Fejezet

 1     1|          én meg a huszártul tudom, akinek ki van adva a rendelet,
 2     1|            van egy kedves rokonom, akinek neve Bella, hanem az leány.~
 3     1|        mintha egy ember állna ott, akinek a feje már le van vágva
 4     1|     emberhez akarsz te nőül menni? Akinek már feje felett függ a pallos.
 5     1|      embert ráuszítja a kabátosra, akinek a nevét úgy fogják átkozni,
 6     2|      hájnak induló táblabíró vagy, akinek annyi bátorságod sincs,
 7     6|          ég egészen nekikeseredve. Akinek múlhatlan dolga nincs odakinn,
 8     7|     mennyire szeretett az a férfi, akinek ilyenre is volt gondja,
 9     8|         azok lépnek legrosszabbul, akinek ha Kapor András uram megmutatja,
10    10|            kiforgattak sarkaikból. Akinek semmi köze nem volt is a
11    10|            hirtelen rajta.~Hát még akinek valami sürgetős elintézni,
12    10|           tartozó ember volt, mint akinek azt végre kelle hajtani.
13    10|           egy régi ismerősével, de akinek a nevét nem tudta.~Egyike
14    10|        vidékre volt beteghez híva, akinek szürke hályogot kellett
15    10|            Melchior úgy tett, mint akinek a rejtett szavát kitalálták.
16    11|           világban! Szép leánynak? Akinek vőlegénye van. Ezredes kapitány,
17    11|          itt megy Zeleji Róbertné, akinek férje ilyen meg ilyen vitéz
18    14|   elgondolta, hogy van egy betege, akinek torokgyíkja van, egy másik
19    14|       tudjam-e? Halottam legyen-e, akinek életéért imádkozom? Ez az
20    14|      rágalmaznak, cselt szőnek, de akinek honfibánata van, az szent
21    15|           földi, se égi háborútól. Akinek az Úr megerősíté az ő lelkét.~
22    15|          várudvaron; olyan őrnagy, akinek egy közkatonája sem volt
23    17|      szökevény?~– No, olyan ember, akinek a fejéért nem adnék egy
24    19|      aziránt, hogy ki van odabenn, akinek az ujján Róbert gyűrűjét
25    20|         leszállt, egy másik úrral, akinek pápaszem volt az orrán,
26    21|       hárommillió jobbágya lakott, akinek darabját szabadságában állt
27    21|        mostani asszonyról van szó, akinek kegyelmességed udvarol;
28    23|             ékszernek is nézhette, akinek tetszett.~Hanem egyszer
29    25|         ott van nála, megláthatja, akinek tetszik.~– De hisz az rettenetes,
30    25|            egy vén ember tanácsát, akinek már semmi oka sincs senkinek
31    26|             hogy kegyed színésznő, akinek nevét olvassák. Nem hiszi-e,
32    27|             hogy kegyed színésznő, akinek nevét olvassák. Nem hiszi-e,
33    29|          tartozott tudni, hogy az, akinek a leveleit oly kedvesen
34    30|      egyikben sem találta azt fel, akinek láttára a fehér arc egyszer
35    30|     szemjárását, s észrevette azt, akinek az üdvözlés szólt. Nem kérdezősködött
36    30|           ujjával fölemelhetne; de akinek őrizkedik ujja hegyét nyújtani,
37    30|           fejéhez a poharat annak, akinek a szeme tele nem lesz könnyel.~
38    31|           az a bolond öregasszony, akinek csak a fiát kell dicsérni,
39    32|     közönyös, blazírt legyen, mint akinek mindegy, akárki jön megy
40    32|            embert, akihez szólni s akinek szavát meghallani érdemesnek
41    32|        volt kegyed valami; egy nő, akinek férje mindent elnéz. Csekély
42    32|           az nem lesz hízelgés, és akinek azt mondják, az nem lesz
43    34|          lehet egy szépasszonyból, akinek már nem kell „nagyobb” szégyentől
44    34|           fedjetek be…”~Egy ember, akinek azt mondják, hogy keljen
45    34| megsüvegelitek; de ha egy asszony, akinek szívét az alkotó gyöngének