1-500 | 501-939
Fejezet
501 21| közrebocsátásában nem is volt fukar.~Fél év múlva férjhezmenetele
502 21| honfivá lehessen, kénytelen volt elébb denaturalizáltatni
503 21| áldozat és nagylelkűség volt egy magyarországi rongyos
504 21| birtokba iktatásnál Fertőy volt a végrehajtó hatalom.~Ebben
505 21| hercegnek még neje életében volt két „nièce”-e a kastélyban,
506 21| herceg igen nemes keblű férfi volt, ki még a hatodik hónapban
507 21| A herceg igen szép ember volt, valódi női szépség férfiúvá
508 21| Pedig még akkor talán nem is volt igaz. A világ rossz nyelve
509 21| egyedül maradtak.~Az különös volt! Szerafin nem érezte magát
510 21| figyelemmel.~A kertész is egyike volt azon cselédeknek, kikről
511 21| biztosítá.~Fiatal legény volt még, alig 25-26 éves; simára
512 21| lapos sipka, hosszú ernyővel volt a fején, s zöld blúzt viselt.~
513 21| az ifjú kezét, mely barna volt és kérges a munkától, s
514 21| kéznek, mely az eget lehozni volt hivatva!~– Óh, asszonyom –
515 21| iránt érzék, az félelem volt, ami meghalt Róbertemhez
516 21| Bélára fájdalmas hatása volt e jelenetnek, szeretett
517 21| mondtam azt másnak, midőn nem volt igaz; de van egy gondolat,
518 21| felismertem, első dolgom volt a grófnénak levelet írni,
519 21| Szerafin egészen szerepénél volt; szeretetreméltó durcával
520 21| elé, s követelte, hogy ki volt az a szerencsétlen, aki
521 21| pedig nekem „Hofmeisterem” volt, aki annak idejében a tudományokkal
522 21| legelső mozdulatánál meg volt nyugtatva; Béla valóban
523 21| valóságos „gmoan” dialektus volt, hogy azt ugyan senki sem
524 21| tette: nyájas és alázatos volt. Ilyennek csakugyan nem
525 21| herceg, kinek öröme akkora volt ezen a „sport”-on mintha
526 21| Fertőynek pedig az a jó szokása volt, hogy mikor szeretett nejétől
527 21| Szerafin rendkívül meg volt elégedve Bélával. Neki nem
528 21| elégedve Bélával. Neki nem volt szabad elárulni az emberi
529 21| megragadta.~És ez a szép virág volt az, melyet Fertőy jónak
530 22| valamelyik futónak ifjú neje volt otthon!~Ifjú nő, kihez a
531 22| Legelső hely, ahova sietett, volt a színház. Pedig őrizkednie
532 22| észrevegye.~A kapu előtt ki volt függesztve a színlap, a
533 22| jutalomjátéka.”~Az eső nem volt hideg többé, teste, lelke
534 22| emberre olyan féltékeny volt, de kivált azokra, akik
535 22| megvilágítottak. Sok ismerőse volt köztük. Azok nem néztek
536 22| képzelmében maga is ott volt a nézőkkel zsúfolt teremben,
537 22| elítéli halálra, mert lázadó volt.~Azt mondták, hogy ez Juditnak
538 22| rekvizitumok.~Judit fel volt már öltözve az első felvonásban,
539 22| csöngettek, de a levél sürgős volt, azt el lehete addig olvasni.~
540 22| egy-egy elhulló vércseppe volt.~Azt mondta mindenki, hogy
541 22| szívmelegség oly élethűen volt világnak adva.~Akik látták
542 22| előtt lebegett, olyan közel volt már. Ott járt alá s fel
543 22| előadásról?~– No ez jó nap volt.~– Maradt ötszáz forint „
544 22| Az utca egészen csöndes volt már, midőn utolszor nyílt
545 22| lépése hangjáról. Judit volt.~Csak egyedül jött, egy
546 22| mély gondú csüggetegség volt látható. Ez a kép szívébe
547 22| emelet, balra. Neki nem volt szabad kérdezősködnie.~Most
548 22| elküldi a hírnöktől. Ott volt a kulisszák közt, én találtam
549 22| gyűrűt. Valóságos smaragd volt; ugyanazon gyűrű, melyet
550 22| kocsmán keresztül; kár is volt nekem csengetni. Ismerősök
551 22| házicselédet már nehezebb volt e szereppel kijátszani,
552 22| vehetett észre; az egyik volt egy szőnyegajtó, mely oldalt
553 22| szemközt levő szárnyajtó volt, a harmadik a konyhába vezetett.~
554 22| kilincsét próbálta; nem volt zárva; bemehetett rajta.~
555 22| szobától, mely világítva volt.~Béla az alcoven függönyei
556 22| melyen szerény estebédje volt feltálalva.~Egy tányér,
557 22| aranyba foglalt mellkép volt.~Béla jól ismerte e mellképet;
558 22| És az igen jó gondolat volt a nőtől, hogy azon percben
559 22| meghozták, de az nem Tihamér volt, hanem egy napdíjas kisegítő,
560 22| éhes!~Persze: nehéz szerepe volt, sokat dolgozott, megéhezett.~–
