Fejezet

 1     1|        csak öcsém uram nem nevet olyankor soha. Nem jó jel! Nagyon
 2     2| bölcsességfogai, s a kisgyerekek olyankor, mikor foguk jön, nyűgösködni
 3     8|        mulattatására. Divat volt olyankor itten sétálni. Nappal dajkák
 4     8|  Kíváncsi vagyok a toallettjére. Olyankor nemigen ügyelhet az ember
 5     9|  fel-felsóhajt: „szegény Bélám!” olyankor olyan szemrehányólag néz
 6    14|   lovaknak reggeli abrakot adni. Olyankor egy az óra éjfél után.~Amíg
 7    17|       szenvedett szívgörcsökben. Olyankor nem volt más gyógyszere,
 8    20|        Az öreg asszonyság azután olyankor ki szokta nyitni az ablakát,
 9    21|      Fertőy elmentek vadászni, s olyankor Olga, Feodora és Szerafin
10    21|         számot adni róla, miért.~Olyankor, mihelyt szerét ejtheté,
11    25|      előtt kellett elhaladnia, s olyankor a rácson keresztül jó estét
12    25|         tőlük. De fáradt is volt olyankor rendesen, mert egész nap
13    29|        barátjait meglátogassa, s olyankor a végtelenig mulattatá őket
14    30|         bizalmasan megismerteti; olyankor én őt mindig a fiskálisomhoz
15    30|        csavarog vissza.~A herceg olyankor, mikor jól akart mulatni,
16    30|      akkor látni, mikor hallgat; olyankor találgatom, hogy miről gondolkozik. –
17    30|       arról volt nevezetes, hogy olyankor mikor részeg, igen kedves
18    30|      mondta már azt felőle, hogy olyankor szeretett bele, mikor részegnek
19    30|        részegnek látta. A herceg olyankor, mikor ittas volt, nyájas
20    31|     csinál – magyarázá Blumné. – Olyankor szokta ezt tenni, mikor
21    31|   asszonynéném az oka. A szellem olyankor, ha egy nem hívő van jelen,
22    34|  iparkodott visszatükröztetni, s olyankor még inkább ráismerni vélt