Fejezet

 1     2|    Lávayhoz:~– Nem veszi ön észre, mennyire hasonlít Pusztafi arca Zelejiéhez?
 2     2|            jegygyűrűjét viselheti. Mennyire szeretheti kegyedet, azt
 3     2|        képzelődöm, hogy a te arcod mennyire hasonlít Saint-Justéhez?
 4     2|         örömére vált, mikor látta, mennyire túltesz fiacskája többi
 5     3|            fuvallat és megtörtént!~Mennyire büszke volt a haragos férfi
 6     7|          cserépedény arról beszél, mennyire szeretett az a férfi, akinek
 7    14|        adom sorsomat. Látni fogja, mennyire bízom önhöz.~– Csak annyit
 8    14|       kísérték. Így letarolva!~Óh, mennyire lehet szeretni egy férfit!~
 9    18|       család mély gyászt öltött, s mennyire meg volt hatva a veszteség
10    19|       iránt, hogy a durr-higannyal mennyire lehet tréfát űzni, annak
11    22|            mennyit álmodtam rólad, mennyire szeretlek! Mint rettegek
12    22|        féltelek, mint oltalmazlak! Mennyire erős vagyok, mennyire gyönge
13    22| oltalmazlak! Mennyire erős vagyok, mennyire gyönge vagyok! Mint örülök,
14    23|            vagy kettőt naplójából.~Mennyire féltett titoknak kell e
15    29|       azután, hogy tanújelét adja, mennyire nem tart attól, hogy Béla,
16    29|        hogy a szőnyegek a szobában mennyire előmozdítják a gümőkórt.~–
17    31|   megkapták, úgy elhitték, hogy az mennyire hasonlít a megboldogult
18    31|       ennek az a teóriája, hogy ki mennyire míveli ki szellemét életében,
19    31|   magasztalta. Azt kellett hinnem, mennyire szeretheti, hogy még most