561 22| férjt, kinek mindaz szánva volt.~Fiatal özvegy, ki még amellett
562 22| eltakarta. A feleség rossz híre volt az angyalszárny a bujdokló
563 22| szerepé, a világé, a szégyené volt, a másik fele a szívé, a
564 22| mulatta magát, ő boldog volt abban, ami e mesékből igaz,
565 22| védlevelet. Hatalmas ellensége volt Fertőyben, kit Béla halálosan
566 23| előtt járt.~Ünnepelt szépség volt, nyílt termeket tartott,
567 23| Hanem Szerafin oly művésznő volt az életben! Fertőy és a
568 23| Afelől is kevés kétsége volt, hogy az igazi senki sem
569 23| többé kezébe kapni.~Ő maga volt a kísértő, ki a tetőről
570 23| házibarát minőségében kénytelen volt elismerni azt a jogviszonyt,
571 23| lehete érni, mégis olyannemű volt, hogy Fertőy egy kicsit
572 23| felejteni. Egy kis acéllánc volt a kezén, azon függött a
573 23| Fertőy a szekrénykét.~Kezében volt a rejtélyes napló, kitárultak
574 23| őt a szalmás viskóba.~Nem volt mit ennünk, csak fekete
575 23| melynek egészen más színe volt, mint a többinek.~Odakinn
576 23| meghal.~Olyan borzasztó volt, midőn arca elkékült, és
577 23| egyre nevetett; olyan nehéz volt ölemben tartanom.~És én
578 23| keljen fel, ott maradt, meg volt halva.~Én még akkor sem
579 23| Olyan szép kis fehér halott volt.~Úgy haragudtam rá, hogy
580 23| hogy tegyem meg. Háttal volt felém fordulva, nem láthatta,
581 23| rajta.~Óh, milyen nehéz volt ebből az álomból fölébrednem!”~ ~„
582 23| A cári palota táncterme volt az, száz csillár által kivilágítva.~
583 23| cárig.~Rajtam fekete ruha volt, a többin mind színes, aranyos,
584 23| tükrökben. Az oly borzasztó volt. Egy skarlátvörös táncos
585 23| vízió!~Nekem az a gondolatom volt, hogy az én táncosom hóhér…”~ ~„
586 23| tévelyedtem, mely most is le volt nehéz szőnyeggel takarva.~
587 23| gerendaalkotvány ott.~Az volt a vérpad.~A kijárás minden
588 23| elő. Ráismertem. Róbert volt. Sohasem láttam ilyen szépnek.
589 23| szépnek. Ugyanazon mente volt rajta, melyben az oltár
590 23| olyan villogó tekintete volt, mint akkor.~És nekem nem
591 23| mondani neki.~Olyan nyájas volt, megsimogatta homlokomat.~
592 23| vánkosra mellém.~Fehér zubbony volt rajta és a nyakán piros
593 23| Fásult önzése mellett babonás volt; sok ember van így, ki istent
594 23| Szerafin mellett még egy szék volt. Ő le akart arra a székre
595 23| nyugtalanul aludt, nehéz álma volt.~Fertőy kitalálni hitte
596 23| A rettenetes vetélytárs volt jelen, kire féltékenynek
597 23| nyögött, s midőn a lánc kezére volt kapcsolva, hirtelen elkapta
598 24| elől elzárkózik: azóta nem volt kedve vetélytársakat fürkészni.~
599 24| tekintélye és hitele nagy volt, de tudjuk jól, hogy csak
600 24| csupán fenn; mely a mienk volt, mely valóságos jogos igényeket
601 24| amikben rendkívüli tényeket volt kénytelen elkövetni. Így
602 24| vagyonát, mely konfiskáció alá volt kerülendő? Hát ez nem volt-e
603 24| Bárzsing által, kire bízva volt, a megye levéltárába, nem
604 24| azért mégis elég gonosz volt abbeli aggodalmát kifejezni,
605 24| melynek még birtokában nem volt, s melyből apja valóban
606 24| levelet talált, a negyedik volt Fertőyé. Fertőy azt írta,
607 24| minden ellenkezése dacára volt annyi figyelemmel, hogy
608 24| Bizony merített papirosra volt az írva, s éppen olyan kék
609 24| éppen olyan nagy kétfejű sas volt a papír közepén kiformálva
610 25| egymásnak, hogy szerencséjök volt találkozhatni, s mikor elválnak,
611 25| bebotlott hozzám?~Ilyen ismerőse volt az öreg Lávaynénak a kis
612 25| aki már azóta prókátor is volt, és Lávayné Blumnénak három
613 25| Az öreg asszonyságnak nem volt kedve bővebb szóba állni;
614 25| odabenn piperés társaság volt rendesen, mely közé ő nem
615 25| különbözött tőlük. De fáradt is volt olyankor rendesen, mert
616 25| Herr Gruber?~Ez a tárgy volt az öreg asszonyság gyenge
617 25| gondolatnál aztán elmaradt. Ez volt midig az utolsó.~Ezen azután
618 25| Lávaynét, s csakugyan nem volt rajta és társalkodónéján
619 25| meg a feleségét, hogy nem volt hozzá soha hűtelen. – Hogy
