Fejezet

 1     1|          Béla”.~Zeleji és Lávay erre kezet szorítnak, míg a kapitány,
 2     1|           percre találkozott vele, s kezet szorítva szóla:~– Holnap
 3     2|             leereszkedéssel nyújtott kezet azoknak sorba, akiknek bemutatták.~
 4     3|              kik mindketten nyájasan kezet szorítanak vele. Vártak
 5     6|           vendégeit a lépcsőkig, ott kezet szorított velük, azután
 6    10|              Már erre Melchiornak is kezet kellett szorítani vele.~
 7    13|     asszonyok találkoznak egymással, kezet szorítanak, egy szót mondanak,
 8    13|       pénzestül, ahogy van, rábízza, kezet szorít a cseléddel, s odább
 9    13|      meglepetten ragadta meg a fehér kezet, s hátratekinte… A fehér
10    14|             szekeres ember jószívűen kezet szorított hajdani jó ura
11    15|            legelőször összejön vele, kezet csókoljon neki. Én mondtam.
12    21| akadályozhatta volna, összecsókolá e kezet, és sírt.~– Óh, e kéznek
13    21|             megakadályozza a büntető kezet. Ki értene ebből valamit?
14    23|            fölkért egy keringőre. Én kezet adtam neki, és elfelejtettem
15    24|          között.~A két érdemes férfi kezet szorított, s kölcsönös hallgatást
16    25|              s együtt fogjuk őt elő. Kezet rá.~Lávayné megszorította
17    25|          Lávayné megszorította azt a kezet, amely legnagyobb ellenségéé
18    25|        kisgyermekek, keresztfiacskái kezet csókoltak neki mentében,
19    29|             kiáltva; hattal okvetlen kezet szorít, s négynek csak úgy
20    29|           veszik észre magukat, hogy kezet szorított velük, s hogylétükről
21    29|         találkozol vele, második nap kezet adsz neki, harmadik nap
22    29|           alapját; ismerte jól azt a kezet, mely oly híven tud idegen
23    30|    neveztelek meg neki, s ő mindjárt kezet adott. Nos, barátom?~Béla
24    30|          pedig nem adott olyan hamar kezet.~– Hát mi a patvar!? Gondolkozol
25    30|            önt, kedves Lávay – szólt kezet szorítva vendégével. – Most
26    33|             jókedve.~Minden ülnökkel kezet szorongatott, sőt annyira
27    34|            tisztességes ember, azzal kezet fogtok, annak keresitek