Fejezet

 1     1|   tette be maga után az utolsó ajtót, midőn a hahota újra kezdődött.~
 2     3|       Márton kitárta előtte az ajtót, s nemsokára be is csukta
 3     6|   szokott örülni munkáiban.~Az ajtót nyikorgatja az inas.~– No
 4     7|    mert Béla éppen nyitotta az ajtót.~És mikor Judit őt maga
 5     9| mérgesen becsapta maga után az ajtót.~Nemsokára aztán megint
 6     9|      arra a pillanatra, míg az ajtót nyitották, csukták. Azután
 7    11|       betette a nyitva hagyott ajtót, s halkan motyogta magában
 8    14|    hirtelen betette mögötte az ajtót, kétszer is ráfordítva a
 9    15|      bereteszelte maga után az ajtót; András gazda pedig újra
10    16|  házikóban hamar megtalálta az ajtót, mely a konyhába vezet.~
11    19|      és ordinánc; nyitották az ajtót, s kérdezték, mi baj.~Pusztafi
12    19|    Vencel is jó éjt kívánt, az ajtót újra bezárták; Pusztafi
13    20|        Sikerült is elállnia az ajtót. Ott állt Bárzsing az aszaló
14    22|    Aztán csak hagyja nyitva az ajtót, mert mindjárt visszajövök.~
15    22|   égett; annak világánál három ajtót vehetett észre; az egyik
16    25|       rá, bevágta maga után az ajtót, s sietett legelébb is haza.~
17    28|        mindig azt hiszem, hogy ajtót akar mutatni.~Béla igen
18    29|     Mikor betette maga után az ajtót, Béla örömtől szikrázó szemekkel
19    32|     faj vette ki azokat bérbe; ajtót töretett az ablakok helyén,
20    35|       törte magát felnyitni az ajtót.~A szürke torzonborz ember