620 25| kezét, szép nagysád; ezen volt utam, s régi barátaimat
621 25| majd megfulladt.~Fertőy úgy volt, mint mikor a pápaszemes
622 25| amely legnagyobb ellenségéé volt, s ígéretet adott neki,
623 25| Fertőynek.~– Lássa, kár volt ezt most itt előhozni. Nekünk
624 25| az egy becsületes ember volt, aki kihúzott belőle. Köszönöm
625 25| meg érte. A dinnye igen jó volt, hanem a magjából nem fogok
626 25| ereszté Lávaynét.~Szomorú kert volt biz ez, éppen olyan vén
627 25| emberek előtt elporlott.~Ott volt egy félig elszáradt jerikói
628 25| láttam. Az a nő, aki képes volt arra a gondolatra jőni,
629 25| szabályszerűen kiállított útlevél volt abban számára, egész évre
630 25| Fertőy úr előzékenyebb volt a hadastyánnál, s míg az
631 26| őrangyala is van, mint Bélának volt Judit, s a börtönben egy
632 26| évszakok mulatságaira; boldog volt azzal, amivel a hazajáró
633 26| koporsóban feküdt.~Akkor jó volt ez. Egy üldözött férj számára
634 26| számára elég vigasztaló tudat volt oly iratot szerezhetni,
635 26| tört hajók forgácsaival volt tele.~Nem tudjuk-e, hogy
636 26| pedig a férj mindig ott volt; hol? Egy széles kő alatt
637 26| meg soha. – Judit asszony volt, s ha találkozik férfi,
638 26| Melchior, a fiatal orvos volt e titokba beavatva. Ő tudott
639 26| kívül még egy hálószoba volt, s annak is zárva szokott
640 26| Judit –, anyádat várom.~– Jó volt őt Melchior által mindenről
641 26| lennie a legrosszabbra. Ez volt a büntetés. Az isten büntetése
642 26| gondolatot, amiért ide jöttem. Az volt mindenesetre a szándékom,
643 26| szemébe. Hiszen méltatlan volt a vád; hiszen az, amit nála
644 26| nála bűnrovásra véstek, volt legnagyobb erénye; de mégis
645 26| át addig, amíg élt; férfi volt; hadd küzdött ifjú korában
646 26| asszonyt, ki nekem leányom volt; most én ez asszonytól elvettem
647 26| Ily kérdésre lehetetlen volt mit felelni.~– Azt nem mondhatom
648 26| A vad szerencsésen föl volt verve!~– Anyám – szólt Béla –,
649 27| őrangyala is van, mint Bélának volt Judit, s a börtönben egy
650 27| évszakok mulatságaira; boldog volt azzal, amivel a hazajáró
651 27| koporsóban feküdt.~Akkor jó volt ez. Egy üldözött férj számára
652 27| számára elég vigasztaló tudat volt oly iratot szerezhetni,
653 27| tört hajók forgácsaival volt tele.~Nem tudjuk-e, hogy
654 27| pedig a férj mindig ott volt; hol? Egy széles kő alatt
655 27| meg soha. – Judit asszony volt, s ha találkozik férfi,
656 27| Melchior, a fiatal orvos volt e titokba beavatva. Ő tudott
657 27| kívül még egy hálószoba volt, s annak is zárva szokott
658 27| Judit –, anyádat várom.~– Jó volt őt Melchior által mindenről
659 27| lennie a legrosszabbra. Ez volt a büntetés. Az isten büntetése
660 27| gondolatot, amiért ide jöttem. Az volt mindenesetre a szándékom,
661 27| szemébe. Hiszen méltatlan volt a vád; hiszen az, amit nála
662 27| nála bűnrovásra véstek, volt legnagyobb erénye; de mégis
663 27| át addig, amíg élt; férfi volt; hadd küzdött ifjú korában
664 27| asszonyt, ki nekem leányom volt; most én ez asszonytól elvettem
665 27| Ily kérdésre lehetetlen volt mit felelni.~– Azt nem mondhatom
666 27| A vad szerencsésen föl volt verve!~– Anyám – szólt Béla –,
667 28| kezét.~– Hiszen uram, ön volt az oka, hogy én idejöttem;
668 28| nekem útlevelet? Ez kelepce volt!~– Ejh, bocsásson engem,
669 28| vár kapitulációjakor jelen volt, íme itt van tárcámban a
670 28| egyszerre rá.~Fertőy el volt sápadva, a düh kővé változtatta
671 28| neki. Egy olyan pillanat volt az, mint mikor egy percre
672 28| az öregasszonynak vas erő volt azokban a mindennap dolgozó
673 28| Tanult, okos, német fiú volt. Vonásaival nemigen törődtem.~–
674 28| Szegénynek egy kis hóbortja volt, ami akkor kitört rajta,
675 28| félőrültnek híresztelt cseléd ön volt, csupán egy asszony tudja,
676 28| jól tudom, minő viszony volt nőm és ön között, mielőtt
677 28| nevemet neki adhatni. Az sem volt előttem titok, mi vonzza
678 28| tettem, az bizony semmi sem volt egyéb, mint egy fenyegetett
679 28| feleségem miatt elég jogom volt.~Béla összecsapta kezeit.
