1-500 | 501-1000 | 1001-1039
Fejezet
501 15| öregasszony még este későn is ott állt az ablakban, s
502 16| hogy elviszi a világ végére is. Sietni kelle nagyon, hogy
503 16| bejárás, ugyanazon kell vissza is jönni.~Ott vár a veszély
504 16| Ez bizony más embernek is juthatott volna eszébe;
505 16| sürgeté beesteledés után is, hogy még egy állomást haladjanak,
506 16| állomást haladjanak, éjszaka is látni az utat. Tudta, hogy
507 16| alakjának.~És az időjárás is oly kegyetlen volt.~A tegnapelőtti
508 16| halottak, akik holtuk után is szeretnek, nem csapodárok
509 16| mosnak. Most ezek az utak is elhagyottak, keréknyom sem
510 16| mutatkozott még.~Azalatt a hó is elkezdett esni.~Eleinte
511 16| ezen a kétségbeejtő úton is.~Az idő mindig zordonabb
512 16| megpihenjen. Egyszer le is ült egy mohos kőre tikkadtan;
513 16| zsúpszalmát.~Az ifjúasszony is láthatta azt; de a városi
514 17| halottaknak, még följárási ideje is az éjfél, mint a kísérteteké.~
515 17| szállását? valami, ami akkor is jelen tud lenni, amidőn
516 17| azt fel onnan.~Még holtan is szeret és félt, még akkor
517 17| felelt a káplár. – Ne is beszéljünk erről többet.~–
518 17| utána.~– Tehát még tovább is fogják nyomozni?~– Amíg
519 17| Talán futás közben meg is lőnék?~– Sajnálnám a magam
520 17| padlásra, ott a szénában is jól alhatom.~– Jó éjszakát,
521 17| idegét.~A halottak örömöt is éreznek.~– Az istenért,
522 17| Én holt ember vagyok így is, úgy is. Mi az én életem
523 17| ember vagyok így is, úgy is. Mi az én életem ezután?
524 17| akarná tenni, az engemet is oda tegyen vele.~Óh, ami
525 17| gondolatja volt még, nem is gondolat tán: ösztön, érzelem,
526 17| semmit. Hiszen saját szemei is kápráztak már. Ez észvesztő
527 17| bármily halottnak látszassék is, soha el nem hagyod őt temetni,
528 18| készült bevenni; talán be is vette; talán nem is volt
529 18| talán be is vette; talán nem is volt méreg. Azután el akart
530 18| újra fölépítve.~Még azután is sokáig, több hétig, rémületes
531 18| csendes szemrehányásokat is tett magában, hogy ha él,
532 18| A többek között Fertőy is.~Fertőy ekkor nagy úr volt.
533 18| nagy úr volt. Biz én nem is tudom már micsoda? Annak
534 18| tessék „mulatni” ezután is ott, ahol eddig.~Holdváry
535 18| leányát nekiadni.~Ez adott is némi kis feszültségre alkalmat,
536 18| jutalmul; a személyleírás is összevágó, a három tanú
537 18| tanú kész akármikor esküt is letenni vallomása mellett,
538 18| éj óta elő.~Hová lett? Őt is elsöpörte-e a harci vihar?
539 18| eltűnt, elenyészett; nem is fogunk tán róla hallani
540 18| azt csak azon egy esetből is meg lehet ítélni, miszerint
541 18| Hiszen egy kitömött mókusra is visszaemlékezik az ember,
542 18| amivel játszani szeretett.~Az is meglehet, hogy szerette
543 18| nászzenét. Olyan vakmerők is voltak, kik otthon bizalmas
544 18| négy fal között még azt is orrolták, hogy mint lehetett
545 18| mamájával, többször egyedül is.~Ott benn a várban igen
546 18| néha aztán a sáncfoglyokat is itt tartják, s ilyenkor
547 18| kívül, még sodronyráccsal is el, szokás látni.~Szerafin
548 18| Volozov? Új név! Még ezzel is meg kell-e ismerkednünk?~
549 18| tüzet férfiak ellenében is, mint a nők előtt, akkor
550 18| országban.~– Te, talán nem is volt?~– De bizony vitéz
551 18| bizony vitéz katona, sebet is kapott.~– Borotválkozás
552 18| tudom! Néha még együtt is szoktatok ebédelni.~– De
553 18| igen jó ember.~– Volozov is azt mondja.~– Már hogy tudná
554 18| Volozov? Hiszen még sohasem is látta.~– Hisz éppen azért
555 18| katona nem látja.~– Talán te is tetted már?~– Nem biz én.
