Fejezet

 1     2|     adhatott volna okot, ha Béla anyja maga rájuk nem nyit, ebédelni
 2     2|        fogott azon a házon.~Béla anyja azon jó régi világbeli asszonyok
 3     2|    gyümölcshöz hozzányúlni; s ha anyja azt mondja rá: „éretlen”,
 4     2|        aki őt úgy szeresse, mint anyja szerette. Bátorságuk, erejük
 5     2|       engesztelőleg nyújtá kezét anyja keze után.~– Minden nagyon
 6     2|          is fölkelt, megcsókolta anyja kezét és arcát; a jó öreg
 7     3|   levelét összetépned – feddé őt anyja.~– Nem kedves emlék előttem,
 8     7|          megcsókolá Béla, azután anyja képét, s magában így szólt
 9    13| elfoglalt városra, s a csecsemőt anyja kebléhez szegzi. Az, aki
10    15|          egymás mellett atyja és anyja arcképe. Ott a fülkében
11    22|          Igaz, hogy Bélának öreg anyja is van, kinek kevés napja
12    23|        nejénél feledni.~Szerafin anyja halála után örökölt ugyan
13    26|      szomszéd szobában meghallva anyja hangát, ki talál jönni.
14    26|   kellett hallania, hogy nemcsak anyja, de Fertőy is itt van.~Az
15    26|     könny elborítá szemeit. Béla anyja kiveszi a falatot szájából,
16    27|      szomszéd szobában meghallva anyja hangát, ki talál jönni.
17    27|   kellett hallania, hogy nemcsak anyja, de Fertőy is itt van.~Az
18    27|     könny elborítá szemeit. Béla anyja kiveszi a falatot szájából,
19    29|      szűk családi körébe, melyet anyja, neje és gyermeke alkotott,
20    29|         korától ismerem én, mert anyja vagyok. Ő is ilyen csendes
21    33|         ébren voltál – felelt rá anyja.~– Nagyon el voltam merülve