Fejezet

 1     1|           interpellálta Blumné Szerafint.~– Óh, miért ne? Szegény
 2     1|   felvigyázója. Társalgónő, ki Szerafint sehol el nem hagyja, s amíg
 3     1| meglásd ez az X. fogja elvenni Szerafint.” Persze másnap Y. Z. Q.
 4     1|    vegye föl, ahogy elejtette.~Szerafint a hallgatás egy percre annyira
 5     1|  félszemüvegével rég fixírozva Szerafint és udvarlóit, s eközben
 6     9|    magához, várbeli szállására Szerafint délutáni ozsonnára, amikor
 7     9|        Lávayné is nagyon kérte Szerafint, hogy csak menjen el Blumnéhoz
 8    11|        a fordulat már bántotta Szerafint.~– Szóljon már ön is, Róbert,
 9    11|        másnap oltárhoz vezette Szerafint a jelen levő celebritások
10    30|       és veszélyen túl voltak, Szerafint fölvitték szobáiba; s azután
11    32|   megyek le Pestre, felkeresem Szerafint, és az nagy számadás lesz,
12    32|        üljön le bácsi nálam. – Szerafint az lepte meg, hogy Kolbay
13    32|        törlés még most szabad.~Szerafint meglepte a kifejezések gondossága
14    33|   nagyon jól tetted Béla, hogy Szerafint megszabadítád. Őt most nem
15    34|      igaza volt Bélának, mikor Szerafint e szomorú bölcsességre megtanítá.~
16    34|    hogy Béla karjai kiragadták Szerafint a tűzhalálból, megszűnt
17    35|    volt terítve; az egyik hely Szerafint illette.~Úgy került, hogy