Fejezet

 1     1|          hatással volt az ön beszéde rám. Én, aki megszoktam az ön
 2     2|          megkérem, hogy terjessze ki rám becses pártfogását.~– Te? –
 3     2|             dresszíroznád arra, hogy rám rohanjanak. – Ekkor aztán
 4     2|       következménye. Azt csak tessék rám bízni. Ah, Judit kisasszony
 5     6|              valami küldetést bízott rám. Lehet ez tőlem nevetséges
 6     7|            én megyek. Te várni fogsz rám és szeretsz. – Isten veled,
 7     9|              az asztaltól; azt bízta rám, hogy mondjam, már ő a várba
 8    12|        eltemess… Eltemess, úgy, hogy rám ne találjanak: se ezek,
 9    13|         feladata ez, magam kívántam, rám mérte az isten, s én elvállalom
10    13|          Megfogadod, amit én mondok? Rám bízod magadat?~– Felöltöm
11    13|          suttogá Béla. – Ez az ember rám ismert.~– Hajtson „kend”
12    14|           ijedten. – Itt leskelődnek rám!~Azzal szilajon ugrott fel
13    14|             az orvos.~– Figyeljen ön rám jól. Én huszonegy éves vagyok.
14    14|                 Ön az Kapor bácsi?~– Rám ismert a tensasszony? –
15    14|       Komáromban.~– Igazán nem ismer rám senki? – kérdé nevetgélve
16    14|            Még kegyelmed sem ismerne rám?~– Elmehettél volna énmellettem;
17    15|              nem ül ma.~– Hallgasson rám kegyelmed. Nézze, én nem
18    15|             te hülye, te! Hát te még rám fogod, hogy részeg vagyok!
19    19|            igen jó bort szerezni, ha rám hallgatnál.~– Nem szabad
20    20|            láttam azt az embert. Még rám mosolygott. Mintha kutyába
21    21|         közelebb lépett.~– Figyeljen rám.~Szerafin eddig németül
22    21|              miért nem. Valahányszor rám gázolnak, mint egy sáros
23    23|      iszonyodtam a csatától; de ha ő rám tekintett, attól még jobban
24    23|        hátrafordította, s úgy nézett rám vissza hidegen; csakhogy
25    23|              álló kozák észrevett, s rám kiáltott. Nem értettem mit
26    26|      gyászolni. Ezért még valami vár rám, valami rossz, mert mindenért
27    27|      gyászolni. Ezért még valami vár rám, valami rossz, mert mindenért
28    28|             időt és helyet; hanem ez rám nézve mind kevés reális
29    28|           mozdul meg neje mellől. Ez rám mint férjre nézve, nagyon
30    28|          Most tehát a dolog így áll. Rám nézve ez az alternatíva
31    29|            van. Az a bizonyos valaki rám bízta, és fölhatalmazott,
32    30|      parasztjaival akar kiegyezni, s rám bízta érdekeit.~– Ah, az
33    30|             megharagítani; szeretném rám haragítani, hogy dühbe jönne,
34    30|          Tehát lássuk az ügyet, amit rám akar kegyed bízni. Ki ellen
35    30|              most a szemem közé, még rám ragad a nevetése. Ön sohasem
36    30|          engem, amit soha nem mérhet rám: az emberek megvetése, ha
37    32|     meglepetten.~– Ha tovább hallgat rám, át fogja látni, hogy honnan
38    33|            férj neje; ön nem gondolt rám többet, de én imádtam önt.
39    33|           többet, de én imádtam önt. Rám homályos hírt vetett a nálamnál
40    34|       kellene még, hogy te se ismerj rám! – dörögte fennhangon a
41    34| hátranézegetnek, s a nagy urak, akik rám se néznek. Ilyesmit nem
42    34|            vasvilla szemekkel néznek rám, s várják, hogy melyikünk
43    34|               Ha öten-hatan rohannak rám, mint a csahos ebek, amik
44    34|            Nekem úgy látszik, mintha rám is ragadt volna belőle valami,
45    34|              üldözött. Halála óráján rám bízott egy izenetet, amit
46    34|              fogok halni, azt mondja rám minden ember: „Ugyan jól
47    35|              De miért nem jő hát, ha rám talált, ha keresett? Mért
48    35|        nyernél vele. Te sem ismernél rám róla, meg az úrnőd sem.
49    Ut|         következik a szomorú része – rám nézve.~Amint engemet elítéltek