Fejezet
1 1| ha akarna sem.~A tárgyat többé nem lehetett folytatni.
2 5| üldöző elmaradt tőle, s többé nem fogózott belé; – akárki
3 9| divat szerint nem híják többé Perflexnek, hanem élelmezési
4 9| után úgysem eresztenek be többé semmi idegent a várba.~A
5 9| most már nem nevettek rajta többé.~Az agg nő nyugodtan törülte
6 10| műtőzni.~Judit azután nem volt többé oly halovány. Bélától még
7 12| megtapintá szívét, az nem vert többé. Szemei nyitva voltak még,
8 12| nádcsalitban, hogy nem tarthatott többé az üldözéstől, akkor ismét
9 12| emberi erő, mely azt elfojtsa többé; a költő nyugodtan mehetett
10 13| és semmi ügynek szüksége többé.~Azon nyugodt gondolattal
11 13| fogsz, midőn nem szerethetsz többé. Lelkem, áldásom mindenütt
12 13| Most életed nem a tied többé; te elvetetted azt, íme
13 13| és el nem bocsátom azt többé.~– De hát mit akarsz? Lehetséges-e
14 13| körös-körül semerre sem lehet többé menekülni.~A legközelebbi
15 15| A vén halászt nem látta többé senki. Az elment gyermekei
16 15| után egy utcájára sem ismer többé.~Néhol egész házsorok hiányzanak;
17 15| újra becsalni a konyhába. Többé rá nem mert volna nézni
18 16| archoz dűlve, és nem félni többé az elválástól.~Hogy fogja
19 16| szeretnek, nem csapodárok többé.~Ez édes ábrándok tarták
20 16| ahonnan a két ló nem bírta többé kimozdítani.~– Itt rekedtünk –
21 16| támaszra, segítségre szüksége többé.~– Most már közel vagyunk.
22 17| és semmi joga az élethez többé: egy eltemetett ember. Kötelessége
23 17| idegnek nincsen akarata többé; az anyag nem érez, a teher
24 17| az idegekhez semmi köze többé?!~Magyarázzátok meg, hogyan
25 17| Nem segítesz-e rajtam többé?… Örökké a benned való hit
26 17| út. A holttal ne törődjél többé; ő már boldog. Ő már nem
27 17| Azután nem tudott magáról többé semmit.~A férj mint egy
28 18| Holdváry mama sem kívánt többé napernyőket ilyen meg amolyan
29 18| melyben senkit sem szeret többé.~Csakhogy különböző a betegségek
30 18| Volozov nem győzhetetlen többé.~Volozov? Új név! Még ezzel
31 20| természetben nem lehete többé kiadni, s a haszonbér készpénzül
32 22| Az eső nem volt hideg többé, teste, lelke forró lett,
33 22| feljutva, nem is tudta magát többé egész biztonsággal tájékozni,
34 22| ajkaihoz ért, nem bírt magával többé; zokogva borult le az arcképre,
35 23| azután a fonalat nem tudta többé kezébe kapni.~Ő maga volt
36 23| megmenekülnék tőle, sohase jönne többé vissza.~Valami úgy kényszerített,
37 23| Akartam, hogy ne lássam többé. A kanócot lebocsátottam
38 24| magának afelől, hogy az többé elő nem kerülhet?~– Kétségtelenül
39 25| nevét nem fogja viselni többé, s azzal le fogom nézni,
40 26| hogy ezt nem viselheti többé?~– Átlátom, és megválok
41 27| hogy ezt nem viselheti többé?~– Átlátom, és megválok
42 28| kapott. Tehát ne tessék többé férjem miatt aggódni.~Mikor
43 28| emlékezik azon kertészre többé?~– De igen. Tanult, okos,
44 31| laknak, s nem híják őket többé Perflexéknek, hanem Finanzratéknak.
45 31| Meggondoltam. Béla nem gyermek többé, hanem úr. Mikor kicsiny
46 31| magát. Most nem tehetem többé, hogy megverjem a kezét,
47 32| hogy nem borotválkoznak többé; a sima arcú ismerősök mind
48 32| magyar financierek nem lakják többé a Vág-Duna hosszát; átköltöztek
49 32| néven (most már nem tegezte többé), nem is veheti, ha én a
50 32| azt mondják, az nem lesz többé büszke asszony.~Szerafin
51 33| világdivat állt be, amikor nincs többé szükség olyan nagy szobákra,
52 33| hallottam, ami nem juthat többé eszembe.~Annyit bizonyosan
53 33| nem emlékezik reájuk senki többé.~Fertőy úr és Bárzsing úr
54 33| Segíteni nem lehet ezen többé. A válópör okmányai elégtek,
55 34| visszatérő arcával vesződtek többé, ez álmok ábrándjairól nem
56 34| melyet fölépíteni nem lehet többé. A művész, aki azt alkotta,
|