1-500 | 501-1000 | 1001-1376
Fejezet
1 El| rokonszenv után vágyó kebletek egy ideálért sóhajt, férfi vagy
2 1| Mendemonda~Van egy híres városunk, melyről,
3 1| most kicsiny és szegény, egy időben a legtöbb telegramot
4 1| kapu sárgára volt festve, s egy óriási kétfejű sas terjedt
5 1| másikig, a sas két csőrében egy fehér szalagot tartott,
6 1| aki a sarokházban lakik, egy gazdag terménykereskedő
7 1| magukat a polgáriaktól, csak egy félhold alakú arcszakállt
8 1| Mind a két családnak volt egy hajadon leánya, ki az illető
9 1| meg a táncot, s emlékül egy szép opálgyűrűt is ajándékozott
10 1| ajándékozott neki, melynek kövében egy természetes kereszt volt
11 1| hogy Hargitayné asszonyság egy ízben, mindenre kiterjedő
12 1| szokásos és kedvezékeny eszköz egy műkedvelői előadás rendezése,
13 1| szerencsésen leküzdettek. Sikerült egy színdarabot felfedezni,
14 1| midőn éppen a határidő előtt egy nappal maga a fő indítványozó
15 1| szomszédok fel ne kutassák.~Egy arab példabeszéd azt mondja: „
16 1| tisztes látogatókat illik.~Egy kissé ugyan meg fogjuk ezzel
17 1| feleségének a viaszbáb-bódéban; egy nagy tálcát hoz ki feldarabolt
18 1| tulajdon, ha applikálva látjuk egy belső cselédnél, akitől
19 1| parasztoknak az igazat? Egy perc alatt talált ki a számukra
20 1| dűlni a nevetés miatt – egy hang nélkül, amitől a többi
21 1| lebben, s kezét nyújtja neki, egy valóban finom, selyempuha
22 1| kellett – szólt az ifjú ember, egy aranymetszésű könyvecskét
23 1| az ozsonnaasztal végéről egy női hang úrias szenvelgéssel.
24 1| szemrehányás, mire Lávay úr egy hang mentséget sem képes
25 1| szól előre voltigírozva egy fiatal főhadnagy –, régi
26 1| ember.~– Aha – cseng közbe egy hölgyi hang –, higgye el,
27 1| szavaló! – E magasztalással egy magas, daliás alakú férfi
28 1| jobban.~Ez aztán a tűszúrás! Egy megyei szónokot színészhez
29 1| színészhez hasonlítani.~Már erre egy mély gordonkahang is megszólal.
30 1| elébbeni főhadnagyhoz most egy kapitány is csatlakozik,
31 1| kapitány is csatlakozik, egy izmos vállú, idegen szabású
32 1| leveses kanállal pusztít egy tányérba halmozott ananászfagylaltot,
33 1| nekem kedves; nekem is van egy kedves rokonom, akinek neve
34 1| kézzel elvenni.~– Ez sok egy főhadnagyi szívnek! – kiálta
35 1| mellékterembe, ott leültek egy causeuse-re, míg velük átellenben
36 1| causeuse-re, míg velük átellenben egy karszéken Charlotte foglalt
37 1| húsz év óta nagyon süket; egy hangnak ő nem hallója; azért
38 1| a mondottakon, amikből ő egy szót sem hallott.~Amellett
39 1| lekötelezve, de Szerafinnak csak egy mosolyába kerül őt idehódítani.
40 1| átváltozni szemlátomást egy indulatra gerjedt villogó
41 1| abban a percben, mintha egy ember állna ott, akinek
42 1| házáról.”~– Az élc elég jó.~– Egy másik úr egy harmadik úrnak
43 1| elég jó.~– Egy másik úr egy harmadik úrnak átszólt az
44 1| volt mit hallgatni tőle. „Egy ilyen emberhez akarsz te
45 1| nyomorúságot? S ha sorsa eléri, egy kivégzett neje akarsz-e
46 1| ujjal mutogassanak: íme ezek egy elítélt ivadékai.” Ön látja,
47 1| vele éppen a társaságot, egy perccel ön megérkezte előtt.~–
48 1| hogy a büszke Hargitay egy polgár – sőt pór eredetű
49 1| akkor nagyon előnyös alak egy olyan férj, akit meg lehet
50 1| Hogy rútul rágalmazok egy lyányt, akit ön szeret,
51 1| történt alkalom adás volt egy ajánlkozó pillanat megragadására,
52 1| az az ember, aki előtt ha egy hölgy elejti a legyezőjét,
53 1| elejtette.~Szerafint a hallgatás egy percre annyira kivette nyugalmából,
54 1| esküdött, hogy ő nem hallotta, egy szót sem tudott meg belőle.~
55 1| ha elmegy.~Szerafin még egy percre találkozott vele,
56 1| újra kezdődött.~Venci inas egy tálcán poharakkal lépett
57 1| Ez igen jó manőver; ha egy társaságban valami távollevőt
58 1| és mozgékony volt, mint egy kanárimadár, és éppen olyan
59 1| vívómester, ha tanítványától egy egészségeset kap a plasztronjára.~–
60 1| szerencsétlenség volna ránk nézve, mert egy év alatt tönkretenné.~–
61 2| igen kellemes kis tanya; egy kis sziget hegyén, melyet
62 2| hogy van a Kétsas utcában egy özvegy szappanosné, annak