556 18| Akkor aztán megindultak ők is az őr nyomában, egypárszor
557 19| álomlét boldog országaiba; oda is követik.~Ha Szerafin csak
558 19| Szerafin csak egy szóval is megmondja az okát valakinek,
559 19| Aradra.~Néhány hónappal elébb is volt már ott, tulajdonképpen
560 19| szögletekben felhalmozva most is, összeaprított, tépett és
561 19| gyalog jött, s még hozott is valamit a lábán, el volt
562 19| lefejtegetni. Ígérkezett még több is hozzá.~Pusztafi kénytelen
563 19| mozdulva helyéből.~– De hisz ön is itt éghetett volna.~– Az
564 19| kocsmárost. Didldáj.”~Háromszor is eldanolta, és meg volt vele
565 19| Te ugyebár valósággal is szereted a bort?~– Csak
566 19| Pusztafi ráírta, hogy ő is érthesse, németül e szavakat „
567 19| meglátom, ha igaz, az úrnak is hozok belőle.~– Köszönöm
568 19| kilincsre. Jó éjszakát.~Vencel is jó éjt kívánt, az ajtót
569 19| pedig kár csak egy óráig is heverni.~Csak az az egy
570 19| ráakadtak a megígért rézgombra is.~A gomb fülén ott volt a
571 19| arrakra esett. Volt ott más is elég: rosztopcsin, curaçao,
572 19| érteni, miért volt a többi is ilyen nagy gonddal elrejtve.”~„
573 19| zajjal járna. Szükségtelen is volna ily találmánynál az
574 19| leseprő toll zsúrlására is ellobban, s romboló ereje
575 19| csoda által menekült meg. Őt is felvetette a robbanás, de
576 19| magának biztos tudomást. Nem is kérdezősködött, mert félt,
577 19| félt, hogy válaszul azt is nyerheti: „A gyűrű viselője
578 20| azt hitte, hogy lám, őneki is lehet valami hasznát venni.~
579 20| hogy éppen tintát és papírt is kap.~Már úgy is csúfolták
580 20| és papírt is kap.~Már úgy is csúfolták a szegény öreget,
581 20| részében az országnak lenne is elfogva.~– De hátha meghalt? –
582 20| ment.~S ez a beszéd másnap is így folyt, mindennap ugyanarról
583 20| megrakodottan bizony nem is igen gyorsan haladhatott,
584 20| lett volna megkeríteni.~Nem is foghatta el hamarább a szekeret,
585 20| felelt András gazda a nem is mondott „jó nap”-ra, s egykedvűen
586 20| az ember, ha kifordítja is.~Lávayné elszomorodott.
587 20| történt, nagyasszonyom maga is hallotta. De csakhogy elém
588 20| Mentettem, védelmeztem, magam is elősegítettem a menekülésben
589 20| megkergetem, ha Liliputig szalad is. De – elcsípem, és visszahozom,
590 20| baja volt még; a tarisznyát is el kellett volna készíteni
591 20| ember, meddig tart; a gubája is jó volna, ha itt volna;
592 20| aztán meg kiváltképpen ülést is kellene csinálni a saroglyában,
593 20| Bárzsing. Ellenségem nekem is, a fiamnak is, de azt én
594 20| Ellenségem nekem is, a fiamnak is, de azt én nem kérdem. Most
595 20| minőségét, amit még a bombák is felszaggattak, s meggondolja,
596 20| hídkarfákat javítva; azokat is megszólítá, nem láttak-e
597 20| köpönyeges utazóval.~Azok is látták. Egy jó negyed óra
598 20| halászokkal találkozott; azokat is interpellálta a zöld bricska
599 20| Tudnunk kell pedig legelébb is, hogy e kis dohánytelepen
600 20| magának Kolbay őrnagynak is volt egy kis őseitől maradt
601 20| ellátni, amit ő évről évre el is szívogatott, s elosztogatott.~
602 20| Kolbay még a köszvényt is elfelejté térdeiben, úgy
603 20| eleve megillanjon. Sikerült is elállnia az ajtót. Ott állt
604 20| foglalkozunk. De ugyan hogy is vallhatta be uraságod az
605 20| azután a többi tulajdonosok is a magukét.~Azután megint
606 20| Hiszen még a cserebogárnak is két esztendő kell, amíg
607 20| az illető bevallók maguk is adataikat esküvel egyértékűnek
608 20| tapasztalok.~– Még azoknál is – sietett közbekiáltani
609 20| intra parenthesim, kénytelen is leend.~Kolbay csak hagyta
610 20| volt, és soha egy háborúból is seb nélkül haza nem jött;
611 21| férfiak, hogy a leányágnak is osztozni kellett a küzdelmekben,
612 21| igyekezettel teljesíték is.~Dolnay bárónő is egyike
613 21| teljesíték is.~Dolnay bárónő is egyike volt azoknak, kiket
614 21| eljárt más gazdag úrnőket is megadóztatva, eladván neki
615 21| szerzett összeget. Magának is fele jövedelme ilyen célokra
616 21| százan meg százan áldják most is, és ez áldásokat meg is
617 21| is, és ez áldásokat meg is érdemelte, mert valóban
618 21| Azért Volozovné tovább is nagy honleány maradt, bár
619 21| amiknek közrebocsátásában nem is volt fukar.~Fél év múlva
620 21| idejekorán. Hiszen Fertőy is mindig együtt járt nejével,
621 21| ki még a hatodik hónapban is borsos kelméből készült
622 21| Aminthogy Fertőy nagyon is gyakran ellátogatott a hercegi
