Fejezet

 1     1|    kijelenté, hogy leánya, Judit kisasszony nem fog fellépni. S hogy
 2     1|      mutat megjelentén, Szerafin kisasszony eléje lebben, s kezét nyújtja
 3     1|        is bizonyítanak. Szerafin kisasszony pedig nyúlánk, szilfidi
 4     1|      régi ez a viszony, Szerafin kisasszony?~– Azt önnek ugyan nincs
 5     1|       tartsa, mert különben a jó kisasszony már húsz év óta nagyon süket;
 6     2|      tessék rám bízni. Ah, Judit kisasszony nem olyan nő.~Gondolta magában:
 7     3|     van-e a házi asszonyság és a kisasszony? Ha a kisasszony csak maga
 8     3| asszonyság és a kisasszony? Ha a kisasszony csak maga volna itthon,
 9     3|         a valaki nem más, mint a kisasszony maga.~Bárzsing úr abban
10     3|          főbe lőné magát.”~Judit kisasszony felelt néha egy-egy szót,
11     3| hosszasabb válasz érkezett Judit kisasszony részéről, de ismét oly halk,
12     3|  mosollyal siet eléje, míg Judit kisasszony szenv nélküli közönnyel
13     3|    fonják, s azt teszi fel úgy a kisasszony.~Hargitayné bosszús szemrehányással
14     4|         Bélához:~– Tegnap este a kisasszony fekete kenyeret hozatott
15     8|    utolsó birtoka.~– Tehát Judit kisasszony?~– Már nem kisasszony. Férjhez
16     8|      Judit kisasszony?~– Már nem kisasszony. Férjhez ment – szólt Fertőy
17     9|     kívánkozott sehova.~Szerafin kisasszony pedig segített a főzésnél
18     9|     Lávaynénak. Hogyan? Szerafin kisasszony főz? Szerafin a tűzhely
19     9|        dorgálni tréfásan, s ha a kisasszony azalatt, míg ő kinn járt
20    14|    mindig azt mondtam: jaj, Juci kisasszony, lelkem, bizony leesik! -–
21    30|        könnyezni fogsz, mint egy kisasszony. Nézzed, hogy vonaglik minden