680 28| Amire különben semmi oka sem volt. Ki elől bujdosott ön? Volt
681 28| volt. Ki elől bujdosott ön? Volt az ön neve a hadi törvényszékek
682 28| nekem igen kedves elégtétel volt, hogy ön hónapokig házi
683 28| nézve, nagyon megnyugtató volt.~– Azért nevezte ön anyám
684 28| hogy ön, ki oly gyöngéd fiú volt, szegény öreg anyját évekig
685 28| Judittal az özvegyet, ennek volt valami értelme, de elhallgatni
686 28| inkább, mert találó igazság volt egy hazug ajkáról.~– Uram.
687 28| azokért jött ön ide. Önnek oka volt engemet napfényre idézni.
688 28| Eddig csak az ön pöre volt az; mi nem jártunk nagyon
689 28| Nem. Ámbár az irónia nem volt egészen helyén; de mégsem
690 28| hitte maga is. De nagy baja volt, hogy olyan igen jó fiú
691 28| hogy olyan igen jó fiú volt; sokszor föltette magában,
692 28| mire kell felelni. Ezért volt nekem szükségem kegyedre.
693 28| azoknak kilenctized része nem volt igaz; én a tizedik részben
694 28| hogy a tizedik részlet igaz volt, s akkor felvehetjük az
695 29| például olyan jó flamingó volt annak az idejében, amilyen
696 29| ezt szemére! Ha akkor az volt a divat.~Most pedig olyan
697 29| hogy ami tegnapelőtt okos volt, az ma már bolond, s ami
698 29| helyes lesz. – Ilyen bagoly volt Lávay Béla is.~Mint ügyvéd,
699 29| mindazokkal, akikkel kénytelen volt beszélni, hanem éppen csak
700 29| amennyit múlhatatlan szükséges volt elmondani, s csak akkor
701 29| asszonyság kifogyhatatlan volt a múlt évek viszontagságainak
702 29| fiától.~Béla gyöngédebb volt, hogysem nőket szenvedései
703 29| leírásával szomorgasson.~– Nem volt semmi bajom. Kertész voltam
704 29| egy úri háznál, jó dolgom volt. Mikor minden tudományom
705 29| volnál férfinak, aki Pusztafi volt. Mit gondolsz, ha ő most
706 29| is ilyen csendes kisfiú volt gyermeknek, mint ez itt
707 29| maradt. Boldogult atyjának is volt olyan ellensége, mint neki
708 29| venne maga. És igaza is volt.~– Óh, kedves anyám – szólt
709 29| Judit, és arca egészen ki volt pirulva –, ha „csak” Bélának
710 29| pillantást vetett belé, az volt ráírva: „Bárzsing”. Aztán
711 29| valami hallgató feszültség volt a család körében, mint mikor
712 29| világ előtt, midőn előled el volt zárva a világ; most, midőn
713 29| komédiákat írnak. Azonban nem volt természetében, hogy ezt
714 29| már mindent, Fertőy itt volt, elmondta; a végrendelet
715 29| Bárzsingnak olyan szerencsés arca volt, hogy nem pirulhatott el
716 29| termett; mert biz ez nem volt egyéb, mint valakit in optima
717 29| termetű férfiú régi szolgája volt már a közönségnek, nemcsak
718 29| úrnak, mikor még jurátus volt. Akkor mindig kérdezte a
719 29| legtökéletesebben felismerhető volt a megboldogult Hargitay
720 29| elhalványult; maga Béla is meg volt lepetve. A csalódás tökéletes
721 29| lepetve. A csalódás tökéletes volt.~– Bontsd fel és olvasd! –
722 29| tekinte vissza. Lehetetlen volt észre nem vennie, hogy e
723 29| aláírásokat utánozni; de még nem volt szabad azt kimondania. Vadász
724 29| szabad azt kimondania. Vadász volt, aki lesben áll veszélyes
725 29| utána ment. Már akkor nem volt oly halavány.~– Azt mondtad,
726 29| egymást. Olyan egy pár ember volt az, aki mindennap elismételte
727 30| felé. Az ötlet mulatságos volt, de nem az ő agyában szülemlett.