623 21| kastélyba, s hosszasabb időre is ott felejtette nemcsak a
624 21| feleségét, hanem még saját magát is.~A herceg igen szép ember
625 21| festenek. Szépségéről ő maga is teljes öntudattal bírt,
626 21| Pedig még akkor talán nem is volt igaz. A világ rossz
627 21| és figyelemmel.~A kertész is egyike volt azon cselédeknek,
628 21| valószínűleg német eredetű, nem is beszélt más nyelven; lapos
629 21| hogy önnek sorsán akkor is lehetne fordítani, hanem
630 21| cselédszájra kerül, s azt ön is meg foga hallani.~– Juditot! –
631 21| ajándékozni nem jó jel, de én azt is elfogadom. Lássa ön, milyen
632 21| fogja látni, hogy Judit is ott lesz ön mellett.~Szerafin
633 21| hogy a sikoltást odakinn is meghallották, s a tréfa
634 21| Olga és Feodora hercegnők is vele vannak, azokkal beszél,
635 21| tudnám examinálni, mert én is nagy virágismerő vagyok.~
636 21| a kitanított vizsláikat is.~Az úri társaság belépett
637 21| volna neki érte.~Először is, emberségtudásból, levette
638 21| mennyi lehetett, mikor ön is ott járt – vágott közbe
639 21| nagyságod úgy találja, én abban is megnyugszom.~– Hát ez itten
640 21| játszott, hogy Fertőyt magát is zavarba hozta; kezdett kétkedni
641 21| bizonyítá a herceg –, mi is a neve? – kérdé Bélához
642 21| Semiramide”.~– Igaz, igaz; én is így tudom – bizonyítá a
643 21| királyné.~– Hiszen királyné az is.~– Királyné? No azt őszintén
644 21| Semiramide tönkrejutását is.~
645 22| megfelelő szolgálatot is hozzá. A tudós, a dandy,
646 22| hogy majd egyszer neje is utána fog szökni külföldre,
647 22| hanem színházi szolga, nem is bokrétát visz Juditnak,
648 22| játék.~Béla képzelmében maga is ott volt a nézőkkel zsúfolt
649 22| zendül a taps. Talán nem is Juditnak már, hanem bizonyára
650 22| harmadik felvonás után jött is már kifelé egypár maraudeur
651 22| lenni, mint szerető. Azt is számba kellett venni, hogy
652 22| kell idegeit. Sokan azt is észrevették, hogy Judit
653 22| ügyelőnek kellett ezúttal is minden apró színpadi kellékre
654 22| ismertem rá, hanem Fertőy is.”~Judit reszketve támaszkodott
655 22| kiviendi, s oda azután te is utána mehetsz. Ebbe ő bele
656 22| utána mehetsz. Ebbe ő bele is egyezett.”~Judit homloka
657 22| Tudta, hogy Szélaknay grófné is fiatal.~E felhőárnyékot
658 22| meghalni. Hiszen Juditnak is minden szava lelkének egy-egy
659 22| ilyen szépen.~Maga a kritika is elismeré, hogy minden várakozást
660 22| akik látták őt még azután is a földön fekve, midőn a
661 22| hajtatott.~Az utolsó bérkocsi is megunta szolgálatait fennhangon
662 22| aki még jutalomjátéka után is gyalog megy haza ebben a
663 22| kit Béla a félhomályban is megismert. Megismerte járásáról,
664 22| Tudja, barátom, nekem is jól fog esni egy kis borravaló,
665 22| mindjárt visszajövök.~Arra is kelle gondolni, hogy a házmester
666 22| a kocsmán keresztül; kár is volt nekem csengetni. Ismerősök
667 22| bejárhatnak a kocsmaajtón is.~A házmester azzal visszament
668 22| folyosóra feljutva, nem is tudta magát többé egész
669 22| szobában.~– Nini, már el is ment Tihamér?~– Mi az? –
670 22| Hozzon egyúttal egy üveg bort is; az orvos azt tanácsolta,
671 22| költségén eltemetteté, sírkövet is emeltetett fölé, de mint
672 22| iszik, sőt még szivarozik is.~Juditnak azt kellett magára
673 22| ki még amellett színésznő is, ha híre futamodik, hogy
674 22| annyi féltékeny vágytársnő is támad, s a legármányosabb
675 22| lassanként arra a felfedezésre is eljutottak, hogy a boldog
676 22| veszi róla félóra hosszat is.~Nem zörög a haraszt, ha
677 22| ugyanott egy lefátyolozott úrnő is szokott megjelenni, ki erősen
678 22| hogy Bélának öreg anyja is van, kinek kevés napja van
679 22| vele, hogy e rövid napokat is úgy sírja le, úgy vérezzék
680 23| bizonyosan tudott, hogy ha van is a közvéleménynek e tekintetben
681 23| Igaz, hogy gazdag udvarlók is voltak a nő körül, s csaknem
682 23| nejét legjobban. Afelől is kevés kétsége volt, hogy
683 23| a házat, s ha megjelent is Szerafin estélyein, a nők
684 23| férfiakkal kártyázott, s még ott is azt a gorombaságot követte
685 23| fedezni, s evégre határidő is tűzetett ki a bíróság által,
686 23| tartatván.~Bárzsing meg is mondá Fertőynek, hol lehetne
687 23| kulcs kellett.~Legelébb is annak a kis rózsafa szekrénynek
688 23| naplóban lenni, az onnan is gyanítható, mert Szerafin
689 23| függött a kulcs, ékszernek is nézhette, akinek tetszett.~
690 23| lett.~A kettős gyökeret is közé főztem a többinek.~
