Fejezet
1 1| arcukon, s ha néha-néha egy-egy tökéletes kiborotvált arc
2 1| annyi nesz, mintha valaki egy-egy pompás cantaloupot befalás
3 2| van: a híd mindkét végén egy-egy megyei hajdú fog állani,
4 3| Judit kisasszony felelt néha egy-egy szót, de azt oly halkan
5 3| Hargitay is ejtegetett kegyesen egy-egy körmönfont mondatot holnap
6 4| selyemruhás polgárnők, közbe egy-egy daliás alak, panyókára vetett
7 4| csörömpölni ezüstös kardját; egy-egy csoport nemesi bandérium,
8 5| kétségbeesetten kapaszkodva; néhol egy-egy életért esengő kéz, melynek
9 8| nézve; csak néha-néha, mikor egy-egy korlátfára akad, mely most
10 8| volna venni. Ez így történt.~Egy-egy szakasz minden reggel kivonult
11 9| ami minden víg tréfa után egy-egy visszatérő sóhajban helyét
12 9| csodálatos mesterségekkel, egy-egy futár onnan kívülről, az
13 10| asztala mellett, amelyhez néha egy-egy olyan arc is telepedett
14 10| folyosóra, s itt is, ott is egy-egy szürke köpönyeges vámőrt
15 11| szeli keresztül az eget egy-egy olyan tüszkölő csillag,
16 12| s hallani lehetett néha egy-egy vadállati kacajt, s aztán
17 12| világánál, hogy huzakodnak egy-egy feloszthatlan darabon, s
18 13| jutni.~A visszasietők között egy-egy ismerős arc is feltűnt néha,
19 15| miket meg-megvilágított egy-egy villámlobbanás, mely még
20 15| dulakodva közeleg feléjük, egy-egy paripája a hideg halálnak,
21 15| megtölté a lélekvesztőt.~Egy-egy villámlobbanás megmutatta
22 20| nagy volt az öröme, mikor egy-egy súlyosan fenyítettnek kieszközölhette,
23 21| rágalmazzák. Én mondom önnek. Egy-egy ízt szakítok le saját szívemből,
24 21| lelkek közé, ugyebár, herceg? Egy-egy virágbokrétát rendeltem
25 22| nem hall belőle semmit. Egy-egy hintóra, mely az utcán végigrobog,
26 22| is minden szava lelkének egy-egy elhulló vércseppe volt.~
27 29| szalagcsillagokat, s ha egy-egy csatadalát elolvasná valaki,
28 30| pohárcsengés és hahota, egy-egy vidám női hanggal is élénkítve.
29 30| ezt ennek meg annak híják; egy-egy nagyon vérben forgó szemű
30 30| Csak a szemei körül van egy-egy humorisztikus hieroglif.
31 34| időben nem volt ritkaság, egy-egy olyan félig megszürkült,
|