Fejezet
1 1| ereimből, minden idegemet hideg borzongás futotta el; nézze,
2 1| hiszed? – szólt Szerafin hideg kevélységgel nézve le a
3 2| hozott hozzám, attól kilelt a hideg. No ez nem a te dolgod.
4 3| mirtuszt is odamarkolni?~Judit hideg mosollyal nyúlt a mirtusz
5 3| akkor fogta a levelet s hideg, megvető ajkpittyesztéssel
6 5| rég meg volt barátkozva e hideg, bántalmas gondolattal;
7 5| rejtelmeinek rabolja vissza; ez a hideg erőszakos kéz nem engedi
8 5| véve az ölében fekvő két hideg, elkékült arcról.~„Most
9 11| szédülés, szívemet sok év hideg gondja, tollamat igen jól
10 12| meleg vérre éhezett, s a hideg lakomáról kicsapott a kozákok
11 14| színház előtt, őt lelte ki a hideg e látványtól – talán nem
12 14| csontváz volt, orvosi tanulmány hideg tárgya, egy nagyon régen
13 15| feléjük, egy-egy paripája a hideg halálnak, mely olyan gyorsan
14 15| percek, miket egyszer már e hideg sírnak fenekén töltött;
15 15| alant a gyom között; valami hideg csúszó lesz az, aki most
16 15| várta, hogy fog e száraz, hideg hang felkiáltani: „Az nem
17 16| nyárból egyszerre ősz lett. Hideg, borongós, kedvehagyott
18 16| hogy András figyelmezteté: hideg a kő, megárt vele magának.
19 16| istenem!~Azzal ráborult arra a hideg, nedves fára, s csókjaival
20 17| kezébe?~A halott homloka hideg volt, és e homlokon belül
21 17| éjszaka hosszú, a szoba hideg, a halott közelléte még
22 17| halott mellett virrasztok.~– Hideg mulatság. Én inkább a férjére
23 17| átkod rettenetes!… A te hideg kezed messzire elér!… Óh,
24 17| embert. Reszketett.~Pedig a hideg verítékgyöngy a márvány
25 17| szólítsd nődet, vigyétek őt e hideg szobából, és ápoljátok.~–
26 21| jelenlegi férjemhez hozott, az hideg, hiú asszonyi cselszövény.
27 21| egy kőkemény szívet, egy hideg, kegyetlen szívet egy még
28 22| jutalomjátéka.”~Az eső nem volt hideg többé, teste, lelke forró
29 23| a gondolaton, így pedig hideg borzadály járta át tőle,
30 23| visszacsatolta.~Amint a hideg lánc érte az alvó kezét,
31 26| elleni komédia volna és hideg arcátlanság.~Judit lesüté
32 27| elleni komédia volna és hideg arcátlanság.~Judit lesüté
33 29| aligha ki nem lelné tőle a hideg e békeszerető időben, hogy
34 30| nem volnék egyéb, mint egy hideg kő, mely az utat mutatja: „
35 32| szétrepült, mind szétfoszlott, hideg köddé vált egy fagyos, rideg
36 34| önnek rossz szíve van”, a hideg álomrém újra elfoglalta
37 34| elfelejték, ~Híre elveszett rég.~Hideg kísértettől minden ember
38 34| eltemettek?…”~Ki retteg ama hideg kísértettől jobban, mint
39 34| Alszik az már.~ ~Egy hideg októberi reggelen Béla sietve
40 35| akarom magamhoz várni, amíg hideg kezével kezemet megfogja.
41 35| fázik? – kérdé Volozov.~– Hideg van – felelt Szerafin.~Az
|