Fejezet

 1     1|           meg kell mondanom odabenn; hisz éppen őrajta nevetnek.~Azzal
 2     1|              ahol Martinovics.”~– De hisz ezek mind igen gyermekes
 3     1|              kockáztatá hozzá:~– Mit hisz nagysád, melyik lesz a kettő
 4     1|          macskaláb-kezeit.~– Ah! ah! Hisz azt te ki nem állhatod.~–
 5     2|            gondolat – szólt Lávay –, hisz a rohanó néptömeg összetöri
 6     2|          nincs álarc a képemen.~– De hisz ez képtelen bolondság tőled.~–
 7     2|         áldást viselhetett az magán. Hisz amilyen hosszan eltart egy
 8     2|           ifjú a földön nem létezik. Hisz ő tudja azt, mert mikor
 9     3|       liberális férfiak voltak; mert hisz e megyében csak két párt
10     6|         pálya ellen semmi kifogásom. Hisz az polgári állására nézve
11     6|         kérdésben megelőzni Juditot. Hisz ő csak nem dicsekedhetik
12     6|              egész hétfejű sárkányt? Hisz ezzel a híre egy cseppet
13     6|               amit ő egy perc előtt; hisz ez olyan nap volt, amikor
14     6|              akkor vette észre, hogy hisz a sötétségnek népe van,
15     8|         vasárnap a prédikáció alatt. Hisz így tisztán megvesz az ember!
16     8|            eltakartak hegyek, erdők; hisz ez olyan iszonyat volt,
17     8|      keresztül?~– Óh, dehogy jöttem; hisz az is ég. Csónakon hozattam
18     8|              nyittatni.~– Holnap? De hisz a város pusztulása…?~– Mi
19     9|              Aki ilyenhez juthatott! Hisz az ilyenben kemence van
20     9|         menjen el Blumnéhoz a várba, hisz az idő kellemes, s a gombai
21    10|            belőle nem lehet harcos – hisz az ő lába sánta.~De hát
22    10|      elfutotta a méreg erre a szóra. Hisz ő rég be volt avatva e végrendelet
23    10|          elfogytak a padlásról.~– De hisz itt a szobában is látok
24    13|          mind titok lelkem előtt; de hisz minden percben arról gondolkozom,
25    13|              meg fog menekülni, mert hisz egy asszony van vele, aki
26    15|       Kendnek kell komám segíteni.~– Hisz én is így akartam, mert
27    15|      Köszönöm. Hoztam magammal.~– De hisz az is nedves lesz.~– Nem
28    15|          nehogy rá találjon ismerni.~Hisz addig, míg ő Bélát rejthelyén
29    15|             Juditnak egykor lakolni.~Hisz az anyától mégsem kellett
30    15|         Kolbay, hogy Béla hány éves, hisz szemei előtt látta őt felnőni.~
31    16|              örökké kedveséhez; mert hisz a halottak, akik holtuk
32    17|            szava, nincsen mozdulata. Hisz a fájdalom adta őrültségben,
33    18|             ellenlábasához fordulni, hisz Zeleji és Fertőy két pólus!
34    18|              még sohasem is látta.~– Hisz éppen azért mondja, hogy
35    19|              mozdulva helyéből.~– De hisz ön is itt éghetett volna.~–
36    19|              a címre küldd el.~– Jó. Hisz azért csak nem lesz semmi
37    19|              semmi bajom.~– Ne félj. Hisz ez családi ügy. Mármost
38    19|              előtt itt tanyáztunk.~– Hisz ez éppen a II. kazamata.~–
39    20|              s nem adok zsúpot.~– De hisz maga rettenetes asszony.~–
40    21|          merevült e név kimondására.~Hisz olyan jól hitte magát elrejtve
41    22|              arcán közönyt mutatott; hisz a halottat már nem kell
42    22|     mutogatta úgy, mint dicsekedést.~Hisz mindazok, kik sérték, rágalmazák,
43    23|            más, mint herceg Volozov. Hisz ő maga húzta tűbe azt a
44    23|         ember van így, ki istent nem hisz, de kopogó szellemeket lát.~
45    25|    megláthatja, akinek tetszik.~– De hisz az rettenetes, ha ez igaz –
46    25|         anélkül, hogy maga odamenne? Hisz az nagyon könnyű.~– Megteszi,
47    29|           egy rossz versírót leránt, hisz az is a mi vérünkből való
48    29|            terjedt már ki eszmeköre. Hisz itt egy olyan bolond emberrel
49    29|            kezét, s kacagva mondá:~– Hisz ez nagyon jó, ez nagyon
50    30|              veszekednék velem.~– No hisz akkor meg éppen nem hihetné
51    30|        vagyok önhöz, azt látja; – de hisz az önre nézve csak megtisztelő,
52    31|            kezd kétkedni abban, amit hisz.~– Béla valóban ott van
53    31| megcsalhattad, de a lelkem azért nem hisz.” De hogy egy ilyen ostoba
54    32|             védelmezte előttem.~– De hisz ezek infámis dolgok, amiket
55    33|              papírra szokták írni.~– Hisz ez merített papír – kiálta
56    33|              nap; táncolni szeretne.~Hisz ez a nap adta vissza barátainak
57    34|         folytatta naplóját Szerafin.~Hisz azokat a kínos álmokat örökíteni
58    34|             pálinkát.~– Az istenért, hisz így elölöd magadat.~– Te
59    34|             S te nem hittél nekik?~– Hisz éppen azért teszem, mert
60    34|       készülsz?~– Igen, Fertőynéhez. Hisz neked is ismerősöd.~– Mi
61    34|      Pompásan fognak eltemetni. Mert hisz azt nem vethetem imádott
62    34|              alkalmat elszalasztaná. Hisz utoljára ez is egy nemzeti
63    35|          őrült eszméket írok itt le!~Hisz ő nem képzelt árny, hanem
64    Ut|             mikor belepillantottak. „Hisz ez a forradalomban játszik!”
65    Ut|           mondám én az auditornak –, hisz a helytartó csak három hónapi