691 23| vagyok a bűnös.~Még azt is megnéztem, mikor a koporsóban
692 23| többiekhez.~Még álmomban is milyen rossz szívem van!”~ ~„
693 23| kellett, mert már az asszonyok is elhulltak mind.~Féltem,
694 23| szemeimet, s Róbert még akkor is előttem állt, csakhogy a
695 23| cárnő mellett; mintha most is szemem előtt állna, fülembe
696 23| Akartam szólni oroszul, és azt is elfelejtettem; pedig álmom
697 23| közé tévelyedtem, mely most is le volt nehéz szőnyeggel
698 23| nem engedte bekötni. Most is olyan villogó tekintete
699 23| szívem dobogását még akkor is hallottam. S a vércseppek
700 24| őt ezúttal a szokottnál is nyájasabban fogadta.~– Kedves
701 24| ekként találkoznak. Magam is nagyon sürgetősnek találom
702 24| közhasznú intézvényeket is, iskolákat, templomokat,
703 24| De mármost Fertőy nagyon is nevetett.~– Nem a lelkiismeretről
704 24| fogunk tartani. Először is a végrendelet szövegét én
705 24| hát a másik három?~– Azok is életben vannak.~– De csak
706 24| csak nem akarja ön azokat is beavatni a tervbe?~– Óh,
707 24| az emberek tudtukon kívül is aláírást és pecsétet.~–
708 24| ki lehet?~– Mindhogy ön is beavatott saját titkába,
709 24| beavatott saját titkába, én is közlöm önnel az enyémet,
710 24| jóakarójuk lett.~– Magam is. Hanem hát lássa ön, vannak
711 24| mint elfoghatnák, s végre is egy kiterjedt amnesztia
712 24| egy kiterjedt amnesztia őt is ki fogná szabadítani. Hanem
713 24| szivarjának utolsó csutakját is megette már; annálfogva
714 24| tökéletesen olvasható legyen.~Ez is ismerte a maga emberét.~
715 24| az ő tiltakozása dacára is fel fogja azokat használni
716 24| testált néhány ezer forint nem is, de a szegény közintézetek,
717 24| erkölcsi felmagasulásra.~Nem is csalatkozott emberismeretében.~
718 24| aggódott Fertőy. S azt nem is késett barátjával első találkozásuk
719 25| aki már azóta prókátor is volt, és Lávayné Blumnénak
720 25| Találkozásaik legfeljebb is arra szorítkoztak azontúl,
721 25| kesztyűjével; – és más egyébben is különbözött tőlük. De fáradt
722 25| különbözött tőlük. De fáradt is volt olyankor rendesen,
723 25| nálam már érett dinnyék is vannak, s különösen a versailles-i,
724 25| illatja van, hogy még másnap is megérzik a szobában; azután
725 25| hanem friss pletykákkal is elhalmozta a vendégséget,
726 25| asszonyságok, ha nem keresnek is, de örömest hallgatnak.~
727 25| tanulnak, s nagy próbatétet is fognak majd letenni. – Hogy
728 25| öreg asszonyság végtére is azt kezdte hinni, hogy a
729 25| hogy kedves asszonynénémet is itt láthatom.~Fertőy látszott
730 25| pedig, mihelyt hozzászól is valakihez, azt az egész
731 25| söpörnivalót a maga háza előtt is eleget. Nicht wahr, Herr
732 25| útlevélért megyek. De az úr is el fog velem jönni oda.~–
733 25| megölöm őtet magát és magamat is.~– Ah ilyen bolondságot
734 25| nem hívta volna, de minek is vetődött ő be tegnap a kertjébe.
735 25| felől bemehetnénk, s ott is elmondhatná, amit parancsol.~–
736 25| és száraz körtefákon; ez is tán abból a repkény-füzérből
737 25| rendetlenek.)~– Köszönöm, óhajtok is leülni, pedig nem vagyok
738 25| csak a neve eszembe jut is. Én nem tudom, mivel rágalmazhatták
739 25| igazságot a kezembe tennék is, én azt mondanám rá: az
740 25| én nem hiszem, bár látom is.~– Uram. Én semmiségeken
741 25| büntetném.~– Nem kérdezem, nem is akarom hallani, mit mesélhetett
742 25| jőni, amit akkor keresztül is vitt, az nem fogja férje
743 25| kifelé.~Kolbay még utána is kiáltott.~– Vigyázzon, asszonyom!
744 25| ajtót, s sietett legelébb is haza.~Amint kapuján belépett,
745 25| után járást, ő régen el is küldeté azt a jó asszonyság
746 26| fagyjanak, gondoskodott arról is, hogy a börtönök lakói meg
747 26| e világnak oly őrangyala is van, mint Bélának volt Judit,
748 26| félteni tudásban!~Azonfelül is voltak még riasztó körülmények,
749 26| iránt megnyugtatást talált is a védlevélben Judit, hogy
750 26| hálószoba volt, s annak is zárva szokott lenni az ajtaja,
751 26| A két gőzös találkozott is Esztergom alatt, s amint
752 26| nemcsak anyja, de Fertőy is itt van.~Az öreg asszonyság
753 26| egy kis törvényes alapja is van; szükségünk lesz egyet-mást
754 26| kénytelen lesz a színpadot is elhagyni; hittem, hogy kegyedet
755 26| hittem, hogy kegyedet erre is rá fogom vehetni, de nem
756 26| tudok önnek felelni.~– Nem is kívánom – szólt Lávayné
757 26| nem nyúlok.~– Kegyed most is büszke. Erről jó lesz elszokni.
