Fejezet

 1     1|            megint oly későn jött – szól az ozsonnaasztal végéről
 2     1|           ajakról.~– Ugyan kérem – szól előre voltigírozva egy fiatal
 3     1|              Bizzon öccsém urram – szól az öreg, még most is kettősre
 4     3|            39-ik §-usára, mely így szól: „Eltávozáskor kalapot bal
 5     4|      beszélgetőket.~– Látod, fiú – szól Pusztafi –, nincs olyan
 6     6| gépészeinek.~– Judit! Itt vagyok – szól egy hang az álfal mögül
 7     9|         tájékozni magát.~– Uram! – szól hozzá fordulva a parancsnok. –
 8    13|           szobában tompa csattanás szól; talán valaki meglőtte magát.~
 9    17|            A halott magához tért – szól rámutatva a gazda.~– Segítsen
10    19|          miután a szerződés úgysem szól egyébre, mint csak borra.”~
11    22|        rekvizitum-levél, kegyednek szól, most hozta a posta. Kívül
12    28|       egyharmadát. Nos, rokon, mit szól ön ehhez?~Béla igen röviden
13    33|           évben, melyről ez okmány szól, mert e papírgyár 1851-ben
14    33|       később, mint ez okirat kelte szól.~Blum úr kiveszi zsebéből
15    34|        betoppanna, mikor legjobban szól a zene, a fényes társaság
16    34|           a jelvényem, ~Most bogár szól dalaimba; ~Hajdan pálma