Fejezet
1 2| voltak itthon; nem is tudtam, hol vannak.~– Üres mentség.
2 3| sietséget olyan városban, hol sár idején a látogatóba
3 6| visszanyertem, azt kérdezém: „hol van atyám, hol van anyám?”
4 6| kérdezém: „hol van atyám, hol van anyám?” a körülállók
5 6| Holnap fölkeresem kegyedet. Hol van szállva?~– Rokonomnál,
6 6| behívta egy kapu alá.~– Hol jár kegyed itt?~– Ahol önök.~–
7 8| megmenteni.~– Ah! Már most hol fognak majd dikciózni a
8 9| volt tetejük. Hát a lakosok hol laktak? Bizony azoknak nagyon
9 9| Hanem hát azt most ki tudja, hol jár? Ki tudja, hogy él-e?
10 9| hullatott szót.~– De hát hol van? Nem történt-e valami
11 9| Ez igazán volt mondva. Hol van most az az ember?~Szolgabíró
12 9| elhiszik. Miután a városban, hol fiamnak annyi régi jó barátja
13 9| hosszas kimaradása miatt. Hol járt az istenért?~– Benn
14 10| hogy terem, azt is, hogy hol! El is megyek érte, s elhozom
15 10| Áh, jó napot citoyen, hát hol veszi itt magát.~Melchior
16 12| az megmondta volna nekik, hol van két előkelő menekült
17 12| kikerülte a veszélyes helyet, hol a két ifjú lappangott, s
18 13| velünk? hogyan jutunk tovább? hol állunk meg? mi történik
19 13| a menekülőket.~Ki tudja, hol pihentek meg végre?~
20 14| ott fog lenni két órakor. Hol van szállva?~– Bizony az
21 14| leánya lévén. Hát az apád hol lévén?~– Ide gyütt az is
22 15| tősgyökeres autochton szavak közt, hol verbum, hol substantivum,
23 15| szavak közt, hol verbum, hol substantivum, hol adiectivum,
24 15| verbum, hol substantivum, hol adiectivum, néha éppen adverbium
25 15| el-eltűnt a kis lélekvesztő, hol elejével, hol hátuljával
26 15| lélekvesztő, hol elejével, hol hátuljával tűnve ki újra
27 15| készítsen, elmondá nagyjából, hol járt, micsoda viszontagságokon
28 16| volt odabenn.~– Hát Béla hol van?~Amint az ajtó nyílt,
29 16| Én vagyok, jó Teréz; hol van Béla?~– Óh, irgalmas
30 16| Ilyen időben!~– Semmi az. Hol van Béla?~– Béla tensúr? –
31 16| Az istenért, mondják meg, hol van Béla.~A házigazda nekibátorítá
32 17| inkább feküdni mennék.~– Hol fog hálni az éjszaka? Szobáját
33 17| már. Ez észvesztő jelenet, hol egy háborodott lélek, mert
34 17| házigazda a székváros felé, hol az orvos lakott. Fele úton
35 19| lehetne tenni. Hát aztán hol volna a borravaló?~– Nálam
36 19| utasítani olyan helyre, hol igen jó borokat lehet kapni
37 19| senki jószága úgyis.~– Hát hol van az?~– Ráutasítlak, hanem
38 20| hanem hogy elővegyelek, hol jártál, mit tettél ezelőtt
39 21| engedelmével cebravirág.~– Hol ennek a hazája?~– Kérem
40 23| tud senki mesélni, hogy hol van az a Kalifornia, amelynek
41 23| meg is mondá Fertőynek, hol lehetne az elveszett végrendeletet
42 26| a férj mindig ott volt; hol? Egy széles kő alatt a tűzhely
43 27| a férj mindig ott volt; hol? Egy széles kő alatt a tűzhely
44 29| akarja őket érni, a múzeumba, hol a tisztes régiségeket őrzik.~
45 29| iparkodott beszédbe hozni. Hol járt, miket állt ki? Minő
46 29| mesebeszéd az mind, amit hol te, hol Fertőy a fülembe
47 29| mesebeszéd az mind, amit hol te, hol Fertőy a fülembe danoltok,
48 31| amott a zárt kabinetekben? Hol jár most ez meg az? Hogy
49 31| meg az asztal szellemétől, hol jár mostan Béla.~Van-e fiatal
50 31| kérdezzük meg a szellemtől, hogy hol jár Lávay Béla.~Az asztalka
51 33| Béla nem. Ő nem is tudta, hol járhatnak Szerafin gondolatai.~–
52 33| úr int mindenkinek, hogy hol foglaljon helyet, s azzal
53 33| Melchiorral találkozott szembe.~– Hol jársz te itt?~– A kórházból
54 33| szomorúan fonva egymásba. – Hol álmodta ön ez üdvtelen gondolatot?
55 33| jövök a törvényszéktől, hol Fertőyt mint hamisítót,
56 34| élet. Hát vezess az odúdba, hol van.~Béla karjára ölelte
57 34| még vele sem tudatta soha, hol van. Ezért sok szemrehányást
58 34| órájáig folyvást ittam. Hol bort, hol pálinkát.~– Az
59 34| folyvást ittam. Hol bort, hol pálinkát.~– Az istenért,
60 34| kell itthon adnom, hogy hol jártam.~Pusztafi homlokára
61 34| odatalálok magamban is. Tudom, hol lakik a menyecske, éppen
|