758 26| csak egy vándorkomédiás is, vagy valami versíró poéta;
759 26| özvegyét, bírja vagyonát is vele együtt.”~Judit térdre
760 26| Ott van ugye elrejtve most is a becstelen csábító?~E szóval
761 27| fagyjanak, gondoskodott arról is, hogy a börtönök lakói meg
762 27| e világnak oly őrangyala is van, mint Bélának volt Judit,
763 27| félteni tudásban!~Azonfelül is voltak még riasztó körülmények,
764 27| iránt megnyugtatást talált is a védlevélben Judit, hogy
765 27| hálószoba volt, s annak is zárva szokott lenni az ajtaja,
766 27| A két gőzös találkozott is Esztergom alatt, s amint
767 27| nemcsak anyja, de Fertőy is itt van.~Az öreg asszonyság
768 27| egy kis törvényes alapja is van; szükségünk lesz egyet-mást
769 27| kénytelen lesz a színpadot is elhagyni; hittem, hogy kegyedet
770 27| hittem, hogy kegyedet erre is rá fogom vehetni, de nem
771 27| tudok önnek felelni.~– Nem is kívánom – szólt Lávayné
772 27| nem nyúlok.~– Kegyed most is büszke. Erről jó lesz elszokni.
773 27| csak egy vándorkomédiás is, vagy valami versíró poéta;
774 27| özvegyét, bírja vagyonát is vele együtt.”~Judit térdre
775 27| Ott van ugye elrejtve most is a becstelen csábító?~E szóval
776 28| embernek pénz kell. Adok azt is. Íme odaajándékozom önnek
777 28| fölkeresem, ha zárdába bújt is előlem; elrántom gyermeke
778 28| felesége jó hírének árán is.~– Nem értem önt, édes rokon;
779 28| ön.~– Én?~– Sokkal többet is tudok én e tárgyról, édes
780 28| szöktetni, ugyanakkor ő maga is fürdőkre készült – külföldre.
781 28| a feleségéhez. S én nem is akartam egyebet; de ennyit
782 28| a világ szeme előtt; fel is adják őket százszor, hanem
783 28| ő sorsáért a pör a mienk is. Most már én magam fogom
784 28| igen olyanformán hitte maga is. De nagy baja volt, hogy
785 28| hogy ugyanaz, melyet én is aláírtam. Hanem – nincs
786 28| igaz; én a tizedik részben is gyanakodom. És most kérem
787 29| barátim, a politikai divatok is csak olyanok, mint más divat;
788 29| ember hordja még, azt meg is bámulják érte nagyon, aztán
789 29| bámulják érte nagyon, aztán az is csak leteszi, mikor látja,
790 29| talán furcsább, talán nem is olyan, amilyet kívánunk,
791 29| divatja, jámbor barátim – mi is együtt figurálunk abban,
792 29| hogy nagyobb dolgokat ne is emlegessünk. De hát ugyan,
793 29| kilencet üdvözöl, címét is hozzá kiáltva; hattal okvetlen
794 29| uraságokhoz; azokhoz ebédre is el szokott járni.~Fiatalabbkori
795 29| Ilyen bagoly volt Lávay Béla is.~Mint ügyvéd, eljárt hivatalos
796 29| elbeszélésében, ő ugyan még most is viselte azt a barna felöltönyt,
797 29| nagy sötét szemeit.~– Ha mi is le akarunk feküdni, ki marad
798 29| egymást, hogy még a kritikusra is haragszunk, aki egy rossz
799 29| versírót leránt, hisz az is a mi vérünkből való vér,
800 29| való vér, annak a keserve is rontja azt a tudatot, hogy
801 29| Közbeszólt, de természetesen ő is Bélának fogta pártját.~–
802 29| én, mert anyja vagyok. Ő is ilyen csendes kisfiú volt
803 29| maradt. Boldogult atyjának is volt olyan ellensége, mint
804 29| mint neki Bárzsing; nekem is olyan rosszul esett, mint
805 29| minek venne maga. És igaza is volt.~– Óh, kedves anyám –
806 29| Erre már az öreg asszonyság is hevülni kezdett.~– Hiszen
807 29| kezdett.~– Hiszen én nem is hiszem azt, hogy Béla valaha
808 29| az ön dolgozószobájában is rendelkezik.~– Igen. – Mondja
809 29| égett, az eső mossa most is a romjait.~– Tehát a vége
