Fejezet

 1     1|         perc múlva visszajön.~– No mármost nevessünk tovább, hanem
 2     3|         tisztelkedni. Az helyes.~– Mármost tehát lássunk a dologhoz –
 3     4|           fordulva.~– Az bizonyos. Mármost segítsünk, ahogy lehet.
 4     6|         már a halálban célt értem, mármost lássa, mire mehet egy nővel,
 5     9|          zsebkendőbe takargatva.~– Mármost ki vagyok elégítve. Bocsánatot
 6    14|          Azt kikerültük szépen. No mármost semmi baj aztán. Mármost
 7    14|           mármost semmi baj aztán. Mármost csendesen elkocognak magukban
 8    19|         félj. Hisz ez családi ügy. Mármost hát láss jutalmad után.
 9    24|           emelkedettebb legyen.~De mármost Fertőy nagyon is nevetett.~–
10    28|            egész pörtárgy feléért. Mármost a kegyed lángesze könnyen
11    30|           szemembe mondani. Hiszen mármost e szóval rabszolgájává tett;
12    31|           az öreg asszonyság.~– No mármost tegye az ujjai hegyeit az
13    31|          kezem ujjait érintsék. No mármost kérdezzük meg a szellemtől,
14    33|      melyből családoddal ebédelsz. Mármost hitesd el, ha tudod, egy
15    34| üvegkorsóval kiitta.~– Így; látod, mármost még arra is emlékezem, hogy