Fejezet
1 1| feszes lószőr nyakörvet, mely fejét egyenesre tartja; bajuszát,
2 1| Nagyon mély dolgokon töri a fejét. Nem szeretem az ilyen embert.
3 1| szemrehányásra szomorún hajtá le szép fejét.~– Talán mégis: – az atyámat.~–
4 1| tréfásan leskelődve dugá be a fejét az ajtón.~– Nem szabad az
5 2| megsimogatta, megcirógatta a fejét: „Óh, te okos, te kedves
6 5| hogy ismét elborította fejét a hullám.~A másik pillanatban
7 6| lábaihoz hajítani vagy kedvese fejét.~Már ki volt világítva a
8 8| van festve, csóválja meg a fejét; azt is tán csak azért,
9 10| Jeruzsálemben, ahova a jövevény fejét lehajtsa: úgy tele volt
10 10| követ, ismét lenyírták a fejét, s elolvasták róla az izenetet.
11 10| aztán vizsgálódva emelte fel fejét, perc múlva szárnycsattogtatva
12 10| urak pávát süttettek, a fejét meg a farkát épen szokták
13 12| Pusztafi halkan kiemelte fejét a vízből, s utánuk nézett.
14 12| társát letette válláról, fejét a fa derekához támasztá,
15 12| Nősténye háta mögött állt, s fejét keresztültéve hímje hátán,
16 13| lovakat. Nagyon csóválta a fejét, s odább ment. Bizonyosan
17 14| remekeit szokta végezni, s szép fejét a karszék támlájára hajtva,
18 14| szoktatva, hogy ahol letette a fejét, ott elaludt. Amint a szállásra
19 14| csendesen visszafordítá a fejét, megszólalván.~– Tensasszony… –
20 15| lehet – szólt az öreg halász fejét megrázva. – Még ha a csónakom
21 15| keresztül, mihez csapzott fejét bódultan hajtja le a falrepedésben
22 15| leülni. Judit szédelegni érzé fejét: a zsibbasztó helyzet, az
23 16| félelme.~Kapor uram csak a fejét csóválgatta; nem szólt semmit,
24 16| András megrázta búsan a fejét, s erősebben fogta lovai
25 17| szunnyadt; bizonyosan oda tette fejét az ő vánkosára.~– Szegény.
26 17| hogy arca pirul?~A gazda fejét rázta, nem lehetett azon
27 21| borult, két kezével annak fejét takarva el. Mintha öntestével
28 21| úgy tudja nyakába húzni a fejét, mint ahogy kitanult kertészek
29 23| előttem állt, csakhogy a fejét hátrafordította, s úgy nézett
30 23| homlokomat.~Azután lehajtá fejét a vánkosra mellém.~Fehér
31 24| Bárzsing nagyon csóválta a fejét.~– Higgye el ön nekem –
32 25| meglátogatott azon töri a fejét, vajon mi oka lehetett ennek
33 26| hogy Fertőy mi jóban töri a fejét. Sietett azonnal Almásnál
34 27| hogy Fertőy mi jóban töri a fejét. Sietett azonnal Almásnál
35 29| határos vállalatra adta fejét, midőn e nagy úrral dacolni
36 30| szülemlett. Kacagott, de a fejét rázta; az igazi indok nem
37 30| banda feje. Nézzed, mikor a fejét hátraveti, nem törődik se
38 32| szálat eresztett rokkáján, s fejét csóválta, azután csak kimondá
39 32| emlékei kötik. Ön elveszté fejét.~Szerafin remegett, mint
40 33| azt szétterjesztve, s a fejét csóválja utána. Egy kopasz
41 34| Amint fel-felüti bennem a fejét egy emlék a múltból, hajrá!
42 34| posványából dugja ki egyszarvú fejét valami mítoszi remény szörnyalakja. –
43 34| ő hirtelen visszakapta a fejét. Valószínűleg meg lehetett
44 35| rebegé, s azzal félrehajtá fejét, és összeroskadt.~Pusztafi
45 Ut| kormányzó nagyon csóválta a fejét: „a hazára nézve üdvös”.~–
46 Ut| Zsigmondnak nem volt kedve a fejét az oroszlán torkába bedugni;
|