728 30| rázta; az igazi indok nem volt eltalálva. Hanem – ez a
729 30| ez a magyarázat nagyon jó volt arra, hogy a valódit eltakarja
730 30| is egyik politikai divat volt.~– Megnyerted – szólt Dombay
731 30| lövést.~Szerafin egyedül volt akkor az állítólagos kertésszel
732 30| egykor közeli ismerősnője volt, egy városban laktak, ablakaik
733 30| Szerafinnek, s Szerafin sem volt iránta közönyös. Nem gondolhatott-e
734 30| valamire!~Fertőy nagyon meg volt elégedve magával, mikor
735 30| lehetett.~Fertőynek szép neje volt és szép unokahúga.~Szép
736 30| unokahúga.~Szép nejének volt gazdag imádója, s ugyanaz
737 30| megsemmisíteni.~Hogy mi volt ez expediens? Azt nemsokára
738 30| maga?~Egy szép szüreti nap volt, midőn Béla a herceg kastélyába
739 30| pagodában nagy férfizaj volt, pohárcsengés és hahota,
740 30| lett már.~Béla kíváncsibb volt e percben a tulipánfára,
741 30| egyedül.~Béla is éppen úgy meg volt lepve, mint Szerafin, midőn
742 30| halványabb lett, mint eddig volt, azután pedig elkezde kigyulladni,
743 30| valamitől.~Nagyon is nő volt, hogy egy gondolat elől
744 30| ön most velem?~Béla meg volt indulva a halavány nő esdő
745 30| Én tudom, hogy merész szó volt, amit kiejtettem, de kegyed „
746 30| szólt előttem. Fölösleges volt. Én tudtam azt, hogy nő,
747 30| tisztán belátandja, hogy nem volt tőlem sem hóbort, sem cselszövény,
748 30| monda neki:~– Mi szükség volt önnek ezt kitalálni?~– Mert
749 30| Mert ez igen természetes volt. Minden asszony gondolná
750 30| kezét kinyitni: erősebb volt. Ön érzi, hogy erős, s tudja,
751 30| Jó, félreeső kis szoba volt az, mely a levéltárba nyílt;
752 30| természet rende szerint ittas volt, miután sokat ivott. Egyébiránt
753 30| ivott. Egyébiránt arról volt nevezetes, hogy olyankor
754 30| herceg olyankor, mikor ittas volt, nyájas lett és lekötelező,
755 30| áldozatkész; vidámsága elragadó volt, és arcvonásai valódi csábító
756 30| szikráztak, akkor szabadelvű volt és demokrata.~Vannak ritka
757 30| tósztot mondok „nálunknál volt nagyobb urakra”, akkor koccints
758 30| mulató társaság odalenn volt a földszinti erkélyen. A
759 30| más valami!~A herceg el volt ragadtatva cigányai által,
760 30| túléltük – szólt a herceg. – Mi volt az a pièce? – kérdé a rendezőtől,
761 30| lámpák világítottak.~– Ez volt a „Höllenfahrt des Zauberkönigs” –
762 30| lásson belőle.~Más tűzijáték volt annak a szívében akkor.~
763 30| ingerkedék a herceg –, ez volt az a Popocatepetl? Csak
764 30| a kanóc kialudt, nem jó volt.~Azzal mámoros fővel levette
765 30| szétpukkanását.~Mikor mindennek vége volt már, egy szögletben sikoltás
766 30| halállal fog elveszni.~De volt.~Abban az első percben,
767 30| mozdulhasson.~És mikor a nő meg volt mentve, akkor ájultan rogyott
768 30| megmentője vállára.~Hiszen nem volt csoda, oly halálos ijedelem
769 31| A table moving korszak~Volt aztán egy időszak, amikor
770 31| asztalokat.~Ha a földön már nem volt mit tanulni, áttértünk a
771 31| Annálfogva is rövid időn nem volt olyan ház, ahol eddigelé
772 31| moving azon kérdésre: mi volt a kérdező nagyapjának keresztneve,
773 31| eddig, hogy nagyapja Kristóf volt, világért sem merte volna
774 31| sokkal inkább szája ízében volt még az a bizonyos dinnye,
775 31| pedig nagyon szkeptikus volt erre a mai napra. Először
776 31| Blumnéban sem nagy hite volt, az asztalban éppen olyan
777 31| asztalka nagyot kanyarított; ez volt a manupropria a név végén.~–
778 31| aztán az asztalka készen volt a válasszal, nézték; de
779 31| zsebét; biz azokban nem volt egyéb egy okuláriomnál és
780 31| Azonban Judit már kíváncsivá volt téve; a játék újdonsága
781 31| megállt az asztal, egy név volt a papírra írva „Volozov.”~–
782 31| ismét megállt, ez a szó volt olvasható:~„Szeraf…”~– Ah –
783 31| választ, csak három betű volt:~„Pör.”~– No ez mulatságos! –
784 31| ékezés nélkül.~A leírt szó ez volt:~„Váló.”~– Ezek a válaszok
785 31| hajlékunkban. Mindjárt a számban volt az íze a dinnyének, amint
786 31| hogy az. Szegény apja is az volt. Nem tudott keserű lenni