63 2| prókátor. Pedig dehogy az; ez egy titkos drámaíró. Most ott
64 2| nem használt; harmadik nap egy vígjátékot hozott hozzám,
65 2| is tegyen már most velem egy szívességet. Tudja, hogy
66 2| Nohát: legyen szíves tőlem egy ilyen gyűjtőívet elvinni
67 2| gyűjtőívet elvinni hozzá, majd én egy szép megtisztelő levelet
68 2| ember, aki nem pipázik! Egy gyufát nem lelni az egész
69 2| amíg írtam) Juditodhoz egy levelet, mely szóról szóra
70 2| Igen tisztelt honleány!~Egy fiatal ember, kit én mindenekfelett
71 2| arcán fog függni; kegyetek egy mellékutcán a Duna-partra
72 2| Duna-partra sietnek; ott vár egy csónak készen, az átszállítja
73 2| készen vár tanúival, s egy óra alatt kegyetek isten
74 2| helyzetben; magam aláírok egy példányt«, s azzal küldje
75 2| Aha! Kaptam valahára mégis egy gyufát a kályha vállán. –
76 2| Azt gondolom, hogy te egy hájnak induló táblabíró
77 2| Hisz amilyen hosszan eltart egy pászma vékony fonala, míg
78 2| veszi észre, hogy fiacskája egy behegedt sebhellyen homlokán
79 2| dolgokat, mikre a hallgatók egy része éljent riad, más elretten,
80 2| lehettek el nála nélkül, ha egy nap meg nem látogatta őket,
81 2| hajlamával megtisztel. Béla egy fejjel mindig magasabb fog
82 2| fogok rajta, hogy nem lesz egy fejjel kisebb – szólt aggó
83 2| megéltek őseid, kik közül egy sem halt meg a nyolcvan
84 2| marasztott, így biztatott egy soha-soha vissza nem álmodható
85 2| Nem lehetünk mindnyájan egy dologban jelesek. Te a szónoki
86 2| helytelennek tartod, hogy egy költő ajánló levelet küldjön
87 2| menyasszonyát. Ez is jó lesz egy kőnek Béla ellen a Hargitay
88 3| társasághoz” szokott ifjú egy úri házhoz érkezik látogatóba,
89 3| utasítást arra az esetre, ha egy csepp inast sem talál az
90 3| csináljon ekkor? Várjon-e ott egy óra hosszat, s azalatt untában
91 3| magasztalták-e ezért? És most idejön egy ilyen tacskó és megszégyeníti.
92 3| megszégyeníti. Túl akar rajta tenni! Egy olyan emberen, mint atyád! –
93 3| nemzetnek, ma lábtörlője. Egy perc alatt elvesztheti népszerűségét,
94 3| vissza? Pedig atyádnak csak egy szavába került Bárzsingot
95 3| hangon, hogy Bárzsing úr egy szót sem vehetett ki belőle,
96 3| előszobába Márton huszár bejött egy nyaláb porcelántányérral,
97 3| szobalyánynak nézték.~Márton hajdú egy perc múlva visszajött: „
98 3| ha elgondolá, hogy most egy kisírt szemű társaság elé
99 3| szenv nélküli közönnyel áll egy asztal előtt, mely fejékekkel
100 3| válogatásban: az asztalon hevert egy koszorú, apró halavány rózsákból,
101 3| apró halavány rózsákból, egy antik diadém, gyémántos
102 3| diadém, gyémántos rezgőkkel, egy füzér gyöngyökből és nefelejcsekből
103 3| gyöngyökből és nefelejcsekből és egy mirtuszgally.~Hargitayné
104 3| fején úgy tűnt fel – mint egy menyasszony.~A diadémmal
105 3| diadémmal olyan volt – mint egy királyné.~A gyöngyfüzérrel –
106 3| gyöngyfüzérrel – miként egy istenasszony.~S a mirtusszal
107 3| olyan szép volt – miként egy szép halott.~Bárzsing úr
108 3| közé, s amint ekkor szemeit egy percre égnek emelé, s önkénytelen
109 3| akkor úgy tűnt elő, mint egy idvezült, ki már repül a
110 3| buzgalmát, hozzam el nagysádhoz egy előfizetési ívét, egy általa
111 3| nagysádhoz egy előfizetési ívét, egy általa saját kezűleg írt
112 3| előfizetőfogdosási talentumairól, most egy poéta által így mellőztetik.~
113 3| azalatt, amíg olvas.~Csak egy percre állt meg, hogy a
114 3| levélből kitekintsen, s egy öldöklő pillantást vessen
115 3| illet: én szívesen aláírok egy példányra.~Azzal íróasztalához
116 3| ívre írta, s tárcájából egy ezüst kétforintost kivéve
117 3| ifjúval, ha a háta mögött egy ottomán talál lenni a szoba
118 3| társalgási könyv erről sem mond egy szót sem!~Hargitay úr dolgozószobája
119 3| fővel; a nádorok arcképei egy táblán; egy tarka, illuminált
120 3| nádorok arcképei egy táblán; egy tarka, illuminált kép, mely
121 3| kirontását ábrázolja; s végre egy függönytől félig eltakarva
122 3| függönytől félig eltakarva egy régi ritka kép, melyen Nádasdy
123 3| alá került. A falon függ egy nagy ezüstös fringia; annak
