Fejezet

 1     1|              megemelje, s vele éppen oda, ahol a hármas zöld halomra
 2     1|         részvétek törekvései egyedül oda összpontosulhatnak, hogy
 3     1|            szűk volna neki.~– De isz oda ugyan többet be nem megy;
 4     2|          falusi jószágunk, kimegyünk oda; te jó gazda vagy, én takarékos,
 5     2|             én kedvemért” rendeznek, oda el fogok menni. S már most
 6     2|            menni. Íme most egyenesen oda indulok; nálam van a levél
 7     3|            szavába került Bárzsingot oda beültetni. Most már késő
 8     3|              No azért ne fáradjon ön oda; tegye az ívet egy üres
 9     5|    hullámsírba leugrik? milyen lehet oda alant? sokáig tarthat-e?
10     6|              Nincs, nincs eszme, ami oda való volna. Elolvassa, amit
11     7|               Azt úgy feledte.~Judit oda sietett, hogy a gyertyát
12     8|             szó. Éppen azért sietett oda.~Egy csoport nemzetőrtiszt,
13     8|          nemzetőrség is rendeltetett oda, mely nagyobb részt a városi
14     9|              akkor veszi észre, hogy oda van fagyva; mikor a cipőjét
15     9|            van még meg; azt nem adom oda. Ön egyenesen a mellemnek
16    10|              hadsereggel kalandoz, ő oda utána nem megy. Voltak igen
17    10|       tehetnél nekem. Ha még egyszer oda fogsz menni, járj utána,
18    11|             vidám újmódi ember; kell oda egy vén paróka is, akin
19    14|              ne nézze meg, ne menjen oda – erőszakolá őt Melchior
20    14|          nevetgélve a leányzó.~– Nem oda bizony.~– Még kegyelmed
21    16|            fára én emlékezem. Vigyen oda.~András odavitte a nőt,
22    17|         álomra szunnyadt; bizonyosan oda tette fejét az ő vánkosára.~–
23    17|          akarná tenni, az engemet is oda tegyen vele.~Óh, ami kezdete
24    17|              az enyém és én nem adom oda. Mondjatok bolondnak, mondjatok
25    17|     mindenről értesülve van, s éppen oda indult. Valami fiatalember
26    19|           álomlét boldog országaiba; oda is követik.~Ha Szerafin
27    19|      pálinkákat, miket mi egy időben oda elrejtettünk, azt gondolva,
28    20|     mutogatni, policájra felküldeni, oda személyesen érte menni,
29    21|          démoni gúnymosollyal hajolt oda hozzá.~– Nos, meister Fritz,
30    22|     nevelőjét, külföldre kiviendi, s oda azután te is utána mehetsz.
31    22|            meg hozzá. Tehát Béla nem oda menekült.”~Juditnak jól
32    23| skarlátvörösbe öltözött férfi lépett oda mellém, és fölkért egy keringőre.
33    23|            közül többet, aki egyszer oda felment; hanem hallottam
34    23|              nem engedte.~– Ne üljön oda.~– Miért ne?~– Mert… (Itt
35    25|            odamegyünk.~– Igen, igen, oda fogok menni. Ma rögtön útlevélért
36    25|             úr is el fog velem jönni oda.~– Minden bizonnyal. És
37    25|           egy korhadt pad és asztal; oda leültette Lávaynét a hadastyán.~–
38    26|              nyelven deklamálnak; én oda mind nem mehetek, az mind
39    27|              nyelven deklamálnak; én oda mind nem mehetek, az mind
40    29|           még: és ötödik nap te mégy oda hozzá, és hatodik nap te
41    29|         felnézett a plafonra, mintha oda volnának felírva mindazok
42    30|          komornyik a kertbe utasítá; oda mentek le ozsonnázni az
43    30|            tudja, hogy egy intésével oda küldhet, ahova akar; ön
44    30|       erkélyen. A herceg nem vetette oda prédául az új vendéget a
45    31|       férfiakat, akik nevetve jöttek oda, s meggyőzve tértek vissza.
46    32|            holnap én mentem volna el oda.~– Nagy szerencsémnek tartottam
47    33|           még egy utam van délig, de oda már gyalog is elmehetek.~
48    33|              kisgyermekét, azt vitte oda férjéhez, mintha az többet
49    34|             szállásomon találkoztam. Oda hozták a derék embert éppen
50    34|        fűzfára, s egy követ cepelünk oda, ahol derék bajtársunk nyugszik,
51    34|           Nem megyek.~– Nem jössz?~– Oda nem megyek. Ezt a nőt kerülöm.~–