787 31| kérdezősködöm is. Minek volt ennek a fityfiritty asszonynak
788 31| asztalát. Semmi egyéb nem volt a szándéka vele, mint tudatni
789 31| Az öreg Lávayné indulatba volt hozva.~– Előttem nem mentség
790 31| úr. Mikor kicsiny gyermek volt, maszlagot szedett a kertben,
791 32| Hajdan minden jó embernek volt egy kis jó háza, abban lakott
792 32| hadastyán kezét.~– Ugyebár meg volt győződve előre afelől, hogy
793 32| jöttem fel Pestről. Kolbay el volt ragadtatva az által, hogy
794 32| a város határán túl nem volt. Ennek valami nagy baja
795 32| utóbbi napokban annyira el volt telve új fantazmáival, hogy
796 32| már az ifjúkori játszótárs volt álmainak örökkön visszatérő
797 32| lesz.~Szerafinnek kevés volt ez óra elhatározni, hogy
798 32| Kolbay megjelenése feszes volt, nem lehetett nagyon feltűnő;
799 32| feltűnő; ez őneki már típusa volt. Azért Szerafin fogadhatta
800 32| azt tudom, hogy mi okod volt hozzámenni, akkor azt nem
801 32| Szerafin elég szerencsétlen volt ahelyett, hogy e dilemmából
802 32| nyers, válogatlan szavú volt, s most még eszébe jut,
803 32| Családunk minden tagja dölyfös volt; azt szerettem – folytatá
804 32| de pénzarisztokrata is volt; nagyobbra tartotta magát
805 32| alázatos tud lenni; de kevély volt; nem szóltam neki, mert
806 32| Kegyed is oly büszke gyermek volt. Óh, én azért soha meg nem
807 32| kétkedem, hogy igaz oka volt rá, hiszen már azóta nyolc
808 32| még idáig mindig büszke volt ez asszony, ferde utat vett
809 32| ambíciója, de mégis ambíció volt az, rangviselő férj, hercegi
810 32| folytatá kegyetlenül:~– Eddig volt kegyed valami; egy nő, akinek
811 32| neki, az olyan világosság volt, mint mikor valaki arra
812 32| ház ég a feje fölött.~Vége volt a boldog ábrándoknak, az
813 33| különben is nevezetes dátum volt a két családra nézve.~Előtte
814 33| csakugyan egész éjjel fenn is volt, még reggel felé is lehetett
815 33| szobájába viteté, mert még nem volt mindennel készen.~Kilenc
816 33| hozatott, s egész csomag írás volt hóna alatt, mikor az asszonyokhoz
817 33| foglalkozik. Lávayné kétségbe volt esve. Judit gyermekét tanította
818 33| ily korai órában is nyitva volt a ház, a komornyik tudta
819 33| asszony ma különösen szép volt. Szemeiben egy álmatlanul
820 33| Reggeli pongyolája ízléssel volt választva; hímzett hófehér
821 33| körülfutó csipkefodorral. Olyan volt benne, mint egy gyermek,
822 33| tudom mondani az okát, miért volt Nro XIV-ben az a hely, ahol
823 33| ott jelenlevők, s miért volt azoknak az elnöke Blum úr,
824 33| mondhatok, hogy Blum úr volt az elnök, és a többi urak
825 33| tegnap.~Csak Bárzsing úrnak volt határtalan jókedve.~Minden
826 33| hogy ő valósággal jelen volt, mikor azt a papírgyárt
827 33| elmehetek.~Melchior boldog volt, hogy ily követségbe küldetett,
828 33| Bélának pedig egészen mással volt tele a feje, minthogy azt
829 33| már egészen elfogadáshoz volt öltözve, sötét lilaszín
830 33| sötét lilaszín bársonyruha volt rajta, fekete csipkefodrokkal
831 33| egymással.~Ragyogó szépség volt.~– Ah, jó reggelt! – szólt
832 33| felől eddig talán kétségben volt. Én önnek gyermekkori játszótársa
833 33| játszótársa voltam. Tréfa volt, de én imádtam önt. Önből
834 33| kinevetem önt.~Béla meg volt fagyva. Lehetett is. A pólusi
835 33| csalhatlan bizonyítvány volt maga a papír, amire azt
836 33| felőle, első gondolatom az volt: ez az ember elvesztette
837 33| neje barátném, játszótársam volt, annak nem szabad együtt
838 33| Értse ön meg. Kezemben volt az izzó vas, mellyel a kitörölhetlen
839 33| Amit én akartam, az jó volt; kegyed maga kívánta: „Védje
840 33| annak a másik asszonynak volt igaza. – Micsoda képpel
841 33| felragadnak.~Judit kevés beszédű volt ma. Felölelte kisgyermekét,
842 33| fizetve valahára! Óh, sok volt a rováson, de ez mind ki
843 33| is.~Judit szófogadó menye volt napának; Bélát átölelé,
844 33| férj homlokán még egy ránc volt, az nem akart simulni semmi
845 33| Béla lelkében még egy tövis volt: Szerafin méltatlan gyanúja.