124 3| ágyban fekve várnia halálra; egy perc, egy fuvallat és megtörtént!~
125 3| várnia halálra; egy perc, egy fuvallat és megtörtént!~
126 3| hívni fel, én őt ujjamnak egy mozdításával lesújtom a
127 3| emberrel tart?~– Kérem alássan, egy alkalmatlan ügy. Pesten
128 3| ügy. Pesten elfogott, hogy egy előfizetési ívét hozzam
129 3| fáradjon ön oda; tegye az ívet egy üres borítékba, írja rá
130 3| két párt volt ismeretes: egy „igen” liberális és egy „
131 3| egy „igen” liberális és egy „még annál is” liberálisabb.~
132 3| kérdéssel többet, hanem egy hatalmas fúvással Vezúv-kitörést
133 3| válaszolnia.~– Akkor tudok egy szép köszöntőt; a legszebb
134 3| Ebéd végeztével Hargitay egy percre Judithoz közeledett:~–
135 3| szólt vissza a leány.~Egy percre mind a ketten egymás
136 4| felül két ágra szakad, s egy kis szigetet képez; a városból
137 4| szerint két osztálya van: egy a szekerek, más a gyalogjárók
138 4| A gyaloghíd közepén van egy tágasabb tér, melynek hátuljában
139 4| napon pedig ugyanaz előtt egy mennyezet van emelve s gyönyörűen
140 4| az egész ünnepélyből, áll egy vén, százévesnél öregebb,
141 4| terepély fűzfa, az alatt van egy kis pad.~Ezen a helyen,
142 4| A távol emberi zaj, mint egy méhköpű zúgása, hallatszik
143 4| a sziget végén, beleülök egy csónakba, és csendesen horgászom.
144 4| mondtad. Hiszen ez szép.~Egy ágyúdördülés a túlparti
145 4| termetétől.~– Ide nem nézne egy világért, pedig tudja, hogy
146 4| díszhintóban maga a nádor, egy szép daliás arcú férfi,
147 4| hintó közelébe juthatni; egy örvendetes „éljent” kiálthatni
148 4| ért, az örömujjongó tömeg egy perc alatt elfoglalta a
149 4| a koszorút, mert azután egy perc múlva úgy össze fogják
150 4| tömörült emberoszlop nyomását egy négyszögölnyi területen,
151 4| az az ötlete jött, hogy egy egyszerű „sokáig élj” kiáltás
152 4| tisztelt…~Abban a percben egy rögtöni roppanás hallatszott,
153 4| roppanás hallatszott, rá egy rövid, egy borzasztó ordítás,
154 4| hallatszott, rá egy rövid, egy borzasztó ordítás, minő
155 5| nádor szeme láttára, alig egy ölnyire hintaja kerekeitől
156 5| zengő éljenkiáltást, és egy perc múlva a koszorúk úsztak
157 5| hogy riadt szerte, mint egy fölvert tábor, s mindenki
158 5| maga leugrott a hintajából. Egy ember, kinek neje szeme
159 5| jó tanács nem jut eszébe. Egy csoport, mely jó előre haladt
160 5| diadalmas zenével nyomul előre. Egy lovas utoléri őket. Egy
161 5| Egy lovas utoléri őket. Egy szót mond nekik, arra a
162 5| szónoklat, s Hargitay még egy pillanatot vet belé, midőn
163 5| megáll a harangszó.~És egy perc múlva elkezdik a harangokat
164 5| ismétléséből támad; hanem egy zűrzavaros zsivaj, mely
165 5| későre fut végig az utcán egy öregasszony, kezeit tördelve,
166 5| Városház téren, akkor kezdett egy csapat férfi nagy zajjal
167 5| a lassan húzódó tömegből egy vágtató lovas; egyike a
168 5| Száznál több nő és férfi, egy kuszált gubanccá keveredve,
169 5| gubanccá keveredve, mint egy folt féreg, melyet a zivatar
170 5| libegteti hosszan a hullám.~És egy jajkiáltás nem hallatszik;
171 5| darab fa nélkül omlottak alá egy gomolyba keveredve, mely
172 5| kezdett, Judit lelkének ez az egy betöltő gondolatja volt: „
173 5| régóta. Sokat gondolt ő egy ilyen percre; sokat képzelte
174 5| lehet az, mikor az ember egy magas helyről az ismeretlen
175 5| után.~A nap odafenn mint egy tűzgolyó nagyított képe
176 5| glóriából egyszerre mintha egy égből alásuhanó alak szállana
177 5| megragadta karját, midőn egy perc múlva szétváltak a
178 5| isten szép világát, midőn egy szabad lehelettel átszívhatá
179 5| Ez az érzés, ez az eszme egy percig üdvözültté tette.
180 5| percig üdvözültté tette. Csak egy percig.~A következő percben
181 5| következő percben ismét egy gondolat villant át agyán,
182 5| országából, hirtelen a vizek alól egy erőszakos kéz ragadta meg
183 5| önkénytelenül összevonaglott a test, egy erőszakos rándulással felveté
184 5| annak ajkait keresve föl, egy végső halálos csókkal, öleléssel
185 5| Hahó! Béla! Ide! – hangzott egy ismerős hang a vizek fölött.
