Fejezet

 1     1|         ne fenje.~– Min röhögnek odabenn? – kérdi a Perflexné inasa.~
 2     1|        azt kérdik, mit csinálnak odabenn.~Most ugyan azt kérdik:
 3     1|            ezt meg kell mondanom odabenn; hisz éppen őrajta nevetnek.~
 4     1|     látszik, hogy használt, mert odabenn a teremben minden elcsendesült,
 5     1|          előtte a terem ajtaját.~Odabenn mindenki örvendetes meglepetést
 6     1|        Min nyerítenek már megint odabenn? – kérdé Blumné inasa.~–
 7     1|          előszobában mosolyogni.~Odabenn pedig ismét és hangosabban
 8     3|      magát. Hogy a beszéd tárgya odabenn egyre érdekesebb kezdett
 9     8| befordult az utcáról az udvarra; odabenn nagy csetepaté támadt; a
10     8|       neki kétszázezer poloskája odabenn. Uraim! Az utoljára is mindegy,
11     8|         jöjjön kegyelmed velünk, odabenn van a víg élet.~A zászlóaljparancsnok
12    10|         Már akkor mindenki tudta odabenn a tréfát, hogy a galamb
13    11|          egy mogorva rekedt hang odabenn az udvaron megszólalt: „
14    11|            No az más – dörmögött odabenn jóval szelídülten a fogatlan
15    15|          előtt megállt a szekér. Odabenn gyertyavilág volt már. András
16    15|          én benézek, hogy milyen odabenn a házban a „levegő”. Mindjárt
17    15|   zenekarának, amíg András gazda odabenn komájával tanakodik, ráérünk
18    15|        Judit.~– Jó azoknak, akik odabenn vannak, mert azok szabadon
19    15|       Hát annak a tensasszonynak odabenn? – szólt Katica gazdasszonyi
20    16|      Ezeken kívül senki sem volt odabenn.~– Hát Béla hol van?~Amint
21    17|     anyag már bevégzé halálát, s odabenn valami még mindig él. Valami,
22    17|         az égre lázadó szellemet odabenn, mely egy jégtetembe van
23    19|        tesz aziránt, hogy ki van odabenn, akinek az ujján Róbert
24    21|   vigasztalója lett, s amit azok odabenn apró faragványocskákat készítettek,
25    22|     muzsikusnak, aki nem tűrheti odabenn a nagy melegséget.~Nemsokára
26    22|  szolgája: a közönségé.~Irtóznék odabenn lenni és látni őt most!
27    22|           légy vele boldog.”~Hát odabenn mi játékot adnak?~Egy királynét,
28    25|        kedve bővebb szóba állni; odabenn piperés társaság volt rendesen,
29    32|         mutatja azt, mi fáj neki odabenn, amikor egy másik asszonyért
30    33|   történt?~– Tudok. Azalatt, míg odabenn írtál, a fiatal jegyző elmondta
31    35|          törik a fejöket, amivel odabenn előadásukat akarják kezdeni,
32    35|         olyan csendesen végeztek odabenn, hogy semmit sem tudhatott