Fejezet

501    31|             bele –, kegyed bámulni fog, ha ezt meglátja. Adjon kérem
502    31|            meghallani?~Judit nem bánta, ha megkérdezik: hiszen ha tréfa,
503    31|                  ha megkérdezik: hiszen ha tréfa, hát annál jobb.~–
504    31|            ujjai hegyét a kis asztalra, ha feleletet akar kapni. Azért
505    31|                oka. A szellem olyankor, ha egy nem hívő van jelen,
506    31|               Én hallok és látok azért, ha nem kérdezősködöm is. Minek
507    31|               ott, s megverné az isten, ha valamelyikünk iránti kötelességét
508    31|                 hátralevő esztendeit; s ha csodának nevezhető az, hogy
509    32|         látogatná az embert, őrnagy úr, ha meg nem szólítaná.~– Bizonyomra,
510    32|             látogatom kegyedet azonnal, ha megengedi.~Az öreg asszonyság
511    32|                 azután komoly hangon –, ha kegyed nem látogatott volna
512    32|       hihetlenséggel. Hiszen asszonyom, ha Judit nem volna oly szép,
513    32|            dolgozott benne hónapok óta. Ha előhoztam neki, röviden
514    32|             mindent, mert nem volna nő, ha nem sejtene. Érzi, mindennap
515    32|               szemrehányást férjének, s ha én vádoltam, ő védelmezte
516    32|             erőmmel.~– Szeretném látni, ha két ilyen öreg, mint mi,
517    32|                egy óra múlva visszajön. Ha ígérte, hát bizonyosan itt
518    32|          ismerted, mielőtt hozzámentél. Ha azt értem, hogy miért válsz
519    32|              hogy miért mentél hozzá? S ha azt tudom, hogy mi okod
520    32|          tegezte többé), nem is veheti, ha én a kegyed életét kritikai
521    32|                valamire figyelmeztetni. Ha egyszer be van fejezve a
522    32|             Milliomot hagyhatott volna, ha alázatos tud lenni; de kevély
523    32|             letenni öreg csontjaimat, s ha meg nem mondanám kegyednek
524    32|                még egyszer mondom, hogy ha van közelében ájulás elleni
525    32|                 Szerafin meglepetten.~– Ha tovább hallgat rám, át fogja
526    32|                 kétszer is meggondolja, ha még gondolkozni tud. Nem
527    32|                 asszony szép asszony, s ha nem tetszett feleségnek,
528    32|              mint aki elhatározta, hogy ha méreg van is benne, fenékig
529    32|                 kimenetele dolgában. De ha meg nem kaphattam őt, rá
530    32|          anyjának unokatestvére vagyok, ha meghalok, egy rozzant házat,
531    32|               meg fog tudni valamit; és ha akkor nem lesz megelégedve,
532    33|               szobájában, mint szokott, ha valami munkába el van mélyedve.~
533    33|               mondám, nagyon szeretném, ha e pör elébb ítélet alá volna
534    33|                  Tehát ön azt szeretné, ha ez a pör sietve menne ítélet
535    33|                 nevében ír valaki.~– De ha ön írta azt?~Szerafin oly
536    33|                   Jobb szerettem volna, ha elébb megteszi kegyed. De
537    33|               elébb megteszi kegyed. De ha úgy kívánja, itt hagyom.
