Fejezet

 1     1|       dűlni a nevetés miatt – egy hang nélkül, amitől a többi cselédség
 2     1|     ozsonnaasztal végéről egy női hang úrias szenvelgéssel. A szót
 3     1|        proteuszi alakulásra képes hang.~– Lávay úr mindig elkésik
 4     1|   szemrehányás, mire Lávay úr egy hang mentséget sem képes felhozni,
 5     1|            cseng közbe egy hölgyi hang –, higgye el, főhadnagy
 6     2|   álmodható édes, szerelmes anyai hang; s ha akkor engem valaki
 7     3|      alatt. Igazolja azt a kemény hang, a parancs- és ellenmondásban
 8     5|              hangzott egy ismerős hang a vizek fölött. Egy csónak
 9     6| költeményeit szavalja Judit! Az a hang, az az érzés…~– Kérem, kérem… –
10     6|      Judit! Itt vagyok – szól egy hang az álfal mögül elősietve.~–
11    11|            míg egy mogorva rekedt hang odabenn az udvaron megszólalt: „
12    11|       legcsengőbb, leghamiskásabb hang –, én vagyok itt Szerafin.~–
13    13|         egy kellemetlenül ismerős hang: „Judit nagysád!”~Judit
14    14|       kiesett a pipa a szájából e hang hallatára. Ránézett a beszélőre;
15    15|          hogy fog e száraz, hideg hang felkiáltani: „Az nem igaz!
16    17|      Látom – szólt egy ismeretlen hang. – Alkalmasint annak az
17    17|      galvánütés, úgy futotta be a hang egyszerre minden idegét.~
18    30|        melyikünk szívéhez micsoda hang fog szólni; s ha akarja,
19    30|      megkacagták. Csak egy rekedt hang tiltakozott ellene az udvarból,
20    32|         elgondolkozva, az ismerős hang az ismerős ablakból megszólítja:~–
21    34|           kiálta rá valami rekedt hang, s egy sajátságos torzonborz
22    35|    pohárcsengés, akkor egy rekedt hang megszólal, melynek hidegétől