Fejezet

 1     1|            férfi tör elő, kinek sima arca, kicsinyre borotvált bajuszkái,
 2     1|   nagybetűvel megy ki, ha tud.~Lávay arca, mely eddig egészen közönyös
 3     2|           mennyire hasonlít Pusztafi arca Zelejiéhez? Ha az elébbinek
 4     2|            nevű fiatal embert?~Lávay arca tűzveres lett e névnél.
 5     2|        kilincset az ajtón.~Az özvegy arca egészen nekipirult ez emlékezetnek;
 6     3|      végrendeletének dolga.~Hargitay arca első tekintetre elárulja
 7     4|             szelíd szemei, hosszúdad arca, szép magyaros szénfekete
 8     5|             huszár ruhája csupa por, arca csupa vér volt, mint akit
 9     5|            erre szép piros életvidám arca elkezdett mosolyogni, elkezdett
10     5|        szállana le hozzá! Kedvesének arca volt az!~Midőn ez arc megjelent
11     5|             áldott levegőt, és midőn arca kedvese vállára borult,
12     8| összerezzenve fordul meg ülésében, s arca, mely most a holdfénnyel
13     8|            hogy olvassa el.~Bárzsing arca haragvörös lett e sorok
14     9|       felhangoltság, melyet Szerafin arca elárult, valamint a levert
15    11|              egy halottat lel, kinek arca oly ismerős, akkor gondol
16    11|         ismerős nyájassággal.~Kolbay arca csak mozdulatlan maradt,
17    12|             Róbert, a másik Pusztafi arca.~A harc viszálya összeterelte
18    13|          életpiros lett mindkettőnek arca, mely oly halvány volt eddig.
19    17|             nem veszed-e észre, hogy arca pirul?~A gazda fejét rázta,
20    22|             tartja őket, és amellett arca életvidám, szemeiben boldogság
21    23|          Olyan borzasztó volt, midőn arca elkékült, és még egyre nevetett;
22    23|       rettenetes sötétséget, melynek arca van az álmodó előtt; a feketeség,
23    29|              anyám – szólt Judit, és arca egészen ki volt pirulva –,
24    29|         Bárzsingnak olyan szerencsés arca volt, hogy nem pirulhatott
25    29|           ezt, és határozzon.”~Judit arca elsápadt; atyja kéziratára
26    30|              sápadt asszony~Fertőyné arca csak egyre haloványabb.~
27    30|            parasztokkal, ha Fertőyné arca pirosabb volna.~Az gyűlöletes
28    30|        váljék el Fertőytől.~Szerafin arca egy pillanatra még halványabb
29    31|              ujjai alatt, míg Blumné arca, melyet vidámnak, örökké
30    32|              egészen kiderült feszes arca, amint az ablakban meglátta
31    32|            keble hevesen hullámzott, arca égett, ajkai reszkettek.
32    33|          jött visszafelé.~Az öreg úr arca titkos megelégedéstől ragyogott,
33    35|               Most is előttem áll az arca.~Ő az!~Tehát a halottak
34    35|            alak kezében; két kezével arca elé kapott: „Róbert!” rebegé,