186 5| ismerős hang a vizek fölött. Egy csónak sikamlott a habokon
187 5| sikamlott a habokon végig, csak egy férfi ült abban. Az volt
188 6| mert negyedik már nincs.~Egy előszoba, melyben inasa
189 6| előszoba, melyben inasa lakik, egy dolgozószoba és egy hálókamra
190 6| lakik, egy dolgozószoba és egy hálókamra képezik lakosztályát.~
191 6| ódivatú frakkokban. Nem egy falusi ismerője a költőnek,
192 6| gyertyái csonkig leégve. Előtte egy megkezdett költemény, melynek
193 6| nyugtalanul szobáján végig, egy tallérnyi emlékpénzt hajigálva
194 6| hallatszott ajtaja előtt, s egy gyöngéd koccintás ajtaján.~–
195 6| Szabad!~Két hölgy lépett be; egy fiatal és egy éltes.~– Ah!
196 6| lépett be; egy fiatal és egy éltes.~– Ah! kegyed az? –
197 6| az polgári állására nézve egy fokkal följebb áll az enyimnél,
198 6| átmérlegelte-e, mi kell minden egy színésznő pályafutásához.~
199 6| helyette, ez kevésbe kerül, egy szép szó, egy mosolygás
200 6| kevésbe kerül, egy szép szó, egy mosolygás elég, hanem aztán
201 6| primadonnát a másik ellen izgatja, egy korifeust vagy kettőt meghódít,
202 6| sárkányt? Hisz ezzel a híre egy cseppet sem lesz rosszabb.
203 6| mármost lássa, mire mehet egy nővel, ki életét intézni
204 6| kezükkel fejemen; ha van egy gondolatom, mely sokszor
205 6| saját magam. Szülőimnek egy végrendeletük maradt, melyet
206 6| elé, ha az kedvét találja egy nővel küzdeni.~– „Óh, nő,
207 6| kell fordulnom?~Pusztafi egy percig gondolkozott, azután
208 6| azután hirtelen felállt.~– Egy eszmém van. Ismeri kegyed
209 6| elmerengett.~ ~Ismét egy komor, esős márciusi reggel
210 6| csoportozataiban, miket egy óriás lélek masszív alakokban
211 6| kellett volna vennie, hogy egy óranegyed óta, dacára a
212 6| Judit lakásával szemben állt egy háromemeletes ház, melynek
213 6| odament hozzá, és behívta egy kapu alá.~– Hol jár kegyed
214 6| egyeztünk meg, hogy kegyed egy tragédiában akarja első
215 6| nap van, amiben minden óra egy esztendő. Ma minden lehetséges,
216 6| szaladgált az utcán. Pusztafi egy kis sánta emberkét fogott
217 6| után, és mind odamaradtak, egy sem jött vissza.~És Judit
218 6| volt tiltva, s hogy abban egy új művésznő fog fellépni,
219 6| fájdalmas vonatkozásokkal egy lázadó iránt; melynek minden
220 6| Judit! Itt vagyok – szól egy hang az álfal mögül elősietve.~–
221 6| aki rá nézett, tudta már.~Egy pillanat múlva úgyis kiragadták
222 6| követik el vele, amit ő egy perc előtt; hisz ez olyan
223 6| előadás elején már tele volt, egy óra múlva még egyszer annyian
224 6| Pusztafi szólni akar…~Egy perc alatt elhallgatott
225 6| a két városra, amit még egy elkésett dalhang sem zavart
226 6| lehelt, zajgott lelke előtt. Egy élettörténet volt ez rá
227 6| tele katasztrófokkal, mik egy évtizedet betöltenének,
228 7| messziről olyat mutasson, mint egy mediatizált herceg rendjele;
229 7| Judit ablaka alatt, melyet egy csapat újonc fiatalság követ;
230 7| kegyed szerencsétlen szülői egy nap egyszerre oly gyászos
231 7| megboldogult édesatyjától egy végrendelet van letéve a
232 7| szavakat írta: »Halálom után egy év múlva felbontandó.« Kegyed
233 7| családi összeköttetésre lépni egy férfival, kinek fején a
234 7| fogom kötelességemet, hogy egy botránynak, mely családilag
235 7| szabad ábrándozni; de ha egy színésznő teszi azt, az
236 7| teszi azt, az becstelen! Ha egy szolgáló beszél a kapuban
237 7| szolgáló beszél a kapuban egy ifjú legénnyel, azt mondják
238 7| rá: „ez menyasszonya”; ha egy színésznő teszi ezt, azt
239 7| hírneve? Tehát ennyibe kerül egy nyájas mosoly, egy kézszorítás? –
240 7| kerül egy nyájas mosoly, egy kézszorítás? – És ő ezt
241 7| lelkemmel valóban, igazán egy, úgy az én kezemen keresztül
242 7| a lelkész, az egyházfi s egy templomlépcsőt lakó koldusasszony.~
243 7| ne találjon sehol.~Judit egy kis médaillont viselt keblében,
244 7| keblében, annak egyik felén egy férfi, másikán egy nő arcképe
245 7| felén egy férfi, másikán egy nő arcképe volt.~A férfi
246 7| megdöbbenve pillanta meg egy levelet az íróasztalon,
247 7| nem hagylak el soha, s íme egy nap még le sem telt, már
248 7| sírt sokáig, mint sírhat egy asszony.~Ágya fölött függött
249 7| repkény körülfutotta, abból egy indát letört, összefonta
250 7| akasztá azt ismét ágya fölé.~Egy nő, kinek férje a menyegzőéj
251 7| érzi, hogy most már nem egy, hanem két ember nehéz sorsának
252 8| Egy város a várban~Ha ez idő
253 8| valakibe bele ne botoljék, egy csörtető alak jön rá szemközt.