810 29| prókátorosan.~– Jól van. Tehát én is mondok önnek egy prókátoros
811 29| határtalan bizalmassága mellett is megtett, hogy a szemközt
812 29| tessék mosolyogni. Azt én is előre tudom csekély eszemmel,
813 29| még azoknak a kézírását is, akik ezeknek írni szoktak,
814 29| magát az emeleten, lélegzete is elállt, mikor bebukott a
815 29| bebukott a levéllel; bele is halt korán szegény a nagy
816 29| szél. A tensasszony számára is van ám levelem. Külön van
817 29| került; mindezekről akárki is, aki egyszer látta Hargitay
818 29| elhalványult; maga Béla is meg volt lepetve. A csalódás
819 29| láthatlan keze a sírból is kiér, hogy gyermekeiket
820 29| írta ezt a levelet. Addig is kérlek, tartsd meg ereklyéid
821 29| megkerülnék, talán össze is tépnék.~Ezért titkot kellett
822 29| tartania saját neje előtt is. E titoktartás sok szenvedésébe
823 30| gyűlöli, akármilyen halavány is, valakit ne szeressen a
824 30| még tán a karzaton ülőket is.~– Te Elemér, mondd meg
825 30| chamois kabátban.~– Úgy? Az is egy színésznőnek az ura.~–
826 30| belőle egy negyedet. Ez is egyik politikai divat volt.~–
827 30| s gyakran eltűnt máskor is, hogy őt fölkeresse.~Szerafin
828 30| átellenben; a város azt is hitte, hogy vetélytársnők.~
829 30| Most már emlékezett arra is, hogy Szerafin nagyot sóhajtott,
830 30| boldogtalan.”~Mert hiszen utoljára is az egész asszony-boldogság
831 30| felvetted a kertészlivrét is; szolgáltál Volozov kastélyában;
832 30| Volozov kastélyában; nem is igen szépen váltál meg,
833 30| az akváriumba, hogy most is benne volna, ha ki nem húzták
834 30| találkozol vele. Más arcod is van most, és őnála soha
835 30| megkérdezed a másiktól. Úgy is illik. Nőd bizonyosan azt
836 30| esetek, amikor az erényt is becsülik valamire!~Fertőy
837 30| korábbi időkből; a cselédeket is, akik ott voltak, de azok
838 30| egy-egy vidám női hanggal is élénkítve. A herceg unokahúgai
839 30| Szerafin állt ott egyedül.~Béla is éppen úgy meg volt lepve,
840 30| felejtett, kibontson?~– Az is meglehet. Egyébiránt a herceg
841 30| kell itt végeznem; otthon is kötelességeim vannak.~–
842 30| van tehát ügyvéd úr, nekem is van egy perem. Szabad önt
843 30| szédelegne valamitől.~Nagyon is nő volt, hogy egy gondolat
844 30| Arról nem tudok. Nem is szólnék felőle. Jól tudom,
845 30| gyönge vagyok. – Többet is tud; azt is tudja, hogy
846 30| vagyok. – Többet is tud; azt is tudja, hogy ha ön gyönge
847 30| elfeledi, hogy annak prózája is van – szólt Béla leülve
848 30| lesz kezdve, rövid időn be is lesz végezve.~– Most isten
849 30| nekem való, ma az ingemet is odaadnám, ha kérnék, s nem
850 30| hanem azért jöttem, hogy önt is levigyem magammal társaságunkba,
851 30| egymást, legyünk per tu. Van is mit válogatnunk a címekben
852 30| Voltam én már nagyobb urakkal is per tu, mint te vagy.~–
853 30| elkészült” seregnek. Nincs is kiismerhetlenebb helyzet,
854 30| bús hazafi már szorongatni is kezdé Béla kezét, s beszélt
855 30| aztán hagyd ott. Amott is van még egy szép asszony,
856 30| Hiszen a szép asszonyok is tudnak zongorázni, néha
857 30| zongorázni, néha még szépen is. Meg is csudáljuk – szép,
858 30| néha még szépen is. Meg is csudáljuk – szép, gömbölyű
859 30| milyen szépen zenéztek; el is vagyunk ragadtatva a szép
860 30| által, s akarta, hogy Béla is az legyen.~– Nézzed ezt
861 30| vályogot vetett, még most is sáros minden körme tőle.
