Fejezet

 1     1|        nyúlt pofából egyszerre ez a hosszú meredt szemű ábrázat. Vencinek
 2     1|              hogy nem kell az egész hosszú verseskönyvet végigolvasnia,
 3     2|            atyádat és anyádat, hogy hosszú életed legyen e földön”,
 4     3|             felvéve íróasztaláról a hosszú okiratot –, tessék megérteni
 5     4|   egyensúlyt; az iskolák növendékei hosszú orgonasípsorban és a mindenféle
 6     4|             a processzió tart, igen hosszú lesz nekem.~– Nem jössz
 7     5|       kedvese az életnek és az élet hosszú rejtelmeinek rabolja vissza;
 8     9|         vezeté az ismeretlen alakot hosszú, homályosan világított folyosókon,
 9    10|      borotvált fejére íratta fel; a hosszú útban kinőtt a leborotvált
10    12|       vadállati kacajt, s aztán egy hosszú sikoltást, amint egy víz
11    12|           hallgattak mind a ketten.~Hosszú hallgatás után ismét megszólalt
12    12|            felé fordulva, kezében a hosszú dárda. Ez az őrs.~Az ifjaknak
13    13|           hurcolja a jeges, fagyos, hosszú földsarki éjszakába. Az,
14    13|             neje átölelte őt, s egy hosszú csókban elmondták egymásnak
15    13|           prémes veres süvegeikről, hosszú dárdáikról messziről meg
16    13|         fehér lovon, hegyes sisakú, hosszú kabátos sorgyalogok, tányérsüvegű
17    14|            le kell vágni azt a szép hosszú haját – szólt messze elgondolkozva
18    14|     emlékszik rá, Béla homlokán egy hosszú sebhely látható.~– Igen.
19    14|            köteléket; már akkor egy hosszú rózsaszínű vonal, egy begyógyult
20    15|             szokott néha a lázbeteg hosszú álmatlan éjszakákat űzni
21    15|            kivett valami összegyűrt hosszú, vékony foszlányformát,
22    15|       gyorsan elszállít.~És ebben a hosszú órájában a kétséges küzdelemnek
23    15|        térség lett helyükön. Másutt hosszú sor sánckaró zár el ismerős
24    15|             sáncok mögött; majd egy hosszú sor következik, ahol minden
25    15|       ülésezett.~Bebocsáttaték.~Egy hosszú asztal mellett ültek többen
26    16|           még azon éjjel elindult a hosszú útra Kapor Andrással, ki
27    16|            a többi elszórt sorban a hosszú völgyön végig; a kémények
28    16|       abrakolásra.~Tehát baj van!~A hosszú falun végtől végig kellett
29    17|            mély csend, és e halálos hosszú éjben még azután sokáig
30    17|          beküldeni bort. Az éjszaka hosszú, a szoba hideg, a halott
31    17|      arcával neje márvány keblén, s hosszú lélegzetével iparkodék azt
32    17|             csendesen lezárta ismét hosszú selyemszálas szempilláit
33    19|         ahogy lemégy, balra van két hosszú ászokfa. Amint a külsőt
34    20|            jegyezgetett valamit egy hosszú papirosra.~Kolbay egy bosszúálló
35    20|             aszaló hídjára kirakott hosszú iratokat; hogy indulnak
36    21| faragványocskákat készítettek, hogy hosszú idejük teljék, azzal Dolnayné
37    21|           más nyelven; lapos sipka, hosszú ernyővel volt a fején, s
38    22|           kitántorgott a színpadra. Hosszú taps fogadta; soha gladiátort
39    22|       hintók, bérkocsik érkeznek, s hosszú falanxot állnak a színházzal
40    23|             Repültünk, keringtünk a hosszú termen végig, s amint a
41    28|      sebhely egy pillanat alatt egy hosszú regét mondott el neki. Egy
42    29|          család körében, mint mikor hosszú száraz nyáron telve a lég
43    29|      nevetve csapott térdeire. Nagy hosszú fogai egész sorral kilátszottak
44    31|           kérdé Judit megszakítva a hosszú hallgatást.~– Óh, igen csodálatos –
45    31|     kényszeríte bennünket lakni egy hosszú siralmas időn át. Azalatt
46    32|            a földön?~Az öregasszony hosszú szálat eresztett rokkáján,
47    32|             sürgeté Szerafin, kit e hosszú preambulum idegesített.~–
48    33|         szerinti merész kivágással. Hosszú leeresztett angolos fürtei
49    34|           szokták hálálni, s azokra hosszú idők múlva is megemlékeznek.
50    35|           amikben a szép asszonynak hosszú életet kívánnak, késő évekkel,