Fejezet

 1    El|            visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái
 2     1|        világot összekötő sodronyok; melynek azonban jó híre nem egyúttal
 3     1|          amiért is az olyan háznak, melynek kapuját ily hatalmas címer
 4     1|        organizált pártot képviselt, melynek voltak kortesvezérei és
 5     1|    opálgyűrűt is ajándékozott neki, melynek kövében egy természetes
 6     1|       műkedvelői előadás rendezése, melynek tiszta jövedelme a jótékony
 7     2|    salátazöld magyarkát öltött fel, melynek bő, nyitott ujjából rózsaszín
 8     3|          jutott el a szárnyajtóhoz, melynek két kilincse közül mindenáron
 9     4|             szigetre állóhíd vezet, melynek szokás szerint két osztálya
10     4|       közepén van egy tágasabb tér, melynek hátuljában látható rendes
11     4|            harsogtatja, azt a dalt, melynek refrénje ez: „Éljen soká
12     4|             lovas nemesi bandérium, melynek zenekara skarlát ruhás cigánytrombitások
13     5|          mely nő, de nem közeledik, melynek hallása nem melegít, hanem
14     5|         egy-egy életért esengő kéz, melynek feje a gerendák alá szorult,
15     6|        áterelt, epés, gunyoros arc, melynek két inggalléra meztelen
16     6|           egy megkezdett költemény, melynek címe:~„Cassius”~„Tell”~„
17     6|         állt egy háromemeletes ház, melynek első emeletét a nemzeti
18     6|   vonatkozásokkal egy lázadó iránt; melynek minden szava visszaragadja
19     7| vezércikkeket írják, sem az a toll, melynek fosztott pelyhein olyan
20     7|        letéve a megye levéltárában, melynek borítékára a megdicsőült
21     7|         Sejtelemszerű aggodalomból, melynek látnoki szavait a következett
22     7|             levelet az íróasztalon, melynek címlapján e szót olvasá:~„
23     8|          nézni! Egy tenger volt az, melynek hullámja láng. A szél viharrá
24     8|             és a vérszínű folyamra, melynek tükre egész a távozóig elviszi
25    10|           egy neme a titkosírásnak, melynek éppen nem lehet a kulcsára
26    11|           egyenruhában állt előtte, melynek hajtókáján három aranycsík
27    11|         olyan napernyőt nem szerez, melynek a fogantyúja valamely megölt
28    12|             az éj jóltevő sötétjét, melynek oltalmára a menekvők úgy
29    12|         fekete szérű fedve hamuval, melynek lengeteg felszínét ha olykor
30    13|           aradi szőlős hegytetőkön, melynek neve: „lucus a non lucendo”.~
31    13|     üléséből férje szöghajú fejére, melynek minden fürtét ismerték csókoló
32    15|             feltárulni.~Egy várost, melynek minden háza ismerős volt
33    15|          mikor legutoljára látta, s melynek kétévi távollét után egy
34    16|         őzet üldöztek mind a heten, melynek csak csörtetését lehetett
35    16|      legutolsó háznál állottak meg, melynek hátulsó ablaka már az erdőre
36    17|        halál.~Aki maga olyan titok, melynek mélyét emberi gondolat még
37    17|     porhüvely lakálytalan és rideg; melynek van öntudata, eszmélete,
38    17|            mi ez a kétségbeeséshez, melynek nincsen szava, nincsen mozdulata.
39    17|            emberi, de a tébolyodás, melynek ajka zárt, melynek minden
40    17|      tébolyodás, melynek ajka zárt, melynek minden rémlelke egy mozdulatlan
41    20|         őseitől maradt részbirtoka, melynek haszonbére abból állt, hogy
42    20|     nagyságában, s egy plajbásszal, melynek egyik vége kék, másik veres,
43    20|            lenni.~Bárzsing szólt:~– Melynek ellenőrzése minekünk, bár
44    22|             Az egy alcovenre nyílt, melynek hátterét egy fehér függönyös
45    22|             remekül azt a szerepet, melynek pirosítója a szégyen.~A
46    23|             gyökér akadt a kezembe, melynek egészen más színe volt,
47    23|            és egy csendes zuhanást, melynek utóhangjai feszült vonaglások
48    23|            a rettenetes sötétséget, melynek arca van az álmodó előtt;
49    24|            pert olyan vagyon miatt, melynek még birtokában nem volt,
50    25|         azután egy turkesztáni faj, melynek tiszta fehér a húsa, és
51    25|           lehete érni Kolbay házát, melynek kerti oldala az útra feküdt;
52    26|             vad~Egy kis oldalszoba, melynek széle, hossza alig több
53    26|             olyan háborgó tengerre, melynek partját még senki sem látta,
54    27|             vad~Egy kis oldalszoba, melynek széle, hossza alig több
55    27|             olyan háborgó tengerre, melynek partját még senki sem látta,
56    28|            Judit homlokán látott, s melynek okát annyiszor hasztalan
57    30|           alkotott kínai mulatólak, melynek oszlopaihoz még az ő idejében
58    30|      kéjérzet és sötét búskomorság; melynek van vágya a távollétében,
59    30|      mintegy élő barlangot képezve, melynek hogy driásza se hiányozzék,
60    30|         lehajtott feje fölé emelve, melynek selyemfürtei közé a vadszőlő
61    30|            adott az élveteg arcnak, melynek piros ajkai, égető szemei
62    30|            Egy olyan életfilozófia, melynek alapelve, hogy mindenből
63    31|              bámulatos precízióval, melynek helyességét kétségbehozni
64    33|         tett iratcsomagból valamit, melynek midőn vége van, Blum úr
65    34|          víg társaságot fogadni el, melynek hőse Volozov herceg; tánc,
66    34|         volt az, tele keserűséggel, melynek se partját, se fenekét nem
67    35|          egy rekedt hang megszólal, melynek hidegétől elnémul minden