Fejezet

 1     9|     erősségem.”~Ki gondolta, ki hitte volna, hogy egy asszony,
 2    15|    atyja szavát megismerte. Azt hitte, az égből esett le.~– No
 3    15|      veszélytől szabadulva.~Azt hitte, minden bajon keresztülesett,
 4    20|      elő, amikben az öregúr azt hitte, hogy lám, őneki is lehet
 5    21|     kimondására.~Hisz olyan jól hitte magát elrejtve egy következetesen
 6    21| gúnyosan nevetett.~A herceg azt hitte, hogy azon nevet, amit ő
 7    23|     álma volt.~Fertőy kitalálni hitte a lázbeteg álmát. A rettenetes
 8    26|       ön meg van illetődve. Azt hitte, szitkozódni, kofálkodni
 9    26|     legyünk elégítve.~Judit azt hitte, hogy most mindjárt a szíve
10    27|       ön meg van illetődve. Azt hitte, szitkozódni, kofálkodni
11    27|     legyünk elégítve.~Judit azt hitte, hogy most mindjárt a szíve
12    28|  mutatni.~Béla igen olyanformán hitte maga is. De nagy baja volt,
13    30|      átellenben; a város azt is hitte, hogy vetélytársnők.~Most
14    30|      Judit boldog.” Volozov azt hitte, hogy érti az egészet, s
15    30|   tekinte Béla szemeibe, és azt hitte, hogy olvas belőlük.~Mint
16    32|     erre a kérdésre.~Kolbay azt hitte, hogy tovább is lehet tréfálni.~–
17    35| legalacsonyabb szolgálatra; azt hitte: ezáltal megalázza azt.~
18    35|      összeroskadt.~Pusztafi azt hitte, hogy az elájulás elég színpadi