846 33| ki „nekem” régi barátném volt, éppen énmiattam, éppen
847 33| az a redő még mindig ott volt homlokán.~– Most jut eszembe –
848 33| papírra írt levelet.~– Ennek volt hát az a parfümillata, amit
849 33| vágott.~– No, no, csak tréfa volt. Mi történjék e levéllel?~–
850 33| tanúbizonyságot tenni, hogy volt egyszer egy férfi és egy
851 34| Hajh bizony nagyon igaza volt Bélának, mikor Szerafint
852 34| felszínre emelte, avulóban volt már, más készült helyébe;
853 34| rögtöni balesetében alig volt már kinél segítséget keresnie.
854 34| keresnie. Közélete gyűlöletes volt, még egészen alkalomszerűen
855 34| voltak. A törvény szigorú volt iránta. Úgy ítélt fölötte,
856 34| Szerafin tudott élni.~Nagy híre volt. Más epithetont nem találunk
857 34| akkor aludni menni; ez volt szokott életrendje.~Alig
858 34| hatását tanulmányozza; – szép volt ő kendőzés nélkül is; hanem
859 34| ez álmok ábrándjairól nem volt szabad tudósítani még azt
860 34| elfoglalta régi helyét, újra ott volt minden elalváskor alakjának
861 34| családjaiknak.~Mennyi ünnep volt akkor az egész országban!
862 34| valami hetilapban jött ki. Ez volt a refrénje: „Minek jön az
863 34| kit már eltemettek?” Álnév volt aláírva.~Szerafin úgy szíven
864 34| eljutott.~A könyv címe ez volt:~„KESERŰ DALOK.”~Írta egy „
865 34| Így tettem vele én. Ez volt az én nagylelkűségem. Azoknak,
866 34| utcára kitaszított őrjöngő volt az, ki sárral dobálja be
867 34| ablakát, mely valaha az övé volt; egy csontváz kacagása hangzott
868 34| feléd gurul,~Tán férjed volt az, és veled kíván ~Beszélni
869 34| még mikor ~Fehér ruhám volt s fekete hajam? ~Mi szép
870 34| vélt Szerafin.~„Hajdan sas volt a jelvényem, ~Most bogár
871 34| dalaimba; ~Hajdan pálma volt eszményem, ~Mostan futó
872 34| éppen őrá ismerne.~Végre ott volt e kegyelemdöfés.~„Még nyílik
873 34| élményeiről semmit. Képzelem volt az; egy magába zárt pók
874 34| néha, ami ez időben nem volt ritkaság, egy-egy olyan
875 34| mellbe ragadta. Béla meg volt lepetve a szokatlan megszólítás
876 34| elhanyagolt külsejű alak volt; haja és szakálla torzonborz,
877 34| disznótoron elmondja, hogy volt, mint volt! Sebaj. Jól van
878 34| elmondja, hogy volt, mint volt! Sebaj. Jól van minden.
879 34| barátját, ki oly büszke volt, hogy még vele sem tudatta
880 34| mikor egy darab kenyerünk volt, azt kétfelé törtük, megosztottuk.
