Fejezet

 1     4|     tartották hozzájárulhatóvá az utat. A gyaloghídon is annyi
 2     8|        nemesember, robotra menni, utat csinálni! De nem mondtam
 3    10|            Meglehet, hogy valahol utat vesztett, és álnév alatt
 4    12|       kapaszkodjál nyakamba, s én utat vesztek hirtelen.~– Nem
 5    12|       szétbontották a farkasok, s utat akarnak nyitni maguknak
 6    13|            s széltében elfogta az utat.~Kozákok voltak.~Nagy prémes
 7    13|         csapatnak hátravonult, és utat nyitott a közeledő szekérnek.~
 8    16|   haladjanak, éjszaka is látni az utat. Tudta, hogy sürgetős útja
 9    16|       alig lehetett felismerni az utat.~Egyszer aztán egy lapályra
10    16|          víz alatt állt, s minden utat elfödött előttük.~– Jött
11    16|        itt-amott megállt a hó; az utat éppen nem lehete látni.~
12    16|        közellétnek.~Egyszer ismét utat állt a hegyi patak; Andrásnak
13    23|          én megjelentem, mindenki utat nyitott előttem, hogy mehessek
14    30| megnehezíti a szekrényéhez vezető utat.~Volozov pedig kiegészíté
15    30|    eljutott, valami ezer lépésnyi utat kellett tennie. Ez jó találmány
16    30|        ellen.~Béla ismerte már ez utat; maga nyeste eleget a labirint
17    30|        mint egy hideg kő, mely az utat mutatja: „Erre menj!” Annak
18    30|        kénytelen Bélával kimenni, utat tört magának a bokrokon
19    30|      mehetett; láthatólag nagyobb utat tévén azon cél megközelítéséig,
20    32|     büszke volt ez asszony, ferde utat vett ugyan kevélysége, ambíciója,
21    34|       lábai számára egyengetni az utat, őt magasztalni, karjaikon