen.~– Nos, kedves barátom, akarja-e ön nekem
30    14|             mint eddig. – Köszönöm, kedves barátom, az engem nagyon
31    18|             a história.~Fertőy igen kedves ember lett a háznál, éppen,
32    21|           híják önt?~– Friedrich.~– Kedves Friedrich, legyen olyan
33    21|          kertész dolgához látott.~– Kedves Friedrich, ennek a „lángvirágnak”
34    22|         olvasni.~A levél így szólt~„Kedves Juditom!~Egy balesetről
35    22|            a kegyelem későn jött, a kedves fő legördült, s midőn a
36    24|           is nyájasabban fogadta.~– Kedves barátom! Úgy találom, hogy
37    24|             világról ne beszéljünk, kedves barátom, annak megvannak
38    24|             aggodalomban.~– Ah! ah! kedves barátom. Az én lelkiismeretem
39    24|        lelkiismeretről beszélek én, kedves barátom; az a papok dolga,
40    24|        bosszúállásra van szükségem, kedves barátom, hanem pénzre. Ha
41    25|       németül.~– Nem állhattam meg, kedves asszonynéném, hogy be ne
42    25|           Hanem a dinnyéim szebbek, kedves asszonynéném – dicsekedék
43    25|           azt meg kell kóstoltatnom kedves asszonynénémmel; legyen
44    25|      elkerülni. Nagyon örülök, hogy kedves asszonynénémet is itt láthatom.~
45    25|            amíg férjhez nem megy.~– Kedves asszonynéném, úgy látszik,
46    25|            az egész világ űzi-fűzi. Kedves uramöcsémnek ha olyan nagy
47    25|             látogatni egyszer azt a kedves derék, jó menyét.~– Kedves?
48    25|          kedves derék, jó menyét.~– Kedves? Derék? Jó? És az én menyem? –
49    28|           háta mögött állt.~– Uram! Kedves öcsémuram! Ne lásson, ne
50    28|            ellenfele pártján van.~– Kedves rokon, amit én akkor tettem,
51    28|        őszintén, hogy az nekem igen kedves elégtétel volt, hogy ön
52    29|           elfogadod, harmadnap igen kedves embernek fogod találni,
53    29|             És igaza is volt.~– Óh, kedves anyám – szólt Judit, és
54    29|            csak azt fogja mondani: „Kedves Bárzsing, mesebeszéd az
55    29|             hogy valami nagyon várt kedves levél van a tarsolyában,
56    29|            Külön van téve, mégpedig kedves levél, Komáromból jön, az
57    30|      mindenkinek, aki utána nyúl.~– Kedves Szerafin. Ezek, az igaz,
58    30|           ha a magamé nem volnék?~– Kedves Szerafin! Ne áltassa magát,
59    30|        rettenetes próza az életben, kedves Szerafin! És ez nem önnek
60    30|         olyankor mikor részeg, igen kedves ember. Sok asszony mondta
61    30|             bornak.~– Üdvözlöm önt, kedves Lávay – szólt kezet szorítva
62    31|             a nép-óriások számára a kedves Amerika talált ki valami
63    31|            mutatja magát helyette a kedves Blumné asszonyság. Vele
64    31|         sokáig örült, hogy ily régi kedves barátnéját újra láthatta,
65    31|           együtt hogy lett volna.~– Kedves Juditom – szólt Blumné az
66    31|           megtudnak mindent.~– Hja, kedves asszonynéném, ennek az a
67    31|      lelkeket bizonnyal nem. Tudod, kedves leányom, én még az óvilág
68    32|             azután amit keresett.~– Kedves Szerafin, ne vegye tőlem
69    32|     változásnak kellett történni.~– Kedves Szerafin, azt kegyed nagyon
70    32|         Mert már tudom előre.~– Óh, kedves Szerafin, azt nem tudja