254 8| hadastyánnal, s hallja, hogy egy kis idő múlva nagy lárma
255 8| fellegvár sáncai közt terül egy kis sétány, melyet kevélységből
256 8| neveznek; ennek a közepén van egy gömbölyű emelvény, melyen
257 8| Éppen azért sietett oda.~Egy csoport nemzetőrtiszt, kiknek
258 8| jönnek követelni a véréből egy kicsit. Nem éppen sokat,
259 8| sokat, hanem egyszerre csak egy cseppet, aztán meg a másodikat,
260 8| pavilonokban tarthatatlan.~Egy sztentorhangú óriás, őrnagyi
261 8| minden hősi bátorság, ha egy orozva támadó undok ellenségnek
262 8| istenesen.~Az első udvaron egy csoport mindenféle öltözetű
263 8| hadsorba állítva látni, kiket egy kék mándlis férfi tanogatott
264 8| tanulta meg az egész tudományt egy Dommiguel-káplártól; most
265 8| Van ugyan a szakaszában egy rossz béreslegény, aki nem
266 8| folyton kiabálva rájuk:~– Egy kettő, egy kettő! Jobbra
267 8| kiabálva rájuk:~– Egy kettő, egy kettő! Jobbra nézz! Balra
268 8| kanyarodj! Állj! Indulj! Egy kettő, egy kettő! Szénás
269 8| Állj! Indulj! Egy kettő, egy kettő! Szénás lábad, szalmás
270 8| nem akart.~– Álljon meg egy szóra, Kapor uram.~– Őrmester,
271 8| hét előtt felajánlkozván egy esztendőre önkéntesnek ide
272 8| hirtelen féljobbot csinált, egy irtózatos „Vigyázz!”-t ordított
273 8| rendes katonaságból állt, egy zászlóalj nemzetőrség is
274 8| Hanem ez a várba fészkelt egy zászlóalj pár hónap alatt
275 8| rudimentáiban.~Lakatos koma egy megállapodás percében bátorkodott
276 8| nem óraütés, ez tűzilárma!~Egy hirtelen magasra felkanyarodó
277 8| mozduljon.~A sáncon állt egy őr, ki a városra onnan lelátott,
278 8| borzasztó volt a városra nézni! Egy tenger volt az, melynek
279 8| háromnegyed része égett egy óra alatt, s a bőszült láng
280 8| tetőgerincén ülve, mint egy paripán, sorozgatá magában: „
281 8| helyettesíté a lemenő napot, s egy mértföldnyi kerületben nappal
282 8| Duna túlsó partján vágtat egy négylovas szekér az almási
283 8| hajdankor.~A szekér hátuljában egy köpönyegbe burkolt férfi
284 8| szekér robogott tovább.~Jött egy mély út, hegyes vidék; az
285 8| hordva a tűz világát; hanem egy felhő, egy vérveres felhő
286 8| világát; hanem egy felhő, egy vérveres felhő nem akart
287 8| festette a tájat.~Reggelre egy kis tóparti város fogadója
288 8| dideregve Bárzsing.~– Igyék egy kis rumot, az helyrehozza.~
289 8| állnak, alig maradt meg egy negyedrésze az egésznek.~–
290 8| az égő házból elfutott, egy kosár búzát vitt az ölében
291 9| azon a télen.~Hanem volt egy kis mező a város szegletében,
292 9| szegény cigányok gunyhósora. Egy csoport sárból rakott putri.
293 9| Azonban annyi ezer ember egy sor nádasviskóban el nem
294 9| s elhelyezi benne magát.~Egy ilyen vásári sátorban lakott
295 9| mondták egymásnak: építsünk egy kunyhót, s lakjunk benne
296 9| külső rekesztékben állt egy vas takaréktűzhely, mely
297 9| főzött, a kunyhó mögött volt egy kis szárnyék, ott állt egyetlen
298 9| alunni. Ha feküdni hagyták, egy helyen maradt, és nem kívánkozott
299 9| mikor a cipőjét felhúzza, s egy kis kerek lyukat talál az
300 9| egyéb gondja, csak az az egy, ami minden víg tréfa után
301 9| t; és akkor a sötétben egy másik halk fohász utánamondja
302 9| Megint néhány hét múlva egy újabb futár azt állította
303 9| Bélát gonoszul rágalmazta egy egész társaság előtt Bárzsing.
304 9| hevenyészett tetőzettel egy kávéházat szereltek fel,
305 9| tisztes agg nő, ki soha egy kávéház belsejét nem látta
306 9| még, személyesen beront egy idegen férfiakkal, katonákkal
307 9| katonákkal tömött házba, hogy ott egy ellenségét fölkeresse, s
308 9| rá nem bírta volna, hogy egy reggelit elfogyasztani betérjen
309 9| Lávaynénak idő kellett hozzá, míg egy pincért elfoghatott az emberi
310 9| van Lávayné, szíveskedjék egy szóra kijönni hozzám, vagy
311 9| a pincér Lávaynéhoz, ki egy szegletben a falhoz támaszkodva
312 9| járókelő egyenruha között egy vörösprémes mentét. Ez a
313 9| feltalálva magát.~Erre már egy tizedes vált ki a többi
314 9| Nagy sokára közelített egy fiatal tiszt, kinek háromszínű
315 9| udvarokon keresztül, míg végre egy sötét, dohánybűzös előszobába
316 9| tábori ágyakon. Azonkívül egy szalmaszék is volt a szobában,
317 9| is volt a szobában, meg egy festetlen asztal.~Itt a
318 9| Olyan sürgetős, hogy egy pillanatnyi haladékot sem
319 9| kijönni belső szobáiból.~Ismét egy ajtó nyílt meg Lávayné előtt.
