Fejezet

 1     5|     fájdalom lehet-e az? feljön-e a lélek a buborékokkal? elébb megszakad-e
 2     5|          volt ez, midőn a test és a lélek már különválva élnek; a
 3     5|             már különválva élnek; a lélek még eszmél, gondolkozik,
 4     5|            úrnak fogadják szavát; a lélek nyugodt már, de a test halálküzdelemben
 5     5|            alak a vízfenékre, a két lélek fel az égbe…~– Hahó! Béla!
 6     6|   csoportozataiban, miket egy óriás lélek masszív alakokban teremte
 7     7|        csakugyan van az, hogy egyik lélek a másiknak feleletet ád?~
 8     7| csekélységen keresztül megtalálja a lélek kimeríthetlen költészetét;
 9     7|          különben olyan ártatlan jó lélek volt, hogy át kellett neki
10    10|         ember. Tört testben egyenes lélek.~Mire jó az életben egy
11    11|              Más toll, más kéz, más lélek, más levegő kell arra, ami
12    11|             múlt századból hazajáró lélek vagyok, akit a felvilágosodott
13    15|           ebben a zivatarban. Jótét lélek arra rá nem ül ma.~– Hallgasson
14    17|       Valami, ami nem „lél”, hanem „lélek”. Valami, aminek lakhelyét
15    17|            szavaknak melegét érzi a lélek az éktelen éj fagyain keresztül!~–
16    17|             zsibbadást érze, mely a lélek öntudatát kezdé kábítani;
17    17|         jelenet, hol egy háborodott lélek, mert a sors végzetében
18    17|           rogyott térdre… Minden jó lélek dicséri az urat!~A hulla
19    18|         akadhat néha olyan érzékeny lélek, aki egy kis irónt és papírtekercset,
20    19|            nélküli kínzásaikat, s a lélek nem menekülhet előlük az
21    21|           tekintettel Fertőy.~– Egy lélek sem – felelt Szerafin. –
22    22|         éjszakákon át, mikor más jó lélek aluszik, s áldotta a vihart,
23    22|          éjszaka sem maradnak el. A lélek vadászkutyái, akik előtte,
24    34|      megnyugtatják hívőiket, hogy a lélek is fluidum, semmi más, milyen
25    34|        álnév alatt, amikre a jámbor lélek kétszáz aláírót gyűjtött,