Fejezet

 1     1|   messzire eltartva magától, hogy piros ruháját be ne fenje.~– Min
 2     1|       néma és halovány. Ön vékony piros nyakkendőt viselt, s úgy
 3     2|          kicsiny volt, ő mosdatta piros arcáját, ő fésülte selyem
 4     3|     minden vonás: a kicsattanásig piros kőkemény orcák, a felkunkorodó
 5     5|    Juditnak hítták.)~És erre szép piros életvidám arca elkezdett
 6     5|        elmúlt minden mosolygás, a piros arcszín szederjesre vált,
 7    11|       között, s tán ha a korallok piros erdejében egy tört horgonyra
 8    12| nádkévéket a vén fűzfa körül. Egy piros szál vesszőt letört róla
 9    14|         mással össze ne tévessze. Piros kendő lesz a fején, tarka
10    14|         közelített felé az utcán, piros kendővel, kék rokolyával;
11    15|         rövidre nyírt hajjal, kis piros sipkával a fején. Még a
12    15|        tekintetét odaszegzé a még piros sebhelyre, közelebb hajolt,
13    18| asszonyságnak.~Szerafin meggyszín piros kázsmér ruhát viselt pálma
14    21|          Egyik szőke, telt idomú, piros életszínű alak, másik barna,
15    23|    zubbony volt rajta és a nyakán piros nyakravaló.~Én azt kérdeztem
16    29|            Nálunk nincs „fehér és piros rózsa”, nálunk nincsenek
17    30|           arc hadd legyen egyszer piros.~Bálokban, fürdőkön, divaturacsok
18    30|           élveteg arcnak, melynek piros ajkai, égető szemei úgy