Fejezet

 1     1| cselédség majd szétesik, aki nem szokta még meg nevetni – némán.~
 2     2|       szófogadó gyermek, aki meg szokta kérdeni, szabad-e valami
 3     5|          kínos halállal küzdőket szokta meglepni. Nem volt már semmi
 4     6|    emeleten; azért, mint mondani szokta, mert negyedik már nincs.~
 5     7|     Juditot álmából, mely otthon szokta, a hajnalsugár éppen úgy
 6     9|        az nem cotillonfigura!” – szokta ilyenkor dorgálni tréfásan,
 7     9|          rendesen Lávayné is meg szokta vendégelni fagunyhójában.~
 8    14|          Melchior műtői remekeit szokta végezni, s szép fejét a
 9    20|    asszonyság azután olyankor ki szokta nyitni az ablakát, s elbeszélgettek,
10    23|        szerephez, mert ő sohasem szokta tárcáját nejénél feledni.~
11    23|      melybe Szerafin naplóját el szokta zárni.~Hogy Szerafinnak
12    23|        magával hordta, s sohasem szokta valahol felejteni. Egy kis
13    28|     veszi fel a dolgot, ahogy ön szokta. Ön azt akarja nekem elmondani,
14    29|       valódi protektori minákkal szokta fogadni. A poétákat a Pilvaxból
15    29|      elment hazulról, mindig meg szokta mondani nejének, hova megy,
16    30|          mely mint tudjuk, azzal szokta érdemelni ez elnevezést,
17    30|       felriadt nő, mint ilyenkor szokta minden, elkezde a szabadba
18    31|         hercegnének, királynénak szokta látni, s azt hiszi, hogy
19    31|         az nagy orientalista, az szokta énnekem az ilyen idegen
20    31|     magyarázá Blumné. – Olyankor szokta ezt tenni, mikor kétértelmű
21    33| öregasszony ki sem kísérte, mint szokta máskor.~Tehát még ez éjjel
22    35|         aminőkkel az olyan ember szokta megörökíteni magát egy szépasszony