538    33|            Tehát ez az ember nem bánná, ha engemet szeretne.”~      ~
539    33|            ítéljen meg a kegyes olvasó, ha meg nem tudom mondani az
540    33|               azt, és felszólítja, hogy ha még van valami mondanivalója,
541    33|           másodikon a B, és így tovább. Ha már most valaki egy hamis
542    33|              légy szíves nőmhöz sietni, ha ráérsz.~– Ha ráérek-e? Micsoda
543    33|             nőmhöz sietni, ha ráérsz.~– Ha ráérek-e? Micsoda beszéd?~–
544    33|              idő, hogy sietnie kellett, ha a mondott időre ott akart
545    33|              Itt ég az egész pör éppen; ha akarja, megnézheti.~Béla
546    33|               mondani ez ember nejének, ha tiszteltem valaha e nőt: „
547    33|          ébredését. A leckét köszönöm. „Ha prókátor vagy, a szív ügyeihez
548    33|                 mondá magában hazáig. – Ha prókátor vagy, ne légy bolond,
549    33|            ebédelsz. Mármost hitesd el, ha tudod, egy asszonnyal, hogy
550    33|            elébb te olvass el, s aztán, ha nem akarod, hogy én is lássam,
551    33|                boldoggá fogod őt tenni, ha e levelet feltöretlen juttatod
552    33|                 tán el sem hinne senki, ha e letörölhetlen jegyek nem
553    34|            lelkének nevez.~Mert hiszen, ha igaz volna az, amivel az
554    34|             kísértettől jobban, mint ő?~Ha csak egyszerre betoppanna,
555    34|               réme”.~Mikor ezt mondja:~„Ha meghaltam volna, ~Eltemettek
556    34|             pihenj meg, lakjál jól; ~De ha a szíved fáj; – nem bánom:
557    34|                elváltunk búcsúzástalan.~Ha látnál most, vajon mit mondanál? ~
558    34|           szokott nekik aprópénzt adni, ha megszólítják, de nem szokott
559    34|             hallat a puszta vadon.”~Óh, ha tudta volna, aki e költeményeket
560    34|               mert kimenni az utcára, s ha találkozott néha, ami ez
561    34|         húzódott előle kocsija mélyébe. Ha ez találna lenni!~Szegény
562    34|          szemrehányást fog, kapni majd, ha magukra lesznek.~És azt
563    34|              hiszem, hogy jó barátaim: „Ha így folytatod az ivást,
564    34|                víz fenekére megy le, de ha meghalt, akkor fenn tud
565    34|            hozzád joga a hazának. Tehát ha annak nincs, van nekem.
566    34|                vagy. Ő igen fog örülni, ha nálunk maradsz, azt szívem
567    34|              akik elhúzzák a székeiket, ha közéjük leülök, s bedugják
568    34|             füleiket, mikor beszélek, s ha velem összevesztek, epelázt
569    34|                ki a világból a másikat. Ha öten-hatan rohannak rám,
570    34|                tennem, s nem szeretném, ha a bor megérzenék rajtam.~–
571    34|                 a mopszlikutyáé. Hiszen ha egy quincunxnyi részecskéje
572    34|               tudok megköszönni semmit. Ha van, van; ha nincs, nincs.
573    34|        megköszönni semmit. Ha van, van; ha nincs, nincs. Alios vidi
574    34|           lettek. (Kérlek, üss oldalba, ha renommírozni találok.) Ő
575    34|           várnak itthon. Rá emlékezzél, ha majd egyszer nyakad a guillotine
576    34|                 érte. – Köztünk mondva, ha én asszony lennék, én is
577    34|                vége felé. Majd egyszer, ha sok időd lesz, eljössz velem
578    34|                meg amazt? Hát vétek az? Ha egy férfi egy esztendő alatt
579    34|                  azt megsüvegelitek; de ha egy asszony, akinek szívét
580    34|               azért is pártját fogom. S ha a világ köveket hajigál
581    34|      irigykednek rá. Én is gúnyolnálak, ha nem ismerném bátorságodat,
582    34|         Rengeteg igazság, amit mondasz. Ha száz embertől kérdezem,
583    34|             méreg eszi őket miatta. Ah, ha én őket így tudnám bosszantani!~–
584    34|                is egy nemzeti mulatság, ha az ember a poétáit fényesen
585    35|            Ugyan jól jártál volna vele, ha most elgázoltatsz fényes
586    35|                 Mit fogok neki felelni, ha azt kérdi tőlem: Hogyan
587    35|             tűzön.~De miért nem jő hát, ha rám talált, ha keresett?
588    35|              nem jő hát, ha rám talált, ha keresett? Mért várat magára?
589    35|                 szólna ön hozzá herceg, ha holnap kérdezősködnék felőlem,
590    35|              úgy, öcsém, csak nyargalj, ha én csengetek, mert a kezemben
591    35|                 semmi se tetszik; hanem ha azt akarod megtudni, hogy
592    35|                 úrnőjét megreszketteti, ha ez alakra gondol, aki azt
593    35|               azt öltönybélésnek, hanem ha selyemhez juthatott, azt
594    35|               mely szívén akar kitörni, ha ajka zárva tartja, s melyet
595    35|             ajka zárva tartja, s melyet ha kimondott, akkor meg kell
596    35|              leteszem az asztalra, majd ha fel tetszik ébredni, itt
597    Ut|                                 Utóhang~Ha valamely munkámhoz, úgy
598    Ut|                 el rajtunk erőszakot, s ha Bach kormányozni ránk küldte
599    Ut|              akikkel lehetett beszélni, ha németül tudtunk; de Schmerling
600    Ut|              hogy odavész az öt forint, ha én ott rekedek; talán attól