862 30| fölösleges lesz továbbra is biztosíttatnom.~Azzal felugrott
863 30| villogott poharában, mintha az is csupa tűz volna.~Minden
864 30| után. És talán egyébért is?~ ~Mikor minden ijedelem-
865 31| szellemekből mulatságot.~Ez a játék is egészen politikai divattá
866 31| porhüvelyeiket; ellenben nagyon is kedvelői a gyors haladásnak,
867 31| szellemek azonkívül demokraták is, s anyagi érdekek által
868 31| fejtenek ki.~Annálfogva is rövid időn nem volt olyan
869 31| világ e fölfedezést haszonra is fordítani óhajtá, láthattunk
870 31| vele először az utcán. Meg is szólítja a kis eleven asszonyság,
871 31| még ha komédiásnék lettek is, meg ne ismerje – hébe-hóba.~–
872 31| látni, s azt hiszi, hogy nem is csinál egyebet, mint mindig
873 31| magammal a kis asztalkámat is kegyedhez; vagy még ma délután,
874 31| legerősebb férfiak akarnák is erővel letartani.~Az öreg
875 31| jóltartotta. Alig várta ő maga is, hogy ismét a table moving
876 31| bármennyire iparkodott is azokat az öreg Lávayné puritán
877 31| jobb.~– Hanem ebben önnek is részt kell venni – erősíté
878 31| Hogyan; részt venni?~– Önnek is rá kell tenni az ujjai hegyét
879 31| Finanzratné azután többet nem is beszélt a table movingról;
880 31| érte küldi az inast; nem is sokáig időzött ott tovább,
881 31| akármilyen tudós ember volna is, aki velem ilyesmit el akarna
882 31| hibája, hogy az. Szegény apja is az volt. Nem tudott keserű
883 31| szeretheti, hogy még most is beszél felőle, mikor már
884 31| meghalt a hősemlékezetű férj is, s ő hozzáment egy olyan
885 31| azért, ha nem kérdezősködöm is. Minek volt ennek a fityfiritty
886 31| feküdt le érette, még most is él!~– Ne tegyen semmit,
887 31| rossz óráért, és az nem is fogja tudni, hogy honnan
888 31| kiüthetem a kezéből még most is!~Az anyának minden arcvonása
889 32| lettek, hanem egészen más nép is költözött a régi helyébe.~
890 32| megpillanthatja őket valaki. Aztán az is rosszul esik, hogy nem borotválkoznak
891 32| mintha még külsejükben is szakítani akarnának a múlttal.~
892 32| építtetlenül, s amik felépültek is, alig találja magát bennük
893 32| számlálgatja magában: „Már itt is boltajtót törnek, amott
894 32| boltajtót törnek, amott is üveget árulnak; a régi úri
895 32| cérnaáruló bolt. Kár, hogy az is Pesten lakik most, mióta
896 32| ezeknél a muskátliknál. Meg is látogatom kegyedet azonnal,
897 32| bár fennhangon nem akart is dicsekedni győzelmével.~–
898 32| Kolbay azt hitte, hogy tovább is lehet tréfálni.~– Persze,
899 32| tartottam volna. Ezzel tartozott is nekem asszonyom, mert én
900 32| gondolja meg másodszor is, hogy mit mond. Azt az asszonyt
901 32| derék és hű nő; és most is azt mondom, Judit derék
902 32| ostoba, mint a kő, még akkor is egy becsületes embernek,
903 32| Én nem tudom, ki az; nem is akarom tudni. Én csak annyit
904 32| közölte. Én be fogom önnek is és másoknak is bizonyítani,
905 32| fogom önnek is és másoknak is bizonyítani, hogy a vén
906 32| fogunk utazni, holnap én is visszamegyek.~– Ugyebár?
907 32| s még a kapuja küszöbén is elmondá egyszer:~„Az nagy
908 32| mit szóltak hozzá?~Azok is ámították.~E naptól fogva
909 32| adni egy másiknak, mintha ő is beleegyeznék abba.~Most
910 32| ígérte, hát bizonyosan itt is lesz.~Szerafinnek kevés
911 32| nem tegezte többé), nem is veheti, ha én a kegyed életét
912 32| bennem és más akárkiben is támasztottak. Azt mondtam
913 32| születési, de pénzarisztokrata is volt; nagyobbra tartotta
914 32| E büszkeség sok pénzébe is került; én láttam, hogy
915 32| szeretem. – Magamról nem is szólok. Azt tudja rólam
916 32| Mindjárt beszélek. Kegyed is oly büszke gyermek volt.
917 32| magas állásért férfiak is változtatnak kalapot, miért
918 32| az ön biztosítása nélkül is rájövök. Ön ismerte Fertőy
919 32| inasaival, s én még a lépcsőkről is fel fogok kiabálni. Azért
920 32| annak; de a férj neve ezt is eltakarja.~– Bátyám. Ön
921 32| kérem; mert még kegyetlenebb is leszek.~– Hallgatni fogok.~–
922 32| kényszerítve volnék holtom után én is belebújni egyikébe azon
923 32| Lávayné könnyeiről? Bánom is én azokat! Mi gondom nekem
924 32| türelmet esküdjék, kétszer is meggondolja, ha még gondolkozni
925 32| elhatározta, hogy ha méreg van is benne, fenékig üríti a pohárt.~–
926 33| A következő nap különben is nevezetes dátum volt a két
927 33| csakugyan egész éjjel fenn is volt, még reggel felé is
928 33| is volt, még reggel felé is lehetett hallani, hogy jár-kel
929 33| van mélyedve.~A reggelit is szobájába viteté, mert még
930 33| máskor.~Tehát még ez éjjel is, mikor tulajdon nejének,
931 33| Számára ily korai órában is nyitva volt a ház, a komornyik
932 33| volna, csak Béla nem. Ő nem is tudta, hol járhatnak Szerafin
933 33| mint még sohasem.~– Én is tévedhettem. Azért kérem
934 33| derék lesz.~Azzal még meg is simogatá Béla arcszakállát,
935 33| az elnök, és a többi urak is mind igen tiszteletre méltó
936 33| éghajlat alatt bizonyosan most is nagy tiszteletben részesülnek,
937 33| részesülnek, és azt meg is érdemlik, de a mi meridiánusunk
938 33| hogy Blum úrtól tubákot is kérjen, s az elnök úr burnótjának
939 33| megérkezik az ellenfél ügyvéde is.~Blum úr int mindenkinek,
940 33| feltűnik, a gyár neve nem is fordulhat elő abban az évben,
941 33| kérne, hogy hadd nézze meg ő is azt az okiratot, ami a törvényszék
942 33| fátum, hanem hogy Fertőyvel is ilyen emberi dolog történhetik.~
943 33| délig, de oda már gyalog is elmehetek.~Melchior boldog
944 33| meg volt fagyva. Lehetett is. A pólusi éjszakák nem oly
945 33| nehogy az én kezem téged is megbecstelenítsen?”~– Óh! –
946 33| el engem!”~Béla még most is szánta őt.~– Ellenem nem
947 33| keresztül. Én vétettem ön ellen is; és ez a legnagyobb bűnöm.
