Fejezet

 1     1|               s avval elszaladt, azt mondta visszajön.~– Hó! – kiált
 2     1|            hiszen Judit… (Tovább nem mondta Lávay.)~– … Hogy Judit ezt
 3     1|            észleleteit, s egypárszor mondta a kísérő inasnak: „Mért
 4     2|         gyűlésen tartott; amiben azt mondta, hogy a parasztot fel kell
 5     2|            rájuk?~– A vígjátékra azt mondta, hogy „csinos kis vígjáték”.~(
 6     2|             drámára?~– Arról meg azt mondta, hogy „ugyan mérges kis
 7     2| költőkritikus valami költői műre azt mondta, hogy „mérges kis jószág”,
 8     3|       meglátta, majd megcsókolt; azt mondta, hogy tiszteli a tekintetes
 9     4|           magának a cselédektől, azt mondta, hogy már ezután olyanhoz
10     5|         feltekinteni, mert talán nem mondta volna nekik, ha megismeri.~–
11     6|            összeráncolta szemöldeit. Mondta magában: no ennek ugyan
12     7|     nehezedik női vállaira, és talán mondta magában: „Anyám, boldog
13     8|       előkeresni igazoló okleveleit. Mondta, hogy eresszék gyorsan odább,
14     9|             eléállt, hogy no azt nem mondta Bárzsing, hogy Béla mint
15     9|            Szerafin kezét.~– Ezt jól mondta Szerafin. Ez igazán volt
16     9|               Hanem a parancsnok azt mondta neki, hogy nagyon jó volna,
17    10|    halaványabbá lenni. Egy napon azt mondta neki:~– Tisztelt asszonyom,
18    10|           vámbiztos nagy bonhomiával mondta neki, hogy ez igen jó ötlet
19    11|           minden beszélgetést, s azt mondta:~– Szép tudomány a haditudomány.~
20    13|             ne törjék.~Még senki sem mondta nekik, hogy mi elől fut,
21    14|             vakmerő volt; mindig azt mondta, jobban hajtsa Kapor bácsi
22    15|              mai napon kegyednek ezt mondta: „Asszonyom! öreg asszonyság,
23    16|               ez farkasordítás.~Alig mondta ki, hét darab ordas ugrott
24    17|            kívántak. A házigazda azt mondta háznépének, hogy csak menjenek
25    18|   összenézett, s most már Blumné nem mondta Szerafinnek, hogy ne adjon
26    22|          elhulló vércseppe volt.~Azt mondta mindenki, hogy sohasem játszott
27    22|            nem tudtam.~– A házmester mondta, hogy meglelte a tensasszony
28    23|           kezemet kezében tartá.~Azt mondta, hogy ma itt fog aludni.~
29    25|         egész lelki határozottsággal mondta rá, hogy „jawohl”.~– No
30    25|              valót, kegyed akkor azt mondta nekem: „Nem adok; máskor
31    28|              a saját kezemmel. Minek mondta ön nekem, hogy Judit menyem
32    28|             a szép asszony aztán ezt mondta férje előtt: „Úgy megijedtem,
33    29|       köszönését elfogadja, de ő azt mondta, hogy a sors elégtételt
34    30|            kedves ember. Sok asszony mondta már azt felőle, hogy olyankor
35    30|          megölni való szép!~Béla azt mondta rá, hogy innen-onnan ismeri.~
36    31|            etikett óráját.~Judit azt mondta neki, hogy szívesen látja.~
37    31|       beszélt a table movingról; azt mondta, hogy most itt hagyja, majd
38    31|         Bizonyos, mert ez az asszony mondta. Hiszen tegye azt. De mi
39    33|            Előtte való este Béla azt mondta családjának, hogy egész
40    33|            végtárgyalása Fertőyvel – mondta az öregasszony menyének –,
41    33|           Szerafin oly hangnyomattal mondta azt a két szót, hogy akárki
42    34|             aztán tenni kellett, azt mondta, hogy „szólj már te is”.
43    35|              keresztül metsz. Mintha mondta volna: „Ugyan jól jártál
44    35|              vissza.~– Őnagysága azt mondta, hogy csak egy percig tessék
45    Ut|        kiadásához.~– Hjaj, barátom – mondta a helytartó –, az még nem
46    Ut|         templomba.~A jó Haymerle azt mondta, hogy erre az egyre nincs