320 9| kilépett a várkormányzó.~Egy igen nyájas képű férfi,
321 9| nyugodtan az agg nő –, önnek egy futárja érkezett ma a várba,
322 9| hírnevét megölje. Az úr egy hajdankori jó barátját,
323 9| nagyon határos a komikummal. Egy öreg, meghajlott termetű
324 9| szándékkal, hogy ő párbajt víjon egy délceg fiatal férfival.~
325 9| hanem csendesen kivont egy fehér zsebkendőt köpenye
326 9| alól homlokára tévedt, s egy ős vértanú magasztosságával
327 9| kellemetlen. Jó szelleme egy jó expedienst küldött e
328 9| leült kerekes rokkája mellé; egy szál faggyúgyertya mellett
329 9| gondolta, ki hitte volna, hogy egy asszony, akit sohasem látott
330 9| könnyes szemmel énekelve; az egy sötét éjjeli órában képes
331 10| Mire jó egy sánta ember?~A rendkívüli
332 10| tárgy, ember, állat és virág egy idegen égitest légkörét
333 10| Némely embert útnak indított: egy hónap alatt négy városban
334 10| utaztatott; – másikat meg úgy egy helyhez ragasztott, hogy
335 10| szétválasztott, menyasszonyból egy nap alatt özvegyasszonyt
336 10| nem fogta fel.~Ha keresett egy bírót, akire múlhatatlan
337 10| megtörténhetett, hogy ha keresett egy okmányt valami levéltárban,
338 10| érni, talán nem. Vagy pedig egy bizonyos helyen megvan ugyan,
339 10| annak a helynek csak az egy baja, hogy szüntelen tűzzel
340 10| alatt vakond alakjában.~Egy ilyen keserű foglalkozás
341 10| neki se jövet, se menet, egy hajaszála sem szokott meggörbülni.~
342 10| okmányokat a levéltárban hirtelen egy vasládába pakoltak; azt
343 10| pakoltak; azt lepecsételvén egy fiatal tiszti ügyész még
344 10| összetalálkozott Bárzsing Debrecenben egy régi ismerősével, de akinek
345 10| ülnökeinek.~Így neveztek egy kerek asztalt az Úri utcai
346 10| népfenség tanairól; itt mondott egy fiatalember nagyon dobogó
347 10| minőségben, itt ismerkedék meg egy kicsi sánta ifjúval, ki
348 10| lélek.~Mire jó az életben egy sánta ember, akit gyermekkorában
349 10| napra halaványabbá lenni. Egy napon azt mondta neki:~–
350 10| szóra, s Melchior ezért az egy mosolygásért elment volna
351 10| is.~Készíttetett magának egy mankót, mely belül üres
352 10| veszi itt magát.~Melchior egy fogadj istennel szabadulni
353 10| Erdélybe vagyok híva egy nagy úrhoz – mesélt előtte
354 10| újdonságokat titok fejében, amiknek egy részét a hírlapokból is
355 10| Akkoriban úgyis nehéz volt egy éjszakára helyet találni
356 10| Mintha belül üres volna. Egy ilyen üres mankóval jó szolgálatokat
357 10| komáromi táblabírót, aki egy lepecsételt vasas ládával
358 10| együtt?~Melchior gondolkozott egy kicsit, azután azt felelte,
359 10| Ugyan kérlek igen nagyon. Egy igen jó szolgálatot tehetnél
360 10| bizonyos végrendelet, amit egy bizonyos Hargitay tett le
361 10| hogyan közölhesse terveit egy nem barátságos harmadik
362 10| olyan nagy dolgok, amiket egy ember becsületére bízni
363 10| der”, „le”, „un”; csak egy ilyen magányosan álló szótagocskát
364 10| kézben van!~Hanem van azután egy neme a titkosírásnak, melynek
365 10| papírszeletre. Akkor felvesznek egy szót, például ezt: „Helion”,
366 10| betűcsoport marad.~ ~Egy késő márciusi estén döcögős
367 10| jó ellenőrség alatt állt.~Egy tapasztalt régi douanier
368 10| könnyű ekhós szekér, s belőle egy kis sánta ember kapaszkodott
369 10| eközben letámasztá mankóját egy szék mellé.~A vámbiztos
370 10| azzal az egész mankó mint egy etuis, kétfelé válik.~–
371 10| ajánlkozik a tíz darab százast egy ezeresre fölváltani a főpénztárnál,
372 10| Megtanulta könyv nélkül.~Egy egész tömött levelet ilyen
373 10| megtanult könyv nélkül úgy, hogy egy betű nem hiányzott belőle.