881 34| elbeszélgetünk.~Egy tenger volt az, tele keserűséggel, melynek
882 34| Josefstadtban, ki együtt volt velem bezárva, volt az az
883 34| együtt volt velem bezárva, volt az az ember, aki életemben
884 34| adtam neki. Roguson. Nem volt más. A kozák meg a farkas
885 34| életemben. Hahaha! Furcsa alak volt szegény. Amióta kereset
886 34| bajuszát, ami azóta nőtt, fehér volt, úgy nézett ki vele, mint
887 34| ahol valami kapni való volt, mindig ott volt, s ahol
888 34| kapni való volt, mindig ott volt, s ahol aztán tenni kellett,
889 34| Szegény fiú, utolsó szava az volt hozzám: „Bajtárs, gyűrűmet
890 34| egy palack durrhigany is volt, mint a postára. Hiszen
891 34| biz én egy szót se. Tréfa volt az egész, aztán el se hinnéd.
892 34| suttogni: „Ez is nagy ember volt, ugyan hamar agyonitta magát.” –
893 35| nappal elébb rossz napja volt. Egész estig nem fogadott
894 35| bezárkózott, és reggelig fenn volt.~Mivel mulatta magát? Naplójával.~
895 35| e szemek, e tekintet! Ő volt az.~Az idő, a nyomor, a
896 35| arcára, ami azelőtt nem volt ott, de azért mégis lehetetlen
897 35| üdvözölt. E mosolygásban volt valami démoni, valami pokoli
898 35| az a nő, aki leghűtlenebb volt!’~Hogy fog rábámulni minden
899 35| Elhagytam egy férjt, ki hős volt és szeretett, s kezemet
900 35| éljenek a majmok!’~És az nem volt igaz, és ezt nekem tudnom
901 35| ismert. Ma nyitott terme volt.~Eljött a herceg is, Olga
902 35| asztalfőnél két személyre volt terítve; az egyik hely Szerafint
903 35| Ez „őreá” vár.~Hasztalan volt a szomszédok jókedve, az
904 35| lett, táncolt, ivott, őrült volt.~Mindenki azt mondá, hogy
905 35| mint ma.~– Ez szép nap volt – szólt a herceg, midőn
906 35| Másnap borongós, hűvös idő volt. Talán említettük is már
907 35| kargyertyatartókat, s ingujjra volt vetkőzve.~Ma nem vártak
908 35| pedig, aki az ajtón kívül volt, éppen nem látszott azok
909 35| kinézésű alakkal; hanem eszében volt, hogy úrnője mennyit tudakozódott
910 35| a teremben még akkor nem volt senki.~Ráért körültekinteni.~
911 35| mikor aztán egészen közel volt hozzá, hova a delejes iszonyat
912 35| Pusztafi abban a hitben volt, hogy az elájult nők szokták
913 35| érte – jó előfizető-gyűjtő volt.~
914 Ut| a sajtó.~Régi óhajtásom volt olyan nagyobb regényt írni,
915 Ut| becsületes abszolutizmus volt, mely kimondta az őszinte
916 Ut| törvényszék valóságos oltalom volt ránk nézve az „adminisztratív
917 Ut| hogy ez is szükséges.~Az volt pedig ebben a reverzálisban,
918 Ut| a debreceni országgyűlés volt elnöke, ki már egy halálítéletet
919 Ut| között).~Most azután módomban volt a Politikai divatok-at a
920 Ut| nemzetgazdászati tekintetben volt ez fényesen megvilágítva.~
921 Ut| de Kemény Zsigmondnak nem volt kedve a fejét az oroszlán
922 Ut| A módosítás szelídítés volt a kifejezésekben; szerző
923 Ut| elítélni.” (Schmerling alatt az volt a politikai divat, hogy
924 Ut| eszközöljenek.~Annál nagyobb volt aztán a meglepetésem, mikor
925 Ut| leülnünk.~S a legszebb az volt az egész ítéletben, hogy
926 Ut| kormányzat valóságos oltalom volt ránk, szegény szabadelvű
927 Ut| az mind közcsendháborító volt, mind becsukták. Pokoli
928 Ut| becsukták. Pokoli humor volt ez!~A börtönben pedig a
929 Ut| bánhat a vendégével, szó sem volt „harminchárom fontos vasról,
930 Ut| életemben több szabadságom nem volt, mint fogságomban, egész
931 Ut| kívül-belül valóságos mintaképe volt egy magyar vicispánnak.~
932 Ut| Zichy Nándor. Aminek ez volt az oka: ugyanazon a napon,
933 Ut| egész humorisztikus történet volt; de most következik a szomorú
934 Ut| keservesebb vajúdása nem volt a munkájával, mint nekem
935 Ut| s vele együtt a regényt. Volt egy kis örökségem a szüleim
936 Ut| nyomdai hitelem is teljesen ki volt merítve, mikor a nyomdászom
937 Ut| Minden embernek ínsége volt. A búza ára leszállt két
938 Ut| leszek.” Már nyolc órakor ott volt. Rövid volt a találkozásunk.~–
939 Ut| nyolc órakor ott volt. Rövid volt a találkozásunk.~– Ámbár
1-500 | 501-939 |