Fejezet

 1     1|         fenyegetve, magával ragadva beszélt eddig ismeretlen, soha kimondani
 2     1|            szemeivel, arcvonásaival beszélt láthatatlan társaságoknak,
 3     2|           bizonyosan, hogy helyesen beszélt:~– Remekül beszélt! – bizonyítá
 4     2|         helyesen beszélt:~– Remekül beszélt! – bizonyítá Pusztafi hevesen. –
 5     2|           azt mondja, hogy helyesen beszélt. Pedig volt ám sok úri barátja,
 6     4|         pedig Márton a jobb oldalra beszélt, s egészen másra gondolt.~
 7     8|        végig az utcán. Csak magában beszélt, de mégis mintha valakihez
 8     9|      felelni.~– Nos; szóljanak; mit beszélt az az ember fiamról?~Fiskális
 9     9|        várnak tájékára, aki sohasem beszélt katonával, éjszaka be akar
10    11|           szerettek. Azután a leány beszélt azokról, amiket szenvedett,
11    12|       hallgattak.~– Csak egy bánt – beszélt tovább a víz fölötti fő
12    12|        keblére szorított bajtársát, beszélt neki szép napokról, szép
13    14|             perc?~– Azt nem tudom – beszélt a nő rövid lélegzettel. –
14    14|            sebhelyéről homlokán nem beszélt senki, pedig száz meg száz
15    15|      csárdáknál Kapor uram csak úgy beszélt Judittal, mintha az valóban
16    20|          ismeretes hangok, Bárzsing beszélt még valakivel.~Kolbay nagy
17    21|     teljessége eljő.~Az egész világ beszélt már róla, hogy Szerafin
18    21|  valószínűleg német eredetű, nem is beszélt más nyelven; lapos sipka,
19    21|              Szerafin eddig németül beszélt a kertésszel, most magyarul
20    23| végrendeletet megkapni. Tökéletesen beszélt. Csak ki kellett Fertőynek
21    29|        eljárt hivatalos teendőiben, beszélt mindazokkal, akikkel kénytelen
22    29|            közben?~Béla nem örömest beszélt efelől; azt sem hozta volna
23    30|        egész rejtélyt. Fertőy arról beszélt az akvárium előtt, hogy
24    30|  szorongatni is kezdé Béla kezét, s beszélt volna valamit „híréből tisztelés
25    31|    Finanzratné azután többet nem is beszélt a table movingról; azt mondta,
26    34|         amiről Pusztafi oly futólag beszélt.~– Tehát Róbert csakugyan
27    35|             Néha, midőn a herceggel beszélt, alattomban, félve, óvatosan