Fejezet

 1    El|       Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az.~Nálunk minden életregény,
 2     1|       azt mondom önnek, hogy az lehetetlen, mert … ez a vers hexameterekben
 3     2|        ha jobban nem szoktatod. Lehetetlen, hogy külön nem dresszíroznád
 4     7|         jóvá kell tenni. Ah, ez lehetetlen. Ez nem azon büszke átlátszó
 5     7|     érzed, ami énnekem úgy fáj, lehetetlen, hogy a te szemedből ki
 6    10|      merre járó hadakkal, s nem lehetetlen, hogy ha nagyon szorították,
 7    12|          Ez az őrs.~Az ifjaknak lehetetlen volt a menekülés.~És Róbert
 8    13|       meggyőződtek, hogy az már lehetetlen.~A vágtató szekerek egyre
 9    15|      felelte rá, hogy ez teljes lehetetlen.~– Én magam fogok vele beszélni –
10    15|    havidíjt osztá a távozóknak.~Lehetetlen volt az alakoskodás.~Judit
11    15|      magyarban könnyű, németben lehetetlen az.~Ez újabb ijedség alatt
12    18|      Szerafin. Nőknél semmi sem lehetetlen.~Hanem azért mégis megtörtént
13    21|         nevéről ismer.~– Ah, az lehetetlen – mondá Fertőy –, talán
14    22|         ismerőse fordul meg. De lehetetlen az, hogy őt e rongyokban
15    23|       ott magában; hanem hát ez lehetetlen, Szerafin csélcsap; ma csupa
16    24|         kiderül, nagy az ára.~– Lehetetlen neki kiderülni, ha minden
17    24|        és a kurtizánt.~– Ah! Az lehetetlen! Az nem lehet, hogy egy
18    26|     legnagyobb erénye; de mégis lehetetlen az, hogy egy szemérmes nő
19    26|  kellett keresnie. Ily kérdésre lehetetlen volt mit felelni.~– Azt
20    27|     legnagyobb erénye; de mégis lehetetlen az, hogy egy szemérmes nő
21    27|  kellett keresnie. Ily kérdésre lehetetlen volt mit felelni.~– Azt
22    29| elsápadt arcára tekinte vissza. Lehetetlen volt észre nem vennie, hogy
23    30|   választotta férjéül.~Az pedig lehetetlen, hogy egy nő, aki férjét
24    35|        volt ott, de azért mégis lehetetlen magam előtt eltagadnom,