374 10| Valahogy szorítottak neki mégis egy kis helyet.~Hanem a vacsorálni
375 10| pecsenye kell.~A többi vendégek egy kicsit nevettek rajta; hanem
376 10| olyan, aki a hadjárat alatt egy tányér puliszkát is fizetett
377 10| Melchior kivett tárcájából egy összehajtogatott tízpengőst,
378 10| padlásra, s lehozok a dúcból egy fiókgalambot helyette. Jó
379 10| kezével a dúcba, kihúzott egy nagy orrú fiókgalambot;
380 10| vacsorájával, kivett a zsebéből egy tízpengőst (egy másikat): „
381 10| zsebéből egy tízpengőst (egy másikat): „No, hogy ne mondja
382 10| süttettem ám meg, hanem csak egy fiókot, aminek az ára két
383 10| Melchior még ott szivarozgatott egy ideig, azután alunni ment,
384 11| korallok piros erdejében egy tört horgonyra bukkan elszakadt
385 11| bukkan elszakadt kötéllel, egy iszapba elsüllyedt ágyút
386 11| elsüllyedt ágyút talál, vagy egy halottat lel, kinek arca
387 11| kapocsvasaiba felaggatva.~Egy kert az egész város képe,
388 11| zabvetéssel.~Egyik főtéren állt egy régi kétágú akácfa; egy
389 11| egy régi kétágú akácfa; egy bomba úgy esett a két ága
390 11| panyókára vetett mentével, egy perc múlva koszorúkkal telefűzve
391 11| a harsogó zenekart, mely egy rég várt, rég elfojtott,
392 11| hamvasztott el, állt akkor még egy ódon alakzatú ház. Még a
393 11| hullottakat nem számította. Egy sem gyújtott, csak a fákban
394 11| nem is tette volna.~Mikor egy bomba fenn a légben pattant
395 11| lecsendesült, a vártér felől egy fiatal pár közeledett a
396 11| bezárt ajtajú ház felé: egy szép fiatal hölgy, ifjú
397 11| kezdenie a zörgetést, míg egy mogorva rekedt hang odabenn
398 11| szerencsém.”~– Bácsikám, én pedig egy igen fontos kéréssel jöttem
399 11| foglalni – szólt az öregúr egy rozzant bőrpamlagra mutatva. –
400 11| vidám újmódi ember; kell oda egy vén paróka is, akin nevessenek
401 11| helyünk, se időnk. Csak egy rövid szertartásból fog
402 11| összekelésünkbe, míg neki egy olyan napernyőt nem szerez,
403 11| történik, legyen az bár csak egy násznagyság viselése és
404 11| násznagyság viselése és nem több, egy újkori ezredes lakodalmán.
405 11| körülöttem? Nem; semmit; mint egy napfényre került csontkoponya.
406 11| világban? Én nem tudom azt. Egy múlt századból hazajáró
407 11| felvilágosodott gyermek is kinevet. Egy múmia. Ki ért engem? Ki
408 11| összehozott. A leány látott egy ifjút paripán, koszorúkkal
409 11| visszatérve; az ifjú látott egy leányt a felmentett város
410 11| hogy halálig szerelmes egy ifjúba, mert az délceg,
411 11| Róbert. Ha engemet szeret, egy üdvözlő szót se!~És azzal
412 12| Halottakkal fedve a csatatér, csak egy csoport kozák portyázik
413 12| akkor találkoztak. Róbert egy csapat kozák ellen védte
414 12| szuronyos vitézzel; Pusztafi egy huszárszakasz töredékével
415 12| visszaverve a kozákokat; egy perc múlva aztán ágyút fordítottak
416 12| ágyút fordítottak ellenük, s egy kartácslövés a mocsárba
417 12| magával be a mocsárba; még egy kartácslövést küldtek utánuk,
418 12| vadállati kacajt, s aztán egy hosszú sikoltást, amint
419 12| hosszú sikoltást, amint egy víz alá bújt menekültet
420 12| megtaláltak és leszúrtak.~Egy lovas csapat alig kétölnyire
421 12| vitéz rejtve volt.~– Végy egy nádszálat a szádba, azon
422 12| Valamelyik közülük elkezdett egy dalt rekedt hangon énekelni,
423 12| közelebb hangzott már.~Hirtelen egy loccsanó zuhanat, s egy
424 12| egy loccsanó zuhanat, s egy halálordítás támadt. A közeledő
425 12| sokáig hallgattak.~– Csak egy bánt – beszélt tovább a
426 12| valaha levethetné. Kötve lesz egy halott emberhez halálig.~–
427 12| gondot.~– Pedig csak ez az egy gondom van most. Hogy fog
428 12| temess el… Ujjamon van egy gyűrű, közepén opállal,
429 12| közepén opállal, az opálkőben egy fekete kereszt, ez jegygyűrűm…
430 12| már. E szomorú ígéretet egy kézszorításban meg kelle
431 12| fellobogó láng. És ezalatt egy a csapatból, távol a tűztől,
432 12| zsákmányörökségén kockázott egy csoport, a másik csoport
433 12| gúnyolás éget… Utálat!… Egy hullát, aki nem védheti
434 12| Az nagyon jó… Hajamból egy fürtöt levágj, és azt is
435 12| üvöltés, lónyerítés támadt; egy csoport éhes farkas meleg
436 12| alant a legundokabb halál.~Egy nagy, vén fűzfa volt a cél,
