Fejezet

 1     1|      előnyös alak egy olyan férj, akit meg lehet vetni.~– Ah, Szerafin,
 2     1|      rútul rágalmazok egy lyányt, akit ön szeret, hogy titkokat
 3     2|         Ah, Bárzsing! Te vagy az, akit a kutyák fel akarnak falni?~–
 4     3|           Lázító, országháborító, akit más országban régen láncra
 5     3|          rajta, olyanformán, mint akit az ajtón dobnak ki; ott
 6     3|           szívéből azt az embert, akit eddig szeretett, azért,
 7     3| nemeslelkűbb, minthogy azt a nőt, akit szeretett, egész vagyonával
 8     5|         arca csupa vér volt, mint akit egyszer lovastul a porba
 9     5|        néhány karfa utánuk esett; akit ott talált, azt összezúzta.~
10     5|           nem hagya elveszni azt, akit szeret.~Csáklyával kezében
11     9|           szeretett volna olyant, akit nem hagytak neki szeretni;
12     9|          volna, hogy egy asszony, akit sohasem látott senki másként,
13    10|          életben egy sánta ember, akit gyermekkorában a dajka elejtett,
14    11|          viselkedett iránta, mint akit először lát magánál, udvariasan,
15    11|  századból hazajáró lélek vagyok, akit a felvilágosodott gyermek
16    11|       mert fénybe is borítja azt, akit magához ölel, mert hízeleg
17    11|           akkor átkozni fogja ön, akit most dicsőít, és a szerencsétlenségben
18    13|  elszalasztani azt az ellenségét, akit oly biztos martalékul látott
19    14|     kettőkor éjfél után, de arra, akit küldeni tetszik, elvárok
20    15|         egy ismeretes indigénája, akit rég bevett, magára öltött
21    15|        Azon az egy emberen kívül, akit szeretett, akit oltalmazott,
22    15|    emberen kívül, akit szeretett, akit oltalmazott, nem létezett
23    17|    egymást; van gondolatja arról, akit szeretett, akit oltalmazott,
24    17| gondolatja arról, akit szeretett, akit oltalmazott, akiért meghalt.
25    21|          kell élnie, mert egy nő, akit szeret, az ön oltalmára
26    21|         ismerőseim között valaki, akit nevelőül ajánlhatnék fia
27    22|        azt tudatja vele, hogy az, akit szeret, e percben királynő „
28    22|      hanem egy napdíjas kisegítő, akit magam sem ismerek.~– Parancsol
29    22|       iránt, mikor arról van szó, akit szeret?~Az anya hadd sírjon!
30    24|          van intézve. Itt a bíró, akit meg kell nyugtatni.~Fertőy
31    25|         mint egy buzgó napszámos, akit a gazdája néz.~Egy szép
32    25|        olyan felesége lett volna, akit tudott volna a kegyelem
33    25|        vadat talál elejteni, mint akit űzőbe vett; fogadja meg
34    26|         gondolatban, hogy íme az, akit oly hévvel, oly régen, oly
35    27|         gondolatban, hogy íme az, akit oly hévvel, oly régen, oly
36    28|        annak az ártatlan lénynek, akit tegnap a falhoz ígért paskolni,
37    28|          falhoz ígért paskolni, s akit most csókjaival, hízelgő
38    29|       Színházban ő adja a tónust; akit akar, ő hívatja ki, s ha
39    29|           szoktam elfogadni azét, akit nem szeretek.~– Ez csak
40    30|      férfit kivétel nélkül ismer, akit csak a színházban látni
41    30|       hírt tudnak meg előbb, mint akit az közvetlen érdekel, sietnek
42    30|      bűvölve, aki lábainál hever, akit egy ujjával fölemelhetne;
43    30|       vonaglik minden idege, mint akit az ótestamentomi szellem
44    31|          a kis eleven asszonyság, akit a rang és cím nem kapatott
45    32|         unokahúgát jön látogatni, akit még első férjéveli menyegzője
46    32|         az ember rokonához lenni, akit rég nem látott? Vagy közönyös,
47    33|       mindig úgy érzi magát, mint akit igen műszabályosan főbe
48    33|        másikat hozza, s az ember, akit a gyalázat nyom, száll fokrul
49    33|         Béla úgy érzé magát, mint akit egyszerre pokolból a mennyországba
50    34|             A kísértet~„Az ember, akit a gyalázat nyom, száll fokrul
51    34|         mint valami újonc mártír, akit hat hétre behoztak, s aztán
52    34|   végigszaladgálnom az utcákon, s akit elől-utól találok, ismerőst,
53    34|        csak olyannal állok szóba, akit meg lehet vetni. Aztán akkor