Fejezet

 1     1|           átmenettel, hogy az ember alig ismer rá, mint lehetett
 2     1|       teremben minden elcsendesült, alig hangzik annyi nesz, mintha
 3     1|         szóra át kezde melegülni.~– Alig hiszem, hogy tudjon hozzá –
 4     1|            Holnap többet mondhatok.~Alig tette be maga után az utolsó
 5     2|        annak indult.~– Akik azelőtt alig lehettek el nála nélkül,
 6     2|              El is eblábolt őkelme, alig találta ijedtében a kilincset
 7     5|              a nádor szeme láttára, alig egy ölnyire hintaja kerekeitől
 8     8|        rettenetes sastoll. Az ember alig ismerne rá Bárzsing barátunkra.~
 9     8|            amit az egyik kicsúfolt; alig lehetett őket lecsillapítani.~–
10     8|           Bárzsing úr elől, hogy az alig győzte őt szemével kísérni.~
11     8|    vonásokat világít meg azon, hogy alig merjük ráfogni, hogy ez
12     8|           Bárzsing reszkető kezével alig bírta nagy kipkapkodva előkeresni
13     8|             tűzben, lángban állnak, alig maradt meg egy negyedrésze
14     9|            boldogság, hogy az ember alig találna még valami kívánnivalót.~
15     9|               Benn voltam a várban.~Alig akarták elhinni.~– Hogy
16    10|           meg annyi pénzhez jutott, alig tudta, hogy adjon túl hirtelen
17    10|         Melchior a közös étterembe. Alig kapott helyet, annyira tele
18    11|        zárva az utca felől. Kapuján alig látható már (tán idő mosta
19    12|         leszúrtak.~Egy lovas csapat alig kétölnyire lubickol végig
20    12|           menekvők úgy számítottak; alig puskalövésnyi távolban három
21    13|   poggyászszekerekkel.~Az előcsapat alig kétszáz lépésnyi távolban
22    15|            huszárújoncokat!~Katicát alig lehetett újra becsalni a
23    16|            le karjai közt. Útközben alig evett valamit; csak teával
24    16|        egyes meredély út vonul alá, alig különböző azoktól a vízmosásoktól,
25    16|            ott kell lennünk.~András alig engedte lovainak, hogy kifúják
26    16|     kutyaugatás – ez farkasordítás.~Alig mondta ki, hét darab ordas
27    16|           beállt, s a hólepte mezőn alig lehetett felismerni az utat.~
28    16|         majd fog menni odább.~Pedig alig volt jártányi ereje már.~
29    16|            mindjárt otthon leszünk. Alig kétszáz lépés már az út.~
30    16|           állt lábaik előtt a falu, alig százlépésnyire az ereszkedőn
31    21|            birtokát elfogadni, mely alig tesz húszezer holdacskát.~
32    21|             Fiatal legény volt még, alig 25-26 éves; simára borotvált
33    21|       magyarul szólt hozzá, lassan, alig hallhatón:~– Ön, barátom,
34    26|   oldalszoba, melynek széle, hossza alig több öt lépésnél, egy mindig
35    26|       üríteni.~Judit megadta magát. Alig bírt megállni roskadozó
36    27|   oldalszoba, melynek széle, hossza alig több öt lépésnél, egy mindig
37    27|       üríteni.~Judit megadta magát. Alig bírt megállni roskadozó
38    30|             végződni. Csalatkozott.~Alig esteledett, a szüretelők
39    30|        Nézzed ezt a fiatal kölyket, alig húszéves, aztán az egész
40    31|           olyan erősen jóltartotta. Alig várta ő maga is, hogy ismét
41    32|             az élők közé.~Pedig már alig van egy ismerőse a városban.~
42    32| építtetlenül, s amik felépültek is, alig találja magát bennük otthon
43    34|     Fertőynek e rögtöni balesetében alig volt már kinél segítséget
44    34|            volt szokott életrendje.~Alig töltött néhány órát ágyban,
45    34|             sokszor emleget. Hiszen alig van életünknek olyan korszaka,
46    35|            rajta a halvány asszony.~Alig bírta reszketését eltitkolni;
47    35|             reszketését eltitkolni; alig merte szemeit fölemelni
48    Ut|         megkezdve, s erre az alapra alig van valami fölépítve. A