948 33| megírtam az ön nejének is.~– Ah! – kiálta Béla, haraggal
949 33| Azután jött édesanyja, és az is összecsókolá fiát, utoljára
950 33| Melchior következett, az is úgy bánt vele. Béla úgy
951 33| őket össze, ahogy mi nem is álmodtuk. Hallgatott, nem
952 33| saját kelepcéikbe. Bele is vesztek! Így jó. Meg van
953 33| gyűlölni, az jól tud szeretni is.~Judit szófogadó menye volt
954 33| vetve e mag Judit lelkében is?~Judit pedig kitalálta,
955 33| napához –, most már azt is tudjuk, miért kellett Bélának
956 33| egy kicsit nehezteltünk is érte.~– Csak én nehezteltem,
957 33| Szerafintől.~Béla még most is kimenté őt a világ előtt.~
958 33| ha nem akarod, hogy én is lássam, semmisítsd meg.~–
959 33| állítja, hogy még a sánta lába is meggyógyult mai nap; táncolni
960 34| elbukott, hogy még csak nem is védhette magát. Az egész
961 34| lehetne őt ejteni. Kinek is volna kedve politikai ügyfelei
962 34| szép volt ő kendőzés nélkül is; hanem ilyenkor társalgott
963 34| megnyugtatják hívőiket, hogy a lélek is fluidum, semmi más, milyen
964 34| kellett.~És azután az álmoknak is voltak új stádiumai. Ahogy
965 34| közé, s azt mondaná: „Velem is egy táncra!”~Szerafin addig
966 34| világra kerülvén, az ő kezébe is eljutott.~A könyv címe ez
967 34| volna, ~Eltemettek volna,~Te is, én is, mind a ketten ~De
968 34| Eltemettek volna,~Te is, én is, mind a ketten ~De jól jártunk
969 34| gyógyszert, pénzt gyűjtöttek, én is adtam pazaron; – de egy
970 34| szavára!~Most még Fertőy bűne is az ő lelkére nehezült.~Aki
971 34| most, hamisíthatott akkor is, midőn Róbert halálhírét
972 34| tolvaj…) ~… Te még most is olyan szép vagy…~Minden
973 34| Némelyiknek talán ősz haja is van már és fekete ruhája,
974 34| gondolt Szerafinra; tán nem is tudott annak élményeiről
975 34| hasonlított – talán nem is egyedül Szerafin történetéhez.~
976 34| történetéhez.~A dorgált nő tán nem is neje annak, aki írta; talán
977 34| annak, aki írta; talán meg is halt már! Talán nem is született
978 34| meg is halt már! Talán nem is született soha. Ki venné
979 34| költeményeknek. Utóbb már gyalog nem is mert kimenni az utcára,
980 34| fiú”-nak nevezték, ahhoz is csak egy ember vett magának
981 34| szétmetszés nélkül aligha lehetne is egyáltalában kioldani. Úgy
982 34| Úgy tetszett, hogy most is vagy bor, vagy égett szesz,
983 34| utaztam. De hát a mennykőbe is, azt ne gondold, hogy ezentúl
984 34| leszek dajkája”. De magam is dajkaságon vagyok. Csupán
985 34| így elölöd magadat.~– Te is azt hiszed?~– Komolyan aggódom.~–
986 34| fiú vagy te, Béla. Mindig is az voltál. Mindig mondtam.
987 34| folytatása lesz ez. Látod, én is úgy vagyok a világgal, mint
988 34| Fertőynéhez. Hisz neked is ismerősöd.~– Mi dolgod nála? –
989 34| kiveszett már annak a faja is, mint a mopszlikutyáé. Hiszen
990 34| fel kell keresnem.~– Hiába is mondanád, hogy ez az, mert
991 34| úgy látszik, mintha rám is ragadt volna belőle valami,
992 34| az embernek a nyakát. Azt is elmondta, hogy Bárzsing
993 34| mondta, hogy „szólj már te is”. Mindig talált elég barmot,
994 34| látod, mármost még arra is emlékezem, hogy a két férj
995 34| s hogy a neje hozománya is erősen úszik; hanem hogy
996 34| ha én asszony lennék, én is szerelmes tudnék lenni a
997 34| Az nekem gusztusom. Így is bámulatom tárgyai, amióta
998 34| el ne felejtsd.” Én nem is felejtettem el; mindig ujjamon
999 34| közt egy palack durrhigany is volt, mint a postára. Hiszen
1000 34| Ezt a nőt kerülöm.~– Te is? Micsoda? Az én fiam a szabadság
1-500 | 501-1000 | 1001-1039 |