437 12| magányosan emelkedik ki itt-amott egy olyan özvegy fűz; jelezvén,
438 12| vehetnék el erőszakkal. Egy fürtöt levágott hajából,
439 12| az érkező felé. Pusztafi egy csóvát tartott kezében összefogott
440 12| szétfutott közeledtére, de egy vén csikasz ordas szembeállt
441 12| vonult.~Pusztafi legelébb is egy nádkévét állított fel, és
442 12| nádkévéket a vén fűzfa körül. Egy piros szál vesszőt letört
443 12| gallyaira; a terebélyes fa, mint egy tűzsátor borult körös-körül
444 12| nem maradt más ott, mint egy nagy, fekete szérű fedve
445 12| törzse; kormos öble mint egy gyászhamvveder, melyben
446 12| gyászhamvveder, melyben egy hírét bevégzett hős maroknyi
447 13| A feleség~Van egy várrom az aradi szőlős hegytetőkön,
448 13| lucendo”.~E várrom alatt van egy kastély, e kastély kertében
449 13| e kastély kertében van egy igen szép lugas tujabokrokból
450 13| jerikói rózsából; a lugasban egy fehér márványasztal; a mellett
451 13| egymással, kezet szorítanak, egy szót mondanak, s továbbmennek;
452 13| valaki a kardját törte ketté; egy szobában tompa csattanás
453 13| vendége volt Béla is. Ő egy félreeső helyet keresett
454 13| hibámat: meghalok. Feloldalak egy fátum alul, mely bennem
455 13| napjaidat nem fogja megmérgezni egy elbukottnak beláthatatlan
456 13| mögül csendesen eléje nyúlt egy fehér asszonykéz, s a leírt
457 13| amikor a halált hívod, én egy perccel hamarább érkezem
458 13| meg, hogy ne sírjon, mint egy gyermek, midőn ezt a nőt
459 13| nagyobb erőnek hiszed azt, ha egy férfi egy rövid perc alatt
460 13| hiszed azt, ha egy férfi egy rövid perc alatt agyán egy
461 13| egy rövid perc alatt agyán egy golyót átröpít, mint mikor
462 13| golyót átröpít, mint mikor egy asszony viharban, éjszakán,
463 13| mondtad nekem: számodra egy egész világ vagyok; most
464 13| egész világ vagyok; most egy egész világ elveszett rád
465 13| és szolgállak híven, mint egy rabszolga.~– Lesz bátorságod
466 13| rabszolga.~– Lesz bátorságod egy fényes múlt után egy sötét,
467 13| bátorságod egy fényes múlt után egy sötét, egy lemondott jövendő
468 13| fényes múlt után egy sötét, egy lemondott jövendő elé menni?~–
469 13| túléli a testvérnemtőket!…~Egy könnyű szekérke állt az
470 13| ott sáncnak tolulva, ha egy eltűnt közülük, ki gondolt
471 13| Olyan nevetni való ez! Egy férj, ki beszegődött saját
472 13| odább robogott; a cseléd egy „megáldj isten”-t kiáltott
473 13| útitársra nem talált, ki vele egy irányban haladt volna. Minden
474 13| jött felé, arra, amerre ez, egy sem igyekezett.~A szemközt
475 13| sebesebben vágtattak.~Egyszer egy hatalmas csörtető ernyős
476 13| rákiált a szemközt jövőkre egy kellemetlenül ismerős hang: „
477 13| fog menekülni, mert hisz egy asszony van vele, aki érette
478 13| országúton előre. Még csak egy szekérrel találkoztak; ez
479 13| lovak. Két nő ült rajta és egy tizenkét éves fiú. Azok
480 13| kelle szembemenni.~Csak egy erdő takarta el őket még
481 13| meggyalázzanak. Ha valaki egy férfit neje előtt megüt,
482 13| kezében tartott útitáskájából egy nagyöblű kettős pisztolyt
483 13| az én arcomat ez ellennek egy csókja vagy a tiédet egy
484 13| egy csókja vagy a tiédet egy ütése érhetné, az egyik
485 13| hátrahajolt, neje átölelte őt, s egy hosszú csókban elmondták
486 13| pattogtatni kezdett az ostorral, s egy vidám dalt fütyörészett;
487 13| kedves ifjú főt, ha kell, egy perc múlva szertelőni!…~…
488 13| vagy mintha mindez csak egy átvonuló álomkép rajzata
489 13| elhangzott, és a menekülőkhöz egy szót sem intézett senki.~
490 13| Columbus tojásának története. Egy utazó, ki egész bizalommal
491 14| ha elgondolta, hogy van egy betege, akinek torokgyíkja
492 14| akinek torokgyíkja van, egy másik ideglázban fekszik,
493 14| másik ideglázban fekszik, egy harmadik a sorvadás utolsó
494 14| ijedten visszatántorogva. Egy nő állt előtte, lefátyolozott
495 14| Hírlapok és affélék.~Judit egy üldözött vizsga tekintetével
496 14| a könyvszekrény mellett egy emberi alakú tárgyat, mely
497 14| kapva.~A hallgatózó alak egy csontváz volt, orvosi tanulmány
498 14| tanulmány hideg tárgya, egy nagyon régen hallgató ember,
499 14| nem éri. Melchior agyán egy örömvillám cikázott keresztül.~–
500 14| elfelejtse, azért, hogy egy távollevő barátjáé jusson
1-500 | 501-1000 | 1001-1376 |