Fejezet

 1     1|               tépve azon beszéd által, melyet ön a múlt megyegyűlésen
 2     1|           költeményfüzér volt kezében, melyet hirtelen összecsapott, s
 3     2|                 egy kis sziget hegyén, melyet nyúlánk olasz jegenyék szegélyeznek
 4     2|           nyakkendő hiányzik nyakáról, melyet szabadon hagy a kétfelé
 5     2|             magáról, hogy azon ingnek, melyet fia visel, minden lenszálát
 6     2|                veres szeplőkkel arcán, melyet savószínű szakáll és bajusz
 7     2|             valahol csizmadia-lakozás, melyet az „én kedvemért” rendeznek,
 8     3|            által Judithoz írt levelet, melyet Judit elébb anyjának nyújtott
 9     3| felvilágosítást nyújtand azon levelem, melyet párban iderekesztek, másolatát
10     5|        keveredve, mint egy folt féreg, melyet a zivatar ágastul letört,
11     6|         alkalmazására szánta el magát, melyet arcából észrevéve a költő,
12     6|              mely sokszor visszatér, s melyet azzal próbálgatok legyőzni,
13     6|              egy végrendeletük maradt, melyet ők elijesztésemre írtak,
14     6|            Ezért kell nekem életpálya, melyet magam teremtek magam előtt,
15     6|            volt elfogadni a helyzetet, melyet önmaga kívánt. Megkezdeni
16     7|              végig Judit ablaka alatt, melyet egy csapat újonc fiatalság
17     7|         ugyanazt a népdalt fütyörészi, melyet az otthon levő. Mennyit
18     7|                 Ott felvette a tollat, melyet Béla otthagyott, s két levelet
19     8|                hídon átment a városba, melyet kétoldalt vár vesz körül,
20     8|             közt terül egy kis sétány, melyet kevélységből angolkertnek
21     8|               a legelső találkozásnál, melyet magunk is osztunk.~Ama gyülekezet
22     8|        látványhoz az iszonyat zűrzaja, melyet ezernyi ezer kétségbeesett
23     9|              mező a város szegletében, melyet a hullócsillagok nem értek
24     9|           kerek lyukat talál az orrán, melyet az éjjel az egér rágott
25     9|                izgatott felhangoltság, melyet Szerafin arca elárult, valamint
26    10|               az Úri utcai kávéházban, melyet reggelenként költők, lapszerkesztők,
27    11|             városnak azon szegletében, melyet a tűz nem hamvasztott el,
28    15|          házból.~Testének azon részét, melyet a szűr nem takart, a gyékény
29    15|              felhágott a ladik orrára, melyet a következő percben szél
30    15|        menekvésnek olyan neme volt ez, melyet könnyeden elnéztek. Mindenkinek,
31    18|        természetes kereszttel közepén, melyet Róbertnek adott eljegyzéskor.~
32    19|                népdaloknak gyújtva rá, melyet atyánkfiai „gassenhauer”
33    19|             palackokkal.~A legelsőnek, melyet kiemelének, rövid úton nyaka
34    19|              üveg nyaka akad a kezébe, melyet amint fölemelt, egyszerre
35    20|          televény lehet ezen a földön, melyet hetvenhét ősapjának vére
36    21|               ez a szép virág volt az, melyet Fertőy jónak talált arra,
37    22|        féltékeny azért. A szerelem az, melyet a düh fokoz, s a büszkeség,
38    22|  megaláztatással verseng. Minden taps, melyet a férj hall, azt tudatja
39    22|                balesetről értesítelek, melyet mindeddig titkolnom kelle
40    22|         smaragd volt; ugyanazon gyűrű, melyet esküvő napján cserélt Judit
41    23|            örökölt ugyan szép vagyont, melyet falusi földesúr vagy városi
42    25|                kezéből a kis üvegkést, melyet az uzsonnához használt.~–
43    25|              hogy letegye azt a nevet, melyet meggyalázott.~– Igaza van.
44    25|           cselédje egy levéllel várta, melyet az imént hozott egy libériás
45    28|            vékony sebhelyen akadt meg, melyet Judit homlokán látott, s
46    28|               a mutatott írás széleit, melyet Judit kezében tartott, annak
47    28|               fontos szavam van önhöz, melyet önnek gondolóra venni éppen
48    28|     meggyőződtem felőle, hogy ugyanaz, melyet én is aláírtam. Hanem –
49    29|        hazajutott szűk családi körébe, melyet anyja, neje és gyermeke
50    29|                és gyermeke alkotott, s melyet néha Melchior szaporított
51    29|                azt a barna felöltönyt, melyet egy röppentyűszikra két
52    29|          sűrűen használta az alkalmat, melyet a háziorvos minősége nyújt,
53    29|           Melchior felkelve a székről, melyet elfoglalt.~– Itt nem végezhetik
54    29|              fogadás többek ellenében, melyet megnyerünk.~– No és mit
55    30|           kegyelt emléke, a jóindulat, melyet kegyed balsorsomon tanúsított
56    30|            kegyedet egy olyan lépésre, melyet tennie kell, ha ki akar
57    30|                Birtoka annak a névnek, melyet a magáé helyett fölvett.
58    30|             hinni, hogy az az érzelem, melyet ön iránt megtartottam, a
59    30|           sebhelyet takargat homlokán, melyet tán a csatában kapott, vagy
60    30|            kalappal, vigyorgó orcával, melyet egyik oldalról kékre, másikról
61    31|                alatt, míg Blumné arca, melyet vidámnak, örökké csevegőnek
62    32|         ismerős múlt újra megjelenése, melyet nagybátyjának neve idézett
63    33|             belőle az egész tartalmat, melyet egy hamisító ujjai megfertőztettek.~
64    34|              szép hulla a Duna-parton, melyet egy reggel a hullám a fövényre
65    34|                álomrontó volt-e e kép, melyet néhány vonás Szerafin képzelmébe
66    34|             állt meg e szép rom előtt, melyet fölépíteni nem lehet többé.
67    35|                 látni fogja a világot, melyet magam körül teremték.~Ebbe
68    35|                ha ajka zárva tartja, s melyet ha kimondott, akkor meg