Fejezet

 1     4|    üldözé, maga az alattuk álló föld is. És ím e házsorok, e
 2    10|     csak talppal állna feléje a föld túlsó oldalán, s néha megtörténhetett,
 3    10| keresztül madár képében, mint a föld alatt vakond alakjában.~
 4    11|      mint az ölyv a martalékra, föld rendül, ég csattan utána.~–
 5    12|    szellemmé válik belőled, ami föld. Szép temetésed lesz, a
 6    12|       emberi átokkal fertőzetes föld méhe helyett temetőd lesz
 7    12|   álomtündér: „Férjed most is a föld felett jár – és koszorúját
 8    12|      azt sem lehete tudni, mely föld nyelte el és mikor.~
 9    17|       halva.~Az egyik él még, a föld felett jár; de azért mégis
10    17|     fabörtönbe, leeresztik mély föld alá, hatlábnyi agyagot temetnek
11    17|      azután körül fogja venni a föld alatti mély csend, és e
12    17|        hallgatni, hogy túrnak a föld alatti sírvájó vakondok
13    17|    mosolyog! Nem, nem! Aki őt a föld alá akarná tenni, az engemet
14    19|      Nem lopni, csak felvenni a föld alól, ahol el vannak ásva.
15    19|     eltörött, tartalma elment a föld alá.~Hogy milyen őrült vakmerőséget
16    20|    Pedig ez hát dohánytermesztő föld levén, úgy vétetik, mint
17    20|         úgy vétetik, mint kerti föld.~Arra megint a másik úr
18    23|   eltakartam, hogy ne lássam. A föld megrendült alattam, s én
19    28|         nők kacagtak örömükben, föld feletti szerelmükben. A
20    32|        a vén csont még mindig a föld felett jár, és számítja
21    34|        és veled kíván ~Beszélni